Júliusban az elemzői várakozásokat jócskán meghaladó, 3,8%-os volt az éves drágulás üteme Magyarországon. Egy hónappal ezelőtt még 2,9%-os volt az infláció, és bár az emelkedés várható volt, az előrejelzések konszenzusa mindössze 3,2-3,3% volt. Ilyen nagy meglepetést nagyon régen okozott utoljára inflációs adat.
A meglepetésben közrejátszhatott, hogy az előző hónapokban a koronavírus-járvány hatására nagyon bizonytalanná vált az infláció mérése: több ágazatban egyáltalán nem vagy alig voltak áradatok. Júliusra ez a hatás elmúlhatott, így újra pontosabb számokat láthatunk. A 3,8%-os inflációs adatnál is magasabb lett az alapvető árfolyamatokat megragadni hivatott maginflációs mutató. A hektikus árváltozású termékeket kiszűrő index 4-ről 4,5%-ra ugrott, ez 90 havi csúcsot jelent.
A meglepetés erejét növeli, hogy volt egy sor olyan hatás, amelyek előzetesen ismertek voltak, és ezért számolhattak vele az elemzők. Ilyen volt például
- az ingyenes parkolás eltörlése,
- a dohánytermékek jövedéki adójának emelkedése,
- az üzemanyagárak alakulása a bázisidőszakhoz képest,
- de az is ismert volt, hogy a gyümölcsáruk szokásos nyári áresése elmaradt.
Közgazdasági értelemben a magas infláció mögött az állhat, hogy koronavírus-járvány okozta gazdasági károk egy részét a vállalatok megpróbálják áthárítani a fogyasztókra. Mivel a vásárlóerő a válság során nem sérült súlyosan, ezért ennek több helyen nem volt jelentős akadálya.
A júliusi árfolyamatok közül az alábbiak voltak a leginkább karakteresek:
Az élelmiszerek ára egy hónap alatt 0,1%-kal emelkedett, ami nem tűnik soknak, de a nyári hónapokra szezonális okokból az áresés a jellemző. Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) árának enyhe, 2,2%-os mérséklődése csak részben ellensúlyozta a nem idényáras élelmiszerek árának 0,4%-os növekedését. Az idényáras élelmiszereken belül a friss hazai és déligyümölcsök – a korábbi évek júliusában megszokott árcsökkenésük helyett – 3,3%-kal drágultak. A szezonalitástól eltérő árváltozást a kedvezőtlen időjárás miatti, a szokásosnál alacsonyabb kínálat okozta. A nem idényáras élelmiszereken belül az étolaj 2,2, a tojás 1,9, a tej 1,3, a kenyér 1,0%-kal drágább, a burgonya 6,4, a sertéshús 3,9%-kal olcsóbb lett júniushoz képest.
A dohánytermékek jövedéki adója július 1-jétől emelkedett, ami a termékcsoport árának 1,4%-os növekedését eredményezte. A szolgáltatások 1,4%-kal drágultak, ezen belül – a közterületi parkolás ingyenességének megszűnése hatására – az autópályadíj, illetve gépkocsikölcsönzés, parkolás díja 31,1, az üdülési szolgáltatásoké pedig 7,6%-kal magasabb lett. A járműüzemanyagok az olajárak és a jövedéki adó emelkedésének hatására 8,1%-kal többe kerültek.
Éves viszonylatban az élelmiszerek 7,8%-os drágulása mutatja, hogy a nyár árfolyamatai nem úgy alakultak, ahogy korábban megszoktuk. Ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,1, a párizsi, kolbászé 16,1, a cukoré 14,5, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 11,5, a tojásé 8,9%-kal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,3, ezen belül a dohányáruk – a már említett jövedékiadó-emelés következtében – 9,7%-kal drágultak.
| Áralakulás (2020. júl., százalék) | ||
| havi vált. | éves vált. | |
| Élelmiszerek | 0,1 | 7,8 |
| Szeszes ital, dohány | 1,1 | 6,3 |
| Ruházkodás | 0,2 | 0,7 |
| Tartós fogy. cikk | 0,3 | 2,7 |
| Háztart. energia | 0,0 | 0,2 |
| Egyéb cikk, üzemanyag | 3,5 | -0,1 |
| Szolgáltatások | 1,4 | 3,4 |
| Fogyasztói árindex | 1,1 | 3,8 |
| Maginfláció (szez. ig.) | 0,8 | 4,5 |
| Nyugdíjas infláció | 0,8 | 4,3 |
| Forrás: KSH, Portfolio | ||
Az adat után különösen érdekes lesz az MNB 10 órai jelentése, amelyben a saját árindexeit közli majd. Ezek közül is kiemelten fontos az adószűrt maginflációs mutató, ami eddig sem volt túl alacsony, júniusban 3,5%-on állt. Mivel ez a mutató ragadja meg leginkább az alapvető árfolyamatokat (több egyedi hatást is kiszűr az index), ezért a jegybank is élénk figyelemmel kíséri, és a monetáris politikát is érdemben befolyásolja.
A fő kérdés természetesen az, hogy az árak megugrása mennyire tekinthető tartósnak, vagyis milyen az infláció természete. A koronavírus-járványtól előzetesen inkább azt várták a szakértők, hogy csak a kínálati sokk fogja felfelé húzni az árakat (termelési láncok akadozása, termelési nehézségek miatti költségemelkedés stb.), de eközben a gazdaságot ért keresleti hatások (munkanélküliség, vásárlóerő-csökkenés stb.) az inflációs lefelé fogja húzni. Ráadásul mivel az előbbi hatás gyorsan elmúlt, ezért logikus feltételezésnek tűnt, hogy az inflációt inkább lefelé ható erők érik majd.
A mai adatokat még mélyebben is érdemes lesz elemezni a sokféle hatás és a korábbi hónapok módszertani bizonytalanságai miatt, de annyit mindenképpen elmondhatunk, hogy a hazai koronavírus-válság az inflációt összességében nem húzta le. 2015 óta a maginfláció emelkedő trendben van, amit a mostani gazdasági sokkhatások sem tudtak megtörni.
Forrás: Portfolio
