Merkel felteszi a koronát élete művére

Fotó: AFP/John MacDougal

A hidrogén lehet a karbonmentesítésre adható legjobb válasz – derül ki abból a német kancelláriáról kiszivárgott stratégiai tervezetből, aminek részleteit a Bloomberg és a Spiegel is megszellőztette. A hidrogén termelésben és felhasználásában rejlő energetikai lehetőségek kiaknázásáról szól a terv, meg a világelsőségről.

A németek arra készülnek, hogy Európai legnagyobb gazdaságának nyomatékát bevetve, az univerzum legkönnyebb elemével, a hidrogénnel váltsák le a fosszilis tüzelőanyagokat – írja német gazdasági minisztériumi forrásra hivatkozva a Bloomberg. A terv szerint drasztikusan ösztönözni és támogatni kell, hogy a teherszállításhoz, a fűtéshez, valamint az ipari szükségletekre – a jelenlegi kőolaj, dízel olaj, illetve földgáz égetése helyett – tiszta égésű hidrogént használjon a német gazdaság.

A zöld hidrogénként is ismert tiszta hidrogén tömeges mennyiségű előállítása egyelőre egy technológiai fejlesztési út még el nem ért végállomása. A fejlesztések célja az, hogy a szélerőművek (vagy napelemrétek) termelte árammal hidrogénre és oxigénre bontsák a vizet, és elsősorban előbbit hasznosítsák.

Ez a megoldás válthatná le a jelenleg az iparban használt kémiai szintézis alapú hidrogéntermelés megoldást. Ennek lényege, hogy földgázból, kémiai eljárással készül a hidrogén, ám minden egyes tonna hidrogén előállítása 8-10 tonna szén-monoxidot is termel. Utóbbit vízzel reagáltatva további hidrogén mennyiség nyerhető ki a folyamatból, de a folyamat vége nem ilyen környezetbarát: éppen az a jelentős mennyiségű szén-dioxid marad meg hulladékként, amit a karbonlábnyom csökkentése érdekében kivonni akar az emberiség a tevékenységi egyenletéből.

Öt év

A zöld hidrogén fejlesztések azonban több mint biztatóan haladnak. Ahogyan azt januárban a Nemzetközi Megújuló Energia Szövetség (International Renewable Energy Agency; IRENA) fórumán Kadri Simson, az Európai Unió energia biztosa megállapította: a tiszta hidrogén kulcsszereplővé válhat Európa szénmentesítésében. Miután öt éven belül a legolcsóbb hidrogén fajtává válhat a világon – állította, így e hidrogén gyártása és felhasználása a 2050-re tervezett uniós kibocsátási értékek elérésében is komoly szerepet vállal majd.

Innen nézve egyáltalán nem meglepő, hogy Németország a program egyik központi szereplője. Úgy is, mint Európa legerősebb gazdasága, de úgy is, mint az első olyan uniós tagország, ahol az energetikai szektor radikális átalakítását program-szerűen végrehajtják.

Ez az Energiewende, melynek lényege, hogy 2011-ben, közvetlenül Fukusima után az akkor már Merkel vezette német kormány úgy döntött, hogy 2022-ig bezárják az összes nukleáris erőművet, és teljesen átalakítják az ország energetikai rendszerét. Az igazodási pontokat alapvetően a megújuló energiára, a mégis fenntartható működési modellre tették, így lett a 2010-es években Németország a szél és napelemes beruházások motorja.

Az Energiewende egyik látványos győzelme a szemünk előtt, éppen most zajlik: a németországi szél-, és naperőművek tömeges működése katalizálja a szénerőművek mihamarabbi bezárását – és a tavaly őszi választáson bizonyossá vált: átalakította a német belpolitikát is.

Egyről az ötre

A Bloomberg értesülése szerint Angela Merkel kancelláriájáról több minisztériumba is megküldték már véleményezésre a Peter Altmaier gazdasági minisztériumában összeállított, 21 oldalas tervezet. Az elképzelés szerint – és: az eddigi kormányzati elképzelésekkel szemben – az elektrolízissel történő hidrogén-előállítási kapacitás méretét a kevesebb, mint 1 gigawattról (GW) 5 GW-ra növelni 2030-ig.

Ezzel párhuzamosan a kormány új támogatási rendszerben, drasztikusan ösztönözné a földgázból hidrogént előállító cégeket, hogy álljanak át karbonmentes technikákra. Ez jelentős változás már ahhoz képest is, hogy bő egy éve még olyan tervek szivárogtak ki, mely szerint a német energiarendszerben úgy lenne kiemelt helye a hidrogénnek, hogy a földgázból előállított hidrogén mellett a szén-dioxid-leválasztás és tárolás (CCS) technológiáját is erőteljesen támogatnák.

A jelenlegi tervben viszont ez már így nem szerepel. Az viszont igen, hogy Németországban mindezeken felül stimulálni kell a hidrogénes töltőállomás-hálózat nagyarányú bővítését. Ennek a nagy távolságra történő áruszállításban lenne igazán nagy szerepe, mert erre állítanák át a teherszállítást. De az sem lehet véletlen, hogy – mint arról néhány hete beszámoltunk: – már tömeges bevetésükre várnak a hidrogén-akkumulátor hajtású személyvonatok is.

Ezüst Béka
A Silver Frog (ezüstbéka) terv az egyike a legambiciózusabb az európai uniós projektek közt, melyekre az EU a következő évtizedben összesen több mint 60 milliárd eurót adhat. A Hydrogen Europe ipari szövetséggel együtt bejelentett legalább nyolc ipari méretű beruházási projekt közös célja a “zöld” hidrogén projekt uniós felkarolása. Ahogyan azt a C&EN írja: leginkább az ipari felhasználást és fejlesztést célozzák; azt, hogy a megújuló energiás áramot elektrolízisre használva, jelentős mennyiségű hidrogén termelését segítheti elő. Csak a Silver Frog évi 800 ezer tonna hidrogén termeléséről szólna, amivel évente 8 millió tonna szén-dioxid kibocsátás megspórolását érnék el. A számítások alapján a projekt összes költsége valahol 12-20 milliárd dollár közé esne, és nagyjából 15 GW nap-, illetve szélenergia termelőpotenciált tudna tartósan lekötni. A végterméket, a tiszta hidrogént elsősorban a vegyipar venné fel, de nem egy helyen, hanem több EU-s tagországban is.

Feleződhet

Ha Merkel stratégiát (utódai) megvalósítják, a terv azt ígéri, hogy drámai módon csökkenti a hidrogén előállításának költségét, ami gazdaságilag kedvezőbb feltételeket teremt majd az ipar számára. Valamint az is, hogy Németország szén-dioxid-kibocsátása 2030-ra elérheti az 1990-es szint felét. (Ez utóbbival kapcsolatban érdemes a magyar kormányzati elképzelést felvillantani: az új klímatervben 2030-ra “legalább 41 százalékos” csökkentés szerepel.)

“A megfelelő szabályozási keretek között növelhető a hidrogéntermelés és az elektrolizátor-kapacitás. Ez az első lépés a gazdasági életképesség növelése felé, a német hidrogénstratégiáról szóló intézkedések ezért is fontosak a piac fejlődéséhez”- mondta Kerstin Andreae, a német közüzemi lobbicsoport, a BDEW vezérigazgatóságának elnöke.

A Speigel által is megszellőztetett stratégiai tervezet olvasata az, hogy Németországot e technológia globális úttörőjévé tegye. A “hidrogéngazdaság” élénkítését szorgalmazó, és a dokumentumot jegyző Peter Altmaier gazdasági miniszter szerint ezt Németország számára kulcsfontosságúnak tartják, a sikeres energiaátmenethez. Megjegyzik ugyanakkor, hogy Németország jó ideig jelentős hidrogén-importőr lehet, mivel nem lesz elegendő megújuló villamos energiája ahhoz, hogy elegendő hidrogént tudjon előállítani. Ezért a stratégia energetikai partnerségek létrehozását sürgeti olyan országokkal, ahol “sokat süt a nap, és így megtermelhetik a szükséges gázmennyiséget”.

Forrás: napi.hu, Szabó M. István