Igen hosszú és tartalmas törvénytervezetet terjesztett a Kormány az Országgyűlés elé „A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosítása” címmel.
34 – egyenként is fajsúlyos – törvény módosítására kerülhet sor elfogadás esetén. Valamennyi ismertetése meghaladja a lehetőségeket, néhány általam fontosabbnak ítélt törvényt és azok módosítását szeretném csak kiragadni.
Jelentős változás következhet be” Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló” 1997., évi LXXVIII. törvény esetében.
Várható új fogalmak, ill. meghatározások:
beépítésre nem szánt terület,
beépítésre szánt terület,
új beépítésre szánt terület kijelölése,
fejlesztési akcióterület,
településrendezési illeszkedés követelménye,
településterv,
fővárosi településfejlesztési terv,
települési zöldinfrastruktúra,
fejlesztési célfeladat.
Pontosításra került a tervtanácsok feladata.
Kitértek a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén településrendezést érintő feladatokra is.
Meghatározták a településfejlesztés és a településrendezés céljait is és megadták az ezzel kapcsolatos alapvető szabályokat.
A településrendezés önkormányzati feladat, a minimális helyi építési szabályokat szintén előírták.
A főváros vonatkozásában hosszan részletezett eltérésekkel kell alkalmazni a törvényt.
A 2021-július 1-jét megfelelően elfogadott településfejlesztési koncepció – amennyiben megfelel az új tartalmi követelményeknek – 2027. június 30-ig településfejlesztési tervként használható. Egyéb esetben az átmeneti megfelelés érdekében kiegészítéseket kell tenni, és 2027. június 30-ig szintén hatályban maradhat.
Számos területen a Kormány kapott felhatalmazást a részletszabályok megalkotására.
A társasházakról szóló 2003.évi CXXXIII. törvény esetében jelentős módosítás, hogy nem lesz szükség a társasházi közgyűlés hozzájáruló határozatára a külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használatához.
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény a változás során előírja majd, hogy az anyaghasználatra, a tömegformálásra, a homlokzat kialakításának módjára is térjen ki a településképi rendelet. Az önkormányzat településképi kötelezést adhat ki, ennek betartatására szükség esetén bírságot is kiszabhat, melynek legkisebb összege egyszázezer forint.
A 2018. évi CXXXIX. törvény Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezéséről szól. Ennek számos módosulásából kiemelném, hogy összességében nem csökkenhet majd a természet-közeli területként és erőterületként kijelölt övezetek nagysága a jövőben.
Fontos megjegyeznem, hogy a teljes új törvény egy része már most, jelentős része – az átmenet biztosítására – csak 2021. július 12-én lép majd hatályba.
A településképet érintően ilyen átfogó, számos törvényt érintő jogszabály megalkotására nem került sor, ezért a Polgári Kisgazdák jelentős mérföldkőnek tartják azt. A megvalósítás immár döntően az egyes települési önkormányzatokon múlik!
Dr. Bakos Zoltán
