Miniszterelnöki sajtótájékoztató: az ellenzéket a magyar vidék, a magyar föld sorsa nem érdekelte

Fotó Magyar Idők

Eddig is tisztában voltunk azzal, hogy a Polgári kisgazdák hivatása és kötelessége folyamatosan napirenden tartani a magyar vidék, az agrárium jelenét és jövőjét. Amióta a politikában létezünk elköztelezetten megmaradtunk abban a hitben és tudatban, hogy a magyar társadalom felemelkedése a vidék felemelése nélkül lehetetlen.

Az új Alaptörvény elfogadásakor több beszédet mondtam, ezek a felszólalások közvetve, vagy közvetlenül, mindig a vidékről, a vidéki emberekről mondjuk ki a paraszemberekről és utódaikról szóltak. Szomorúsággal, sőt elkeseredettséggel vettem tudomásul, hogy akár órákon keresztül kérdezheti a sajtó a Miniszterelnököt, arról, ami minket, de az egész társadalmat mélyen és közvetlenül érinti – a magyar vidék jelenéről és jövőjéről – nem esik szó.

A 2011. február 17-i országgyűlésben elhangzott felszólalásomból idézek itt néhány gondolatot, majd a teljes beszédet is közöljük a honlapunkon.

Arra kérem az olvasót, hogy gondolkodjon el, hogy mennyire aktuális napjainkban is az új, az egész magyar társadalmat szolgáló vidék politika. A történelmileg is megalapozott, a jövőt szolgáló vidék és agrárpolitikát csak a jelenlegi magyar kormánytól remélhetjük Azt viszont nem felejthetjük, hogy terveink megvalósulásáért nekünk, Polgári Kisgazdáknak minden nap új és új küzdelmeket kell vállalnunk.

Idézetek a beszédből:

A falvak nem pótolhatók. A magyar falvakat vagy meg tudjuk tartani, és ennek megteremtjük alkotmányos feltételeit is, vagy, ez a Magyarország már nem lesz ugyanaz, mint ami az elmúlt ezer esztendőben volt, és kétséges az is, hogy milyen jövendője van.

„Idézem Kodolányi Jánost: Kodolányi annak idején, a ’20-30-as évek fordulóján bejárta az Ormánságot, bejárta Dél-Magyarországot, és kétségbeesve látta, hogy az egykézés a falvak egy jelentős részében a magyarság pusztulásához vezethet. Felemelte a szavát, nagyon kevesen figyeltek rá, és megírt egy kis pamfletet, aminek az volt a címe: “A hazugság öl”

Mit mondott Szabó Dezső a termőföldről, a magyar földről? “A sajátságosan egyetlen valóság, a föld az állam területe, örökjogon a közösségé, a nemzeté, az államé. Minden földmagántulajdon csak bizonyos feltételek mellett kapott örökbérletnek tekinthető. Az államnak joga és kötelessége földjét a nemzeti munka egyetemes tömegeinek életérdekei, tehát az egyetlen nemzeti érdek szerint megosztani.”

A beszédben elhangzott többek között, hogy: „A falvaknak meg kell tudni adni az ott élés többi feltételét is – az erkölcsiekről már beszéltem -, és ehhez bizony föld kell; ehhez föld kell, olyan föld kell, amellyel az ott lévő önkormányzat rendelkezni tud, amelyen az ott lévő önkormányzat az ott élőknek munkát tud adni, amellyel az ott élőknek az önkormányzat egy jövőt tud garantálni. Igen, egy erőteljes, olyan földbirtok-politikára van szükség, amely a következőkben a létfeltételeket az országban mindenhol, a legkisebb településen is megteremti.

Dr. Turi-Kovács Béla

(Video címe: Dr. Turi-Kovács Béla felszólalása az Alaptörvény vitában a magyar vidék, a falvak jövőjéről)