Méhészeti szövetkezet

Patay Vilmos a gazdálkodók termelői szövetkezéseiért küzdő szakember. - A kép forrása: agroinform.hu

Méhészeti Szövetkezet alakult, ami akár az akácméz nemzetközi piacán is ármeghatározó hatású lehet, ha minél több magyar méhész csatlakozik a kezdeményezéshez – mondta az Infó Rádiónak földművelésügyi miniszter.

“Ez egy nagyon jó kezdeményezés és nagyon jó válasz mindarra a piaci helyzetre, ami a méhészet területén kialakult. Szinte minden mezőgazdasági termelőágazat azzal szembesül, hogy a termelői oldal kicsi, elaprózódott, széttöredezett és nincs megfelelő érdekérvényesítő képessége, ugyanakkor szembetalálja magát zömmel külföldi tulajdonban lévő nagy, multinacionális felvásárló, vagy feldolgozó üzemmel. Ez tarthatatlan, és nincs más jó válasz erre, csak ha a termelők összefognak, és olyan erőt tudnak felmutatni, amellyel a piaci érdekeiket jobban tudják érvényesíteni. Így történt ez a méhészekkel is, hiszen addig, amíg 20 ezer méhész van szembe néhány felvásárlóval és meg kell, küzdjenek az egész európai mézpiaci helyzettel, addig mindig is hátrányt fognak szenvedni és mindig is nehezebb helyzetben lesznek” – tette hozzá Nagy István.

Támogatás: a földművelésügyi miniszter elmondta, hogy 150 millió forinttal támogatják a termelői csoportok létrejöttét öt éves ciklusban, amelynek az a feltétele, hogy öt év után már maguktól tudjanak működni. Méhészeti körökből 55 termelő képviseltette magát az együttműködésen, de a példa remélhetőleg ragadós lesz, és minél szélesebb körben el fog tudni terjedni. “Igazi hatást akkor fog tudni elérni, ha a méhészek nagy részét átfogó együttműködés tud létrejönni, azaz egy meghatározott ár alatt senki nem ad el mézet, csak egy meghatározott áron, vagy ár fölött lehet majd értékesíteni” – összegezte Nagy István. A szövetkezeti formában megvalósuló együttműködés előnyei: Magyarországon 1,2 millió méhcsalád van és 20 ezer méhész tevékenykedik, akik a szövetkezeti együttműködéssel, nagyobb mennyiséggel tudnak megjelenni a piacon, és magasabb árat alkudhatnak ki – mondta Nagy István az MTI-nek. Szavai szerint Magyarország a mostanihoz hasonló összefogással piacbefolyásoló tényező is lehet a mézpiacon, hiszen az itteni méhészek állítják elő a világ akácméztermelésének 80 százalékát. “A kérdés az, hogy össze tudunk-e fogni 20 ezren” – fűzte hozzá. Nagy István hangsúlyozta, a problémákra csak az összefogás, az egységes értékesítés és egységes beszerzés jelenthet megoldást. Kitért arra is, hogy kampányokkal már az óvodás kortól ösztönözni kell a méz fogyasztását, és el kell érni az egy főre jutó két kilogrammos éves mézfogyasztást. A magyar méz kiváló, GMO és antibiotikumoktól mentes termék – hangsúlyozta. (Forrás: infostart/inforadio.hu/)

A Polgári Kisgazdák szakértői változatlan alapvetésnek gondolják a „viribus unitis” = „egységben az erő” elvét. A Kisgazda Polgári Egyesületben a szakmai munkát végző szakértő kollégák, – akik egyébként minden körülmények között igyekeznek az abszolút tárgyilagosságukat megőrizni -, ezúttal mélységesen fel vannak háborodva az egyes almafelvásárló nagykereskedők piaci magatartásán. Mi Polgári Kisgazdák azt üzenjük nekik, hogy nem nyugszunk addig, amíg a szabolcsi almatermelők gazdasági szövetkezéseinek az eredményeképpen nem fognak rendelkezni saját léalma-feldolgozó kapacitással és saját értékesítési hálózattal. A kilogrammonkénti 13 forint egy olyan gyalázatosan alacsony összeg, hogy ki sem lenne szabad mondani, és ugyanez vonatkozik a 15 forintra is. (KPE)

A képen Patay Vilmos, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezető tisztségviselője, aki már közel egy évtizede küzd a termelők gazdasági szövetkezéseinek az elősegítéséért. – A kép forrása: agroinform.hu – “Egynek minden nehéz, sokaknak semmi sem lehetetlen.” – (Széchenyi István)