Milliárdos összegből újulnak meg a gátak a Körösök vidékén

Fotó Busi Ottó, beol.hu
Ismételten bizonyítjuk, hogy ha akarunk, tudunk gátat építeni, az árvizek elleni védekezésben eddig is igen jól teljesítettünk. Üdvözöljük azt a kezdeményezést, amely Gyomaendrőd és Mezőtúr számára reményeink szerint új lehetőségeket is megnyit. A holtágak, a Berettyó és a Hármas-Körös olyan idegenforgalmi lehetőséget biztosíthat, ami a térség fellendülését eredményezheti. Az más kérdés, hogy a mi álláspontunk az, hogy természetes vizeinket nemcsak az árvíz időszakban kell kezelni, de biztosítani kell az állandó vízmagasságot is. A térség igazi nagy áldása a Békésszentandrási duzzasztómű, ami nélkül ma az ott élők töredéke találhatna csak megélhetési lehetőséget a mezőgazdaságban. (kpe)

Több milliárd forintból erősítik meg a Hármas-Körös Gyomaendrőd és Mezőtúr közötti töltéseinek egy részét, utakat építenek, teljesen újjáépítik a Peresi gátőrházat, valamint a hozzá kapcsolódó épületeket – jelentették be kedden az érintettek. A projekt megvalósítása után a védvonal kiépítettsége az adott töltésszakaszon a jelenlegi többszörösére nő. Hirdetés

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) az Országos Vízügyi Főigazgatósággal konzorciumban 2017-2021 közötti időszakban valósítja meg az „Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése a Körösökön” elnevezésű pályázatot.

Szabó János és Betkó József területi felügyelő egyeztetett a tájékoztató kezdete előtt /A szerző felvételei/

Szabó János, a KÖVIZIG igazgatója a helyszínen tartott tájékoztatón elmondta, a beruházás legfontosabb célja az árvízi biztonság növelése, az árvízi kockázat csökkentése, valamint, hogy jobban megközelíthetővé tegyék az érintett területeket. Mint kiderült, a fejlesztés műszaki szükségességét az évekkel ezelőtt meghatározott, úgynevezett mértékadó árvízszint, valamint a folyók árvízvédelmi fővédvonalainak magassági biztonsága, pontosabban a rendeletben meghatározott értékekhez viszonyított magassági hiánya indokolja.

A korábbi vályog gátőrházat már elbontották, az új épület falazása pedig javában zajlik

Ez utóbbi átlagos értéke az érintett területeken 1,49 méter, maximális mértéke 2,34 méter. Az új töltés koronaszintje – a tervezett burkolatmagasságot is beleértve – az új mértékadó árvízszintnél 1 méterrel lesz magasabb. Szabó János hozzátette, a beruházás több mint 3 milliárd forintból valósul meg, melyben, a töltésmegerősítések mellett, többek közt épületek újjáépítése és felújítása, útépítés, valamint eszközbeszerzések is szerepelnek, köztük olyan modern vízmércék, melyek értékei nemcsak a helyszínen, hanem távolról, a központból is leolvashatók.

A konkrét fejlesztésekről szólva Kisházi Péter, a KÖVIZIG osztályvezetője elmondta, töltésfejlesztést végeznek közel 5 kilométer hosszan, majd a töltés koronájára 3 méter széles szilárd burkolatot tesznek, mely részben biztosítja a fenntartási munkáknál és vízkárelhárításkor a helyszín biztonságos megközelítését, valamint lehetővé teszi a kerékpáros közlekedést is. A meglévő töltéskorona egy részén szilárd burkolatú utat, valamint szórt utat készítenek több kilométer hosszan.

Az árvízvédelmi töltés mentett oldali töltéslába átlagosan 8 méterrel közelebb kerül az árvízvédelmi töltéssel határos mentett oldali ingatlanokhoz, azaz azokhoz az épületekhez melyeket egy esetleges ártól kívánnak megvédeni a töltésekkel. Kisházi Péter kifejtette, az árvízvédelmi töltés méretét azért nem a vízoldal felé fejlesztik, mert csak ilyen műszaki megoldással tudják fenntartani a nagyvízi meder árvízlevezető képességét. Az új mentett oldali töltésláb mellett 10 méter szélességű, kizárólag árvízvédelmi célú előteret az azt követő 3 méteres sávban pedig nyílt, szivárgó csatornát alakítanak ki.

Mindezek mellett felújítják a Peresi gátőrtelepet is: a közel 100 éves, vályogfalú gátőrházat már elbontották és helyére egy új, korszerű épület kerül. Ennek munkálatai jelenleg is zajlanak, és a telepen található munkás pihenő és szertár épületeket is felújítják. De szelvényköveket, sorompókat, jelzőtáblákat is cserélnek, valamint egy a töltések megfelelő állapotának fenntartásához szükséges gépet is beszereznek. Mint megtudtuk, a projekt megvalósításával egy árhullám esetén az ingatlanokon csökkenni fognak a fakadóvíz által okozott károk, a védvonal kiépítettsége pedig az adott töltésszakaszon a jelenlegi 3,9 százalékról 20,8 százalékra növekszik.

Szükség van a gátőrökre

Mint megtudtuk, az igazgatóság 341 kilométernyi elsőrendű védvonallal rendelkezik. A töltések gátőrjárásokra vannak felbontva, így 5-8 kilométerenként találhatók gátőrházak a töltések mellett. Védekezés esetén ide kerülnek az úgynevezett figyelőemberek, és a beavatkozást végző személyek is, melyek munkáját a gátőr irányítja. Amennyiben egy esetleges védekezéskor műszaki irányítók is kivezénylésre kerülnek, úgy számukra is a gátőrház lesz a bázis.

Szabó János a projekt befejezéséről szólva kifejtette, nagyon jól haladnak a munkálatok, jövő évben várhatóan végeznek a feladatokkal. A legnagyobb munka a töltésépítés volt, de ez lényegében már befejeződött: a füvesítés és a járulékos munkák vannak hátra. A jelenlegi feladatok közül az útépítést és a gátőrház megépítését emelte ki az igazgató.

Forrás: beol.hu, Busi Ottó