Nagy Márton: 20 éve nem érte ekkora sokk a magyar háztartásokat, új programokra lesz szükség az év második felében

Az elmúlt 20 évben nem kapott akkora sokkot a fogyasztói kosarában egy háztartás, mint most kapna: 2-3 hónap alatt akár 30%-os törlesztőrészlet- és élelmiszerár-emelkedéssel kellene szembesülnie, ettől igenis meg kellett védenie a kormánynak – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója, aki szerint idén 5% körül lehet a GDP-növekedés, az infláció először februárban csökkenhet, a rezsicsökkentés és az árstopok pedig 2-2,5 százalékponttal hozzák lejjebb az inflációt. Az év második felében a Széchenyi Kártya GO programok kifutása után szükség lesz a hitelpiacot élénkítő intézkedésekre is, a 8-10 százalékos kamatokat ugyanis nem tudják kitermelni a hitelfelvevők.

Nagy Márton szerint

• az idei GDP-növekedésről szóló előrejelzések szóródása azt mutatja, hogy nagyfokú a bizonytalanság a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban. Tavaly 6,8% körül lehetett, idén Nagy Márton szerint 5% körül lehet, de ha a külső körülmények (pl. kínálati láncok, energiaárak) engedik, akár a 6%-ot is elérheti.
• Ami a chiphiányt illeti, nem a chipgyártás esett vissza, hanem a kereslet és annak szerkezete változott meg számos területen, ami leterheli az ellátási láncokat, Los Angelesben például 8 nap helyett 13 nap alatt pakolnak ki egy átlagos hajót. A helyreállásra csak 2023 első felében kerülhet sor.
• Ha 5% lesz a GDP-növekedés, az idén nagyon jónak fog számítani az EU-ban, és akkor lehetünk elégedettek, ha az EU-átlaghoz képest sikerül elérni a 2 százalékpontos többletet. Ezt a magas beruházási ráta garantálhatja, aminek a 27%-os értékével tavaly szintén élen jártunk. A fogyasztást is nagyfokú helyreállás jellemzi.
• A decemberi inflációs rekord mindenkit meglepett, hiszen 7,4%-on stagnált, és nem következett be csökkenés. Elsősorban az élelmiszerárakban, a tartós termékeknél és a szolgáltatások árában következett be növekedés, nem véletlen, hogy a kormány élelmiszerárstoppal reagált a helyzetre.
• Az infláció több mint kétharmada a globális tényezők alakították ki: elsősorban az energiaárak, az élelmiszerárak emelkedése mögött pedig kétharmad-háromnegyed részben a takarmányárak növekedése áll. Nem a kiskereskedők, hanem a beszállítók állnak az áremelések többsége mögött.

Az infláció várhatóan nem januárban, hanem februárban fog először csökkenni, ekkortól hatnak ugyanis látványosan a kormányzati intézkedések.

• Az árstop nemcsak árcsökkenést okoz hét élelmiszeripari termék esetében, hanem a jövőbeni árnövekedéstől is megvédi a fogyasztókat, csakúgy, mint az üzemanyagáraknál. Mindenféleképpen el kell kerülni a bér-ár spirál kialakulását.
• A kereskedők mindenképpen védekezni fognak, kompenzálni szeretnék másutt az árstopot. Ezt azonban eddig is megtehették volna, de a kereslet visszaesésévől tartva, a profixmaximalizálás miatt nem tették, így ez a hatás korlátozott lehet.
• Lesznek kereskedők, akik gond nélkül lenyelik az árstop negatív hatását, nem tart kis üzletek bezárásától sem, és a stabil beszállítókat nem fogják pár hónapra lecserélni a kereskedők. A profit 5-10%-át viszi el egyébként az árstop, ami három hónap alatt maximum 8-10 milliárd forintos kiesést jelent.
• Az elmúlt 20 évben nem kapott akkora sokkot a fogyasztói kosarában egy háztartás, mint most kapna: 2-3 hónap alatt akár 30%-os törlesztőrészlet- és élelmiszeráremelkedéssel kellene szembesülnie, ettől igenis meg kellett védenie őket a kormánynak.
• A kormány és a költségvetés feladata az, hogy finanszírozza a rezsicsökkentést, ami idén a Portfolio friss kalkulációi szerint évi mintegy 400 milliárd forintjába kerülhet az MVM-nek a jelenlegi energiaárak mellett. Az MVM azonban tőkeemelést kapott, a stratégiai gázkészletet pedig csökkentette a kormány a rezsicsökkentés fenntartása érdekében.
• Persze nincs ingyenebéd: a számlát valakinek a végén ki kell fizetnie, hiszen a gáz és az áram ára sokkal magasabb a piacon. Jó felkészüléssel, gazdálkodással és készletezéssel azonban ez kigazdálkodható, a fedezet rendelkezésre áll, szemben sok más országgal.   

A rezsicsökkentés és az árstopok 2-2,5 százalékponttal hozzák lejjebb az inflációt, ezt mutatja a 9% körüli lengyel és 10% feletti balti inflációs rátákkal való összevetés is.

• Februárban jelentős jövedelemkiáramlás haszonélvezői lesznek a magyar háztartások, ugyanakkor meg kell különböztetni egymástól a tartós és az átmeneti tényezőket. A tartós jövedelmek több mint 80%-át elfogyasztjuk, az átmeneti transzferek esetében ez inkább 60-65% körül van.
• A kiskereskedelmi forgalom még nem állt helyre, így nem csodálkozna, ha a többletjövedelmek nagy részét fogyasztásra költenék a háztartások. Egy a fontos: költsék el boldogan és örömmel.
• Nem kell további zárolásokat végrehajtani a költségvetésben, így tartható a 4,9%-os hiánycél – ha törik, ha szakad, ezt idén tartani akarja a kormány. Le kell hozni a tavalyi 7-7,5%-os szintről, hiszen ha nincs egyensúly, nincs növekedés. Az államadósság 80%-ról akár 77%-ra is csökkenhet. A már végrehajtott zárolások nem törlések, hanem inkább halasztásnak tekintendők.
• A kamatemelések következtében emelkednek az államadósság kamatterhei is, de ez egy szükséges rossz. Ugyanígy a MNB vesztesége is nőni fog, hiszen a kamatemelése miatt jóval nagyobb kamatot fog fizetni a forrásaira, mint amennyit kap az eszközoldalon, de várhatóan nem haladja meg az évi 50-100 milliárd forintot. A jegybank műveletei összességében viszont pozitívan hatnak a költségvetésre, hogy a növekedést ne is említsük.
• A hitelpiacokra vigyázni kell: amikor nagy mértékben emelkednek a hitelkamatok, előjönnek a devizahitelek. Ez a régi rém, amit mindenféleképpen meg kell akadályozni, és tiltani kell. 8-10%-os kamatok mellett nincs olyan ügyfél, aki hitelt venne fel, hiszen nem termelhető ki. Hitel nélkül viszont egy hitel nélküli gazdasági növekedéssel kell szembenézni, ami nagyon rossz dolog, és veszélyeztetheti a 2 százalékos növekedési többletünket az EU-hoz képest.

Szükség lesz állami vagy jegybanki beavatkozásra főleg a második félévben, hogy a hitelezés tovább folyhasson,

• 2022 közepén ugyanis véget érhetnek a Széchenyi Kártya GO termékei. Célzott, beruházásokat finanszírozó, zöld programokra lesz szükség a jegybanki mérleg jelentős felpumpálása nélkül. A jegybanknál ezt pontosan tudják, egymásnak nem szoktak újat mondani.
• A versenyképesség egyszerre zöld és digitális, ennek a javítása nélkül nincs tartós növekedés. Nincs elkésve a kormány a versenyképesség javításához hozzá szükséges strukturális változásokkal, de a puzzle-szerű munkának gyakran több év után láthatók a gyümölcsei. Mindezt a munka- és családalapú társadalom megőrzése mellett kell végrehajtani.  

Forrás: portfolio.hu