Nagyon hasít a magyar agrár-külkereskedelem

Az agrárexport 98,3 százalékkal, az egyenleg 92,4 százalékkal bővült 2010 és 2021. január-áprilisa között – jelezte Nagy István agrárminiszter.

Nő a magyar agrárexport, miközben a behozatal csökken, ez pedig jó hír mert a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez, tehát makrogazdasági jelentősége meghatározó – mutatott rá a VG megkeresésére Nagy István agrárminiszter. Az elmúlt években az agrárgazdaság a nemzetgazdaság pozitív egyenlegének harmadát-felét biztosította. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az agrárexport 2021.január-áprilisában 3 480,3 millió euró volt, 4,5 százalékkal haladta meg a 2020. évi azonos időszaki értéket. Mindeközben az agrárimport 2 212,6 millió eurós értéke 1,9 százalékkal csökkenés mutatott a vizsgál időszakban éves összehasonlításban. A két adat eredőjeként az agrár-külkereskedelmi többlet 17,7 százalékkal növekedett

Nagy István felhívta a figyelmet arra is, hogy az export és az egyenleg is látványosan nőtt az elmúlt évtizedben. Az agrárexport 98,3 százalékkal, az egyenleg 92,4 százalékkal bővült 2010 és 2021. január-áprilisa között.

Az agrártermékek aránya a teljes nemzetgazdaság külkereskedelmi többletéből 2021. január-áprilisban 43,3 százalék volt, az agrárgazdaság 1 267,7 millió euróval járult hozzá a nemzetgazdaság 2 927,2 millió eurós többletéhez. A szakminiszter szerint mindez jól bizonyítja, hogy az ágazat kimagasló teljesítményt nyújtva jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az ország az elmúlt évtizedben meghatározó eredményeket tudott felmutatni makrogazdasági szinten is.

A KSH adatai vizsgálva kiderül, hogy az agrárexport 2021. évi január-áprilisi növekedése meghatározóan a feldolgozott takarmányok, az élő állatok és a növényi olajok nagyobb forgalmának tudható be. 

A tavalyi azonos időszakához képest leginkább a zöldség- és gyümölcskészítmények, a dohány és feldolgozott dohánypótlók és az olajos magvak kivitele csökkent. Az import csökkenését pedig főként a húsfélék, húskészítmények behozatalának visszaesése okozta, miközben nőtt a dohánypótlók, a növényi olajok és az állati takarmányok behozatal. 

Magyarország kiválóan ki tudta használni a román piac uniós csatlakozását, hiszen az elmúlt bő évtizedben az odairányuló kivitelünk szignifikánsan emelkedett. Az idei év első harmadában Romániába volt legnagyobb exportpiacunk, 512,2 millió eurónyi termékünket fogadták. Hagyományos piacnak tekinthető a németországi, ahová 472,8 millió eurónyi agrárterméket szállítottunk, és harmadik legnagyobb piacunk Ausztria, amely 280,2 millió eurónyi magyar agrár- és élelmiszeripari termékünket fogadta. Import szempontjából kissé átrendeződik a sorrend, az év első harmadában Németország 414,3 millió euróval került a képzeletbeli dobogó első helyére, Lengyelország 279 millió euróval a másodikra és közel 200 millió eurós behozatali értékkel Szlovákia a harmadik helyezett. 

Forrás: vg.hu, Dénes Zoltán