A hazai baloldal teljesen feladta a vidéket. Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságában sincs egyetlen baloldali képviselő. Nincs más lehetőség, mint az, hogy a termelői csoportok megerősödjenek – mondja Dr. Nagy István agrárminiszter.
A KPE: a Polgári Kisgazdák sajnos most szándékuk ellenére, szintén nincsenek jelen a Mezőgazdasági Bizottságban, de mindenhol jelen lesznek, ahol a magyar földről lesz szó.
Nagy István: A versenyképesség fokozásához meg kell teremteni a feltételeket az öntözés bővítéséhez, és fel kell számolni az ágazatot gúzsba kötő osztatlan közös tulajdont. Már azzal két és félszeresére emelhetjük az öntözött területek nagyságát az országban, ha a meglévő csatornahálózatot megtisztítjuk, például közmunkások segítségével, és elkezdik ezeket használni a gazdák.
A KPE: Magyarországon mintegy 80 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás. A jelenleg meglévő vízkormányzásra használható műszaki létesítmények jó karba helyezésével az öntözhető területek 200 ezer hektárra növelhetők. A mennyiben országosan megvalósulna a távoli jövőben a folyóvizek mérsékelt mederben történő víztárolása a szakaszról szakaszra kialakított vízlépcsőkkel, akkor csak a folyómedrek környezetében az így elérhető talajvízszint szabályozás további 120 ezer hektár terület öntözését pótolná.
Nagy István: le kell folytatni a felszín alatti vizekkel kapcsolatos környezetvédelmi vitákat, hogy aztán a kútfúrásra is lehetőség nyíljon a megfelelő helyeken. Ma még túl bürokratikus az öntözés szabályozása, ami nehezíti a hozzáférést az öntözővízhez. Az ügy gördülékenyebbé tétele érdekében öntözési ügynökséget állít fel a Minisztérium.
A KPE: a felszín alatti vizek közül a mélységi, geotermikus hőenergiát hordozó víz használata nem jutott nyugvópontra. 2015-ig fel volt függesztve az úgynevezett kötelező termálvíz-visszatáplálás, de ezt követően nem történt semmi a zöldséghajtatók érdekében. A KPE szakértőinek azóta is az a meggyőződése, hogy a magyar zöldséghajtatók egy uniós jogszabály hibás fordításának az áldozatai, ugyanis az Európai Unió nem a felhasznált termálvíz visszatáplálását várja el, hanem a természeti egyensúly fenntartását. Ez pedig akkor valósul meg, ha a kitermelt termálvíz mennyisége természetes egyensúlyban van a folyamatosan a mélybe szivárgó felszíni- és csapadékvizekkel. Ennek méréséhez pedig nem szükséges más, mint a kitermelt termálvíz vízhozamának a folyamatos mérése. Amennyiben a kitermelt termálvíz vízhozama nem csökken, hanem folyamatosan állandó, akkor helyreállt a természetes egyensúly.
Nagy István: a magyar agrárium versenyképességét visszavető egyik fontos tényező, az osztatlan közös tulajdon.
A KPE: a közös tulajdon megszüntetése azokon a helyeken, ahol az örökös ismeretlen, vagy bármilyen más oknál fogva nem lelhető fel, valóban megoldást kell találni a közös tulajdon megszüntetésére.
A Polgári kisgazdák és képviselőik olyan megoldást nem fogadhatnak el, amely az öröklés rendjét úgy változtatná meg, hogy a törvényes örökösök öröklési joga korlátozás alá esne.
Nagy István: mint mondta: „most olyan fokú társadalmi elszántság van, ami sikerrel kecsegtet”. „Remélem, hogy már ősszel el is fogadja az Országgyűlés az ehhez szükséges jogszabályt”. Azzal folytatta: cél a birtokszerkezet tovább aprózódásának megállítása, ehhez a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek nagyon komoly vásárló- és eladószereplővé kell válnia. Remélhető, hogy a ciklus végére legalább húsz százalékkal lehet növelni a mezőgazdaság hatékonyságát. – A miniszter szerint azért nem vonzó a mezőgazdaság a fiatalok számára, mert minden kockázatot a termelőnek kell viselni, ezért odáig kell eljutnunk, hogy a gazdák ne csak a termelésből származó jövedelemből részesüljenek, hanem a feldolgozásból és a kereskedelemből eredő haszonból is. Ehhez először a minisztérium által is anyagilag támogatott termelői csoportokat kell létrehozni, ha ez megvan, akkor a legkisebbek is olcsóbban jutnak műtrágyához, vetőmaghoz, a termeléshez szükséges alapanyagokhoz, ami már nyereségesebbé teszi a gazdálkodásukat.
Nagy István: jó lenne, ha ismét lenne háztáji sertéstartás, bár hiú ábrándnak, hogy visszatér ez a régi időszak, amikor még minden vidéki háztartásban volt öt-tíz hízó. Az viszont nem elképzelhetetlen, hogy nagyobb, például százas nagyságrendben ilyen tartást is vállalnak a mezőgazdasági kis és közepes méretű vállalkozók. – Az uniós mezőgazdasági támogatások csökkentése ügyében a kormány elmegy a falig is, ha kell, hogy megakadályozza ezt. A legszélesebb társadalmi csoport élvezheti az előnyét annak, ha továbbra is a gazdák kapják a közös agrárpolitikára szánt támogatásokat.
KPE: a háztáji sertéstartás fellendítéséhez szükség van a szaktárca felügyelete alatt megszervezett tenyészállat-ellátásra, azaz vissza kell hozni a mesterséges megtermékenyítő és tenyészállat-nevelő állomások rendszerét, azaz némi humorral, – de ezt faluhelyen egykoron valóban így mondták a földet művelő emberek -, vissza kell hozni a „községi kan” intézményét. A humort félretéve: a tenyésztési fázis magasan képzett, gyakorlott szakemberek munkáját igényli, ami egyben alapvetően befolyásolja a sertéstartás pénzügyi eredményességét és végső fokon a sertéshús-készítmények élelmiszer-minőségi mutatóit. Szükséges biztosítani a takarmánytermő földfelületeket, a termelési folyamat végén pedig szükségesek helyi, korszerűen felszerelt, az élelmiszer-higiéniai feltételeknek maradéktalanul megfelelő és az állattartók tulajdonában lévő vágópontok és a korszerűen felszerelt sertéshús-feldolgozó kézműves kisüzemek, valamint a helyi tőkehús-bolthálózat és a forgalmasabb útkereszteződésekben a helyi lacikonyha-hálózat. A jó feldolgozási és értékesítési lehetőségek növelni fogják a háztáji gazdaságokban az élősertések darabszámát, mert az meg fogja érni a sertéstartó gazdáknak. – Tehát az uniós pénzügyi források egyetlenegy euró-centjéről sem mondhatunk le, hanem ezeket a pénzeket az utolsó fillérig ésszerűen be kell forgatni a mező- és élelmiszergazdasági termék-előállítás technológiai és szakmai feltételeinek a javításába. A vidéki kistelepülések polgári fejlődésének és gazdasági felemelkedésének ez az egyetlen járható útja a talajlakó mikroorganizmusok talajéletet javító hatásán és a növénytermesztésen át a gazdasági haszonállattartásig és onnan pedig a korszerű élelmiszer-feldolgozásig és értékesítésig. Mert ekkor nem teszünk mást, mint a teremtett világ természeti kincseinek az erejét hasznosítjuk a vidéki ember boldogulásának az érdekében, és ez nem kicsi, hanem nagyon szép feladat.
Nagy István: a fiataloknak mezőgazdasági érdeklődésének a felkeltéséhez az egyik fontos eszköz a duális képzés kiterjesztése. Nagyon fontos, hogy a fiatalok ne csak a sáros gumicsizmát, a trágyás villát lássák a mezőgazdaságból, hanem, mint mondta a miniszter „nyugodtan üljenek be a műhold-technológiával felszerelt mezőgazdasági gépekbe, amelyek sokkal modernebbek, mint bármelyik személyautó”, és vállalják, hogy vidéken élnek, mert „az jobb minőségű életmód lehet, mint beköltözni a városba”.
KPE: a mezőgazdasági termelést hivatásként választó magyar állampolgársággal rendelkező és a vidéki kistelepüléseken megtelepedni akaró fiatalok előtt nem szabad elzárni a termőföld-vásárlás lehetőségét, hanem azt egy állami termőföldalapból segíteni kell. Ehhez már 10 éves életkor fölött el kell kezdeni az életkori sajátosságoknak megfelelő módon és mindenképpen élményszerűen, a mezőgazdasági alapismeretek tanítását a felnövő gyerekek számára. Az állami termőföldalapba pedig a helyben kialakult átlagos földforgalmi árakon fel kell vásárolni gazdálkodásból utód nélkül kiöregedő gazdák földjeit, és ezekből a földekből lehet segíteni a pályakezdő fiatal földművesek termőföldszerzését. A generációváltást a magyar mezőgazdaságban nagyon komolyan kell venni. (Forrás: MTI/magyarhirlap.hu/index.hu/KPE szakértő)
