Az öntözés fejlesztéséről készített vadonatúj, 180 oldalas tanulmányt az Agrárgazdasági Kutató Intézet. A zöldségtermesztők nagyot nyerhetnek azzal, ha beruháznak az öntözés fejlesztésébe.
A tanulmány készítői minden fontos kultúrában figyelembe vették, hogy mekkora területe öntözött jelenleg és mekkora lenne öntözésbe vonható. Ezek alapján az árukukoricából is 500 ezer hektáron lehetne megvalósítani a mesterséges vízutánpótlást. A szójatermő területeken azonban az öntözött rész mindössze 8,5 ezer hektárral bővíthető. A teljes szántóterületet nézve elméletben 1 millió hektárig lehetne emelni az öntözött területet, míg a zöldségféléknél bő 18 ezer hektárról, a gyümölcsösöknél pedig mintegy 57 ezer hektárról van szó – írta az Agrárszektor. A mezőgazdasági termelés szempontjából az öntözés fejlesztésének feltétele, hogy a szükséges vízmennyiség rendelkezésre álljon. Habár az ökonómiai szempontok alapján összesen közel 1 millió hektárt lehetne öntözésbe vonni, a meglévő magyarországi felszíni és felszín alatti vízkészletek csak részben képesek fedezni a mezőgazdaság vízigényét. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a becsült vízkészletek 382 ezer hektár öntözésére biztosítanak reális lehetőséget. Az öntözés inkább ott gazdaságos, ahol az öntözhető területek jó talajtani és kedvező domborzati adottságokkal rendelkeznek, különös tekintettel a legjobb földminőségű löszhátakra. A szántóföldi növényeknél egy hektárra vetítve hektáronként 203–263 ezer forintos többletjövedelmet hozna az öntözés, addig a zöldségnövények esetében elérné az öt és fél millió forintos pluszbevételt is. A csemegekukorica hektáronként 1,2 millió forintos többletbevétellel hálálja meg a ráfordítást, a szója viszont képtelen ledolgozni a beruházási költséget 10 év alatt, és hektáronként 140 ezer forintos mínuszt hoz. A paradicsom viszont akár 36 millió forint extra jövedelmet is képes hozni az öntözés hatására. (Forrás: magro.hu)
A Polgári Kisgazdák szakértői szerint az öntözés elsődleges célja a növények számára a hiányzó víz pótlása. Az öntözhető területek növelését az EU Bizottsága is szorgalmazza. A Világban kibontakozó népességnövekedés, az ebből fakadó élelmiszerhiány és az ezzel arányos mezőgazdasági termelői árak emelkedése, valamint az általános éghajlatváltozás előrevetíti az öntözés felértékelődését. Az öntözésfejlesztést, több tényező mellett, leginkább az általános éghajlatváltozás fogja kikényszeríteni. Az öntözés közvetett hatásairól sem szabad megfeledkezni. Ezek: a hozamok növelése és kiszámíthatósága mellett, a frissítő öntözés és a fagyvédelmi öntözés, valamint a folyékony tápanyag-utánpótlás. A rizstermesztés pedig egy speciálisan öntözött növénytermesztési ágazat, továbbá léteznek egyéb gazdasági és kulturális igények, például a közparkok öntözése. Az öntözés gazdaságossága a többlet-, vagy megtakarított hozamokkal és azok értékével, valamint az öntözési ráfordítások és költségek nagyságával, illetve arányával mérhető, de nem elhanyagolhatóak a közevett előnyök sem. Mindezekből látható, hogy az áraknak meghatározó szerep jut. (KPE)
