Most kell cselekedni a bevándorlás ellen

Budapest, 2019. március 22. A Mathias Corvinus Collegium migrációs konferenciájának résztvevõi a Várkert Bazárban 2019. március 22-én. MTI/Mohai Balázs

Azonnali cselekvésre szólított fel a migráció, a határvédelem és az európai egység ügyében Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján. A kormányfő szerint ellenkező esetben olyan folyamatok indulnak meg, amelyeket később lehetetlen lesz megállítani. Még most kell helyreállítani Kelet és Nyugat egységét a migráció ügyében, mert később lehetetlen lesz – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, hangsúlyozva: be kell ismerni, hogy az EU jelenlegi vezetői, mostani struktúrái képtelenek a migráció ügyét megoldani, ezért „bele kell nyúlni a rendszerbe”, az
Európai Bizottságtól el kell venni a migráció és a határvédelem jogát, és létre kell hozni a schengeni övezet belügyminisztereiből álló testületet, amely választ ad a migráció kérdésére. A kormányfő szerint míg Nyugat-Európában ma a legfontosabb kérdés az őslakosoktól civilizációs értelemben különböző néptömegekkel való együttélés menedzselése, addig Közép-Európában nincsenek ilyen tömegek, és „minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy ne is legyenek”. Ebből az következik, hogy az európai politika nyugati és keleti fele elmegy egymás mellett – mondta, hozzátéve: ebben a küzdelemben a magyarok erkölcsi fölényben érzik magukat, mert a nyugatiakkal ellentétben a magyarok nem akarják ráerőltetni a saját megközelítésüket a Nyugatra.
Orbán Viktor természetellenesnek nevezte, hogy Magyarország ma vezető szerepet játszik a migrációs vitában, hiszen sem az ország, sem a hadsereg mérete, sem az egy főre jutó GDP nagyságrendje nem indokolja ezt. „Sem Magyarország, sem a politikai vezetői – ideértve engem is – nem akarnak semmilyen vezető szerepet játszani Európában, van elég munka Magyarországon, de nincs mit tenni, mert a magyarok nem akarják még egyszer átélni, hogy egyik napról a másikra 400 ezer, zömében katonakorú férfi átmasírozzon
az országon” – húzta alá a kormányfő. Európában 30-40 év alatt felépült az a koncepció, amely szerint a társadalmakat, különösen a közös európai világot, intézményeknek kell vezetniük, nem személyeknek, így az európai politikai koncepcióban „az intézmény jó dolog, az erős politikus pedig rossz, és minden erős vezető, aki vállalkozik a lehetetlennek tűnő dolgok megoldására, negatív megítélést kap, a teljes európai soft power megtámadja” – fejtette ki a miniszterelnök, kiemelve: Európa nyugati felén e soft power 85 százalékban baloldali, liberális, és képes összehangoltan cselekedni, míg Közép-Európában inkább 50-
50 százalék az arány, sőt talán egy kissé inkább keresztény-konzervatív irányba mozdul el. „Ezért én túl tudom élni azokat a mondatokat, azt a megközelítést, amit használok. (…) Itt, Közép-Európában túlélem, de Nyugaton nem” – hangoztatta a kormányfő, megjegyezve: dacára annak, hogy szerinte a magyar kormánynak igaza van, olyan rossz nyugat-európai reputációja országnak és miniszterelnöknek, mint Magyarországnak és neki, talán még sohasem volt, Magyarországnak ezért kulcskérdés, hogy legyen végre egy nagy európai ország, amely azt mondja, amit a magyarok. Várakozása szerint ez Olaszország lehet, éppen azért, mert Olaszország is határország, tengeri határország. „Végesek az energiáink, nekünk kell egy nagy ország, amely végre Nyugat-Európából ugyanazt mondja, amit mi” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A magyar kormány szerint az ország belső erőforrásaira támaszkodva is vissza lehet fordítani a demográfiai hanyatlást, nincs szükség a migrációra – hangoztatta a konferencián az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. Novák Katalin hangsúlyozta: a magyar kormány szerint a népesedési problémák megoldása a belső erőforrásokra támaszkodva ugyan nehéz feladat és időre van szükség hozzá, de lehetséges, ezért vezették be a magyar családpolitikai modellt, amely pénzügyi támogatásokkal, szolgáltatásokkal, valamint családbarát szemlélettel segíti a családokat.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára előadásában arról beszélt: Európa történelmileg, földrajzilag, kulturálisan és gazdaságilag is jó értelemben véve megosztott kontinens, ezért nincs szükség egységre az Európai Unióban (EU) a migráció kérdését illetően, ha pedig ezt elfogadjuk, akkor meg lehet keresni azokat a pontokat, amelyekben mégis egyet tudunk érteni.
„Európa az összefogás és a kompromisszum szinonimája, és Európa most azért gyenge, mert megosztott” – mondta a konferencián Nicolas Sarkozy, Franciaország volt elnöke, aki szerint még soha nem volt ennyire szükségünk Európára, de Európa még sosem volt ennyire megosztott, mint most; sokan azért fordulnak el Európától, mert úgy gondolják, Európa gyenge, és ennek oka a megosztottság. Hozzátette: az uniós tagállamoknak össze kell fogniuk, akkor is, ha nagyon különböznek egymástól, ugyanis kompromisszum
nélkül nem működhet Európa.
A korábbi cseh államfő Václav Klaus beszédében kiemelte: szigorúan meg kell különböztetni az egyéni és a tömeges migrációt. Amikor az európai politikai elit tömeges migrációról beszél, olyan érveket hoz fel a támogatására, amelyeket csak az egyéni migráció esetében lehetne – fogalmazott, rámutatva: az országok befogadási képessége az egyéni migráció esetében viszonylag magas, de a tömeges migráció veszélybe sodorja a társadalmi kohéziót, kulturális, társadalmi és politikai konfliktusokat hoz magával.
MTI