Aktív szerepet vállalhatna a hidrogén az energiaválság enyhítésében, a zéró szén-dioxid-kibocsátási cél elérésében, illetve a teljes európai energiarendszer fenntarthatóságának megteremtésében. Bizonyos tekintetben az energiaforrás technológiája készen áll a sorozatgyártásra, azonban a komoly piaci térnyeréshez számos teljesítménymutatóban még fejlődés szükséges.
Az Európai Bizottság 2020-ban az európai zöldmegállapodás részeként hidrogénstratégiát is kiadott. A célirányzat szerint az uniónak 2024-re évi 1 millió tonna tiszta hidrogén és 6 GW elektrolízis-kapacitást kell elérnie. Ezt 2030-ra évi 10 millió tonnára emelnék, legalább 40 GW elektrolízis-kapacitással. A számítások alapján 2050-re a hidrogén az EU energiaigényének akár 24 százalékát is fedezheti – derül ki az Oxford Institute for Energy kutatásából.
Ugyanakkor az unió elismeri a szomszédos régiókból – különösen Észak-Afrikából – származó hidrogénimport fontosságát is. Tehát Európa energiaszuverenitását továbbra sem tudja megoldani.
A hidrogén könnyen alkalmazható elektromos áram vagy hőenergia termelésére, ezért kiemelten fontos az energiaellátás szempontjából. Felhasználható kis teljesítményigényű egységektől kezdve ipari létesítmények energiaellátásáig.
A hidrogénnek kedvező sajátsága, hogy segít a teljes energiarendszer fenntarthatóságának megteremtésében. Lehetővé teszi a villamos és gázszektor integrálását. Szükség esetén a villamosenergia-hálózatban feleslegben felhalmozódó energia hidrogénné alakítható a víz elektrolízise révén, hiány esetben pedig a hidrogén visszaalakítható villamos energiává
– nyilatkozta az Index megkeresésére Tompos András, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség szakmai tanácsadó testületének a vezetője. Flexibilitásának köszönhetően a hidrogén hangsúlyos lehet az energiahordozók diverzifikálásában.
Forrás: index.hu
