Mintegy kétmilliárd forintból javítják a Felső-Duna árvízvédelmét és vízpótlását

A kép forrása: szigetkozportal.hu

Mintegy kétmilliárd forintból javítják a Felső-Duna mellékágrendszerének árvízvédelmét és vízpótlását. Állami tulajdonú létesítmények fejlesztésével és a mellékágak kotrásával, 1,9 milliárd forint európai uniós támogatásból javítják a Felső-Duna mellékágrendszerének árvízvédelmét és vízpótlását – hangzott el a projektet indító sajtótájékoztatón szerdán Dunasziget közelében. (A legfölső szövegközi képen: a távlati fejlesztés látványterve. – A szövegközi kép forrása: kisalfold.hu) Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a fejlesztéssel nő a térség környezetbiztonsága, javul a környezet állapota. Az árvíz, a belvíz és a helyi vízkár általi veszélyeztetettség csökken, és a fejlesztés elősegíti a települési önkormányzatok és a vízügyi szakmai szervezetek közötti együttműködést. Elmondta, hogy a 2021 februárjáig tartó fejlesztés hét települést érint (Rajka, Dunakiliti, Dunasziget, Kisbodak, Dunaremete, Lipót és Ásványráró), amelyekben összesen 9313-an élnek. A vízgazdálkodási fejlesztésbe bevont terület 11 500 hektár. A megvalósuló programelemeket részletezve a miniszter közölte, hogy a kotrásokkal 34 helyszínen javul a mellékágak vízellátása, ami a tervek szerint mintegy 55 ezer köbmétert érint. Élővé válik Dunakilitin a Lénai-ág és a Benda-ág. Az árvízlevezetés javítása érdekében egyebek mellett kedvezőbbé teszik a doborgazi átvágás és a dunaszigeti Disznósi-ág felső rávezető szelvényeit és átalakítják a mellékágrendszer műtárgyait. Egyebek mellett emelik a cikolaszigeti Kőhíd és a kisbodaki Szent Kristóf híd nevű vízszintszabályozó műtárgyak pályaszerkezetét, hidakká építik át a doborgazszigeti Schiszler átereszt és az ásványrárói Szilfási átereszt. Mindezek mellett tizennégy vízrajzi állomást újítanak fel és egy új vízmércét építenek. Az agrárminiszter elmondta, ezzel a fejlesztéssel lehetővé válik, hogy a jövően olyan komplex hasznosításokat tervezzenek, amelyek érintik a természetvédelmet, az erdészetet, a vadgazdálkodást, a halászatot, a turisztikát, a mezőgazdaságot és a hajózást. Kitért arra, hogy a Duna meghatározza a térség összképét, “szép tájat és gazdag élővilágot ad”, de áradáskor zabolázatlan tud lenni. Ez a beruházás, “ami a természet hatalmasságát és az emberek környezet iránti felelősségét jelképezi”, az egész térséget pozitívan fogja érinteni – tette hozzá. (A közözépső szövegközi kép forrása. vizitura.hunpont.hu) Németh Tamás projektvezető elmondta, hogy a védett és fokozottan védett területeken a lehető legrövidebb idejű építésre törekszenek. A mederkotrásokból kikerülő anyagot az árvízvédelmi töltésbe fogják beépíteni. A projekt beruházója az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által alkotott konzorcium. (Forrás: kormany.hu/Agrárminisztérium/MTI – Az aló szövegközi kép forrása: haldorado.hu)

A fentebb ismertetett vízügyi fejlesztés szép példája az ember, a természet és az éltető víz harmonikus együttélésének. A Szigetköz eredeti vízrajzi állapotának a visszaállítása, valamint a biztonságos árvízvédelem nem csak mindannyiunk érdeke, hanem az eredeti növényzet, elsősorban az őshonos faállomány megmaradásának is a feltétele. A kikotort és rendezett medrek biztonságossá teszik a rekreációs és a gazdasági célú hajózást egyaránt. (Dr. Paál Sándor polgári kisgazda szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő a folyó- és tószabályozás szakterületen. (KPE)

A legalsó képen: Dr. Paál Sándor okleveles hajóskapitány, vízgazdálkodási szakértő, a Kisgazda Polgári Egyesület szakértője. A kép forrása: saját felvétel)