Decemberben már csak 7 százalékos inflációval számol a kormány – derült ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tihanyi előadásán, aki arról is beszélt, hogy a következő hónapokban milyen ütemben csökkentenék az inflációt. A miniszter szerint kulcsfontosságú, hogy a reálbérek újból nőjenek, ehhez pedig az infláció leszorítása is kell.
„Az augusztusi infláció 16 százalék körül lesz, szeptember 11-12, október 9 és 10 között – tehát ott megyünk le – november 8 és decemberre van esélyünk a 7 százalékos inflációra”
Ez a kormány új inflációs előrejelzése 2023 második felére, amiről a gazdaságfejlesztési miniszter beszélt a Tranziton. Ennek megfelelően, az év elejéhez képest év végére csaknem 19 százalékkal csökkenhet az infláció.
Nagy Márton hangsúlyozta, a reálbérek emelkedése miatt nagyon fontos, hogy az árindexet minél nagyobb mértékben és minél gyorsabban leszorítsa a kormány. Azzal ugyanis, hogy
több mint 10 év után, idén – a háború, a szankciók miatt megugró infláció következtében – csökkent a bérek vásárlóértéke, az a kiskereskedelmi forgalmat is jelentősen visszavetette.
Ez, vagyis a fogyasztás két számjegyű visszaesése pedig a gazdaság teljesítményét is negatívan befolyásolta. Ez mutatkozott meg a második negyedévi GDP adatban is, amikor 2,4 százalékkal zsugorodott a gazdaság éves összevetésben.
A gazdaságfejlesztési miniszter azt is mondta, minél hamarább vissza kell állítani a reálbérnövekedést, hogy a lakosság visszakapja azt az életét, ami az árak elrugaszkodása előtt volt.
De ehhez – ahogy fogalmazott – földbe kell döngölni az inflációt.
A tárcavezető úgy látja, főként a kötelező akciózásnak és az online árfigyelő rendszernek köszönhetően
augusztusban már eljöhet a régóta várt fordulat, vagyis, az infláció tovább süllyed és az értéke már alatta marad a bérek emelkedésének.
„Ez körülbelül úgy fog kinézni, hogy, ahogy mondtam, augusztusban lesz ugye 16 százalék körül, a bérek 16 százalék felett, és szépen elválik egymástól, a bérek, azok 10 százalék felett maradnak az infláció pedig egy számjegyűvé válik. Ebből adódóan a reálbéremelkedés az lényegében bekövetkezik” – fogalmazott a miniszter.
A rezsicsökkentés állandóságára, mint az infláció letörésének egyik legfontosabb eszközére hívta fel a figyelmet az M1-en a Mathias Corvinus Collegium gazdaságpolitikai műhelyvezetője.
Sebestyén Géza úgy fogalmazott:
„ha a rezsiköltségeink állandóak, akkor ez azt jelenti, hogy ez a része a fogyasztásunknak, ami jelentős része, ezt mindenki látja saját kiadásain, hogy a rezsiért fizetett összeg az egy nagy része a teljes fogyasztói kiadásunknak, ez a rész viszont konstans, nem változik, ezért az inflációs értékek is kisebbek lesznek, és ez mindenképpen jó hír”.
A szakértő hozzátette: a hatósági árakkal a kormány csaknem 200 ezer forintot hagy a magyar családoknál havonta, amit másra költhetnek, ezzel is erősítve a fogyasztást és a gazdaság jó teljesítményét.
Forrás: hirado.hu
