Mi állhat az energiaválság hátterében?

Fotó Origo

Az Európai Unió energiapolitikáját kritizálja egy amerikai pénzügyi tanulmány, amely szerint a jelenleg tapasztalható energiaválság elkerülhető lett volna, ha az EU körültekintőbb lenne az éghajlatpolitikai céljai megvalósításában.

Az energiaválság, amely az Európai Unióban és az egész világon tapasztalható elkerülhető lett volna, ha nem lennének túl ambiciózus célok a globális éghajlatpolitikában. A világ egyszerűen nem

engedheti meg magának, hogy teljesítse őket, mert olyan gigantikus költségeket igényelnek, amelyeket lehetetlen teljesíteni.

Az energia átalakításának siettetése gazdasági katasztrófához vezet

– állítja az amerikai zerohedge.com, az amerikai jobboldali pénzügyi portál, amely a munkatársai által írt tanulmányokat, valamint külső forrásokból származó híreket és véleményeket összesít.

Minden jel arra mutat, hogy Európa túlságosan elhamarkodottan zárja be a szénbányáit, a földgázmezőket és az atomerőműveket.

A Bank of America szakértői kiszámították a nemzetközi éghajlatvédelmi stratégiák feltételezéseinek megvalósítási költségeit, azaz a kibocsátásmentes gazdaság 2050-ig történő megvalósítását. Pénzügyi szakemberek számításai szerint ez a cél 150 billió dollárnyi új tőkebefektetést igényel 30 év alatt.

Ez viszont évi 5 billió dollárnyi beruházást jelent, ami a GDP megduplázását igényelné. ez egy irreális elképzelés. Nem tudjuk, honnan származnának ezek a gigantikus összegek, és nehéz megtalálni őket akár a nemzeti költségvetésekben, akár a magánbefektetők széfjében.

A jelenlegi energiaválság olyan utópisztikus elképzelések eredménye, amelyeket a gazdag Nyugat, élén az EU-val, makacsul megvalósít anélkül, hogy a valós lehetőségeket figyelembe venné. Erre a Covid zárlatok utáni növekvő energiaigény világított rá. Minden jel arra utal, hogy Európa például túlságosan elsieti a szénbányák, a földgázlelőhelyek és az atomerőművek bezárását, úgy hogy nem volt garancia arra, hogy az energiaigényt más forrásokból fedezik. A gázhiány, amely az árak emelkedéséhez vezetett, megmutatta, hogy az EU energiabiztonságának alapjai mennyire törékenyek.

Európa csak álmodozhat arról, hogy energiaellátását kizárólag megújuló forrásokból biztosítja. A tanulmány szerzői rámutatnak, hogy a német agrarheute.com portálon is az olvasható, hogy , a gazdag és technológiailag fejlett

Németország esetében a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiafogyasztásban 2020-ban kevesebb mint 17%-ot, a villamos energia esetében pedig 45%-ot tesz ki.

Brüsszel azonban nem hallgatott és nem hallgat az energia- és üzemanyagipar szakértőinek hangjára, akik szerint az átmenet sikerének esélye a hagyományos energiaszektorban történő előzetes beruházásoktól függ, amelyek az átmenet folyamatának biztonságát garantálnák, jegyzik meg az elemzésben.

Eközben Kínában, amely a Nyugat nyomására visszavágja a szénbányászatot, nemcsak a polgárok, hanem az ipari üzemek számára is adagolják az áramot, a csökkentett energiatermelés miatt. Ez károsítja az ellátási láncokat, és drámai árnövekedést okoz a boltokban kapható áruk áraiban. Az EU egyszerre néz szembe a szupermarketek polcain és a töltőállomásokon tapasztalható drágulással, valamint a szén- és gázhiánnyal. A szénhiány a vezetők saját hibájából, a gáz pedig Oroszország

intézkedései miatt keletkezett. Az energiaszámlák pedig az egekbe szöknek. Mindenki aggódva gondol a közelgő télre, és eközben a fatüzelésű tűzhelyek eltűnnek a nagykereskedésekből, valamint a fa és a brikett a raktárakból, bár ez a tüzelőanyag is drágul. A termelési költségek meredeken emelkednek, például a mezőgazdaságban és a műtrágyák árában.

Eközben a Nemzetközi Energiaügynökség által kidolgozott terv (“Net Zero 2050: A Roadmap for the Global Energy Sector”) szerint, amelyet idén júniusban a G7-ek csúcstalálkozóján mutattak be,

2030-ra az utakon közlekedő autók 60%-a elektromosan fog működni. 2035-re pedig az összes járműnek elektromosnak kell lennie. 2030-ra az utakon közlekedő autók 60%-ának, 2035-re pedig az összes járműnek elektromosnak kell lennie. Ehhez a villamosenergia-termelés 2,5-szeresére kell növekednie.

Ehhez jön még az a feltételezés, hogy ennek az energiának megújuló forrásokból kell származnia, bár jelenleg a világ energiájának csupán 3%-a származik megújuló energiaforrásokból, állítja a tanulmány.

Forrás: farmer.pl, magyarmezogazdasag.hu, Sárközi Judit