Megnyitják az ukrán földpiacot

Fotó Shutterstock

Hatalmas elméleti és gyakorlati kérdés, hogy ki lehet-e zárni a tőkét, a befektetőket a földpiacról. A szabályozás mindenképpen szükséges, Magyarország ezt az utat választotta. A tőke nálunk is jelen van a földpiacon – ennek a módozatait jól ismerik kisgazda tagjaink – ami arra utal, hogy vagy a szabályozás nem alkalmas, vagy a tőkebevonásra más módszereket kellen alkalmazni, vagy tudomásul kell venni, hogy a tőkebevonás törvényekkel szabályozott módon szükséges a fejlesztésekhez.

Azt le kell szögezni, hogy a magyar mezőgazdaság ez idő szerint még jelentős elmaradást mutat az EU legfejlettebb agráriumaival szemben. Az is tény viszont, hogy a magyarországi mezőgazdaság és az ukrán mezőgazdaság teljesítménye hasonló különbséget mutat, mint a sajátunk az EU legfejlettebb gazdaságaihoz képest. Meggyőződésünk, hogy nekünk az ukrán mezőgazdaság nem minta, hanem versenytárs. (kpe)

Ukrajna alig 1 év múlva megnyitja földpiacát. Európa legtöbb kiváló minőségű földterületével rendelkező országában a mezőgazdasági területek szabad adásvétele 2021. július elsejétől válik legálissá, ami új kihívásokat és lehetőségeket jelent Kárpátalja magyar földművesei számára is. Ezeket tettük mérlegre Őrhidi Lászlóval, a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány elnökével.

Az elmúlt négy év során több mint kétezerötszáz nyertes agrárpályázatot nyújtottak be a magyar közösség tagjai

Ukrajnában, így Kárpátalján is, befejezték a kolhozok felszámolását 2000 tavaszára. Mi lett a kolhoztagoknak a földrészjegyek révén juttatott 1–1,5–2 hektáros parcellák sorsa?

– Nagyjából 20 éve a kolhozok földvagyonát felosztották a tagság, több helyen a szociális szférában dolgozók között. Régiótól függően 0,5 hektártól 10–12 hektárig terjedő terület jutott nekik Ukrajnában. Kárpátalján egy földvagyonrész 0,6–3 hektárt ért. Kezdetben sokan nagy lelkesedéssel kezdtek gazdálkodni ezeken a törpebirtokokon, de megfelelő művelőeszközök nélkül. Hamar kiderült, hogy így nem jövedelmező ez a tevékenység.

Megindult hát a földrészletek koncentrációja: aki nem tudta megművelni a földjét, bérbe adta egy helybéli gazdálkodónak, vagy egy környékbeli mezőgazdasági nagyvállalkozónak.

Jelen állás szerint az évi bérleti díj 1 mázsától akár 8 mázsáig is terjed hektáronként, ami természetesen a parcella termőképességétől, a gazdák közötti konkurenciától stb. függ.

Hatalmas vagyonról van szó, hisz úgy tudni, összességében mintegy 78–80 ezer hektár szántóföldhöz, gyümölcsöshöz, legelőhöz stb. jutott a kárpátaljai magyar közösség.

– Igen. Nagyságrendileg ennyi földet birtokol a kárpátaljai magyar falusi népesség. Érdemes tehát odafigyelni, miként alakul a föld további sorsa.

Az utóbbi években csökken-e vagy gyarapszik a kárpátaljai magyar fölművesek száma? No és hol tartunk az ideális birtokméret kialakításában?

– Az említett birtokkoncentráció egyik következményeként a kárpátaljai magyar gazdák száma csökkenő tendenciát mutat. Összefügg ez azzal is, hogy a fiatal, munkaképes korosztály tagjai közül sokan külföldön keresik a megélhetést. Az agráriumban azok boldogulnak, akik többé-kevésbé megteremtették a minimális birtokméretet, ami már képes eltartani a családjukat.

Ez természetesen ágazatfüggő: hajtatásban ez 1 hektár tört részét jelentheti (0,15–0,25 ha), gyümölcsös, szőlő, szamóca esetén 2–2,5 hektárt, de a nagy szántóföldi kultúrák esetében jóval meghaladja a 100 hektárt.

A kárpátaljai gazdák kalászosokból az átlagosnál valamivel gyengébb hozamokra számítanak

Érdekes adalék, hogy Ukrajnában a mezőgazdaság hitelezésével foglalkozó bankok 500 hektár alatt nem adnak hitelt, mert szerintük bizonytalan a megtérülése. Tehát ők is számolnak az optimális birtokmérettel. Úgy tűnik, hogy a gazdálkodni szándékozók ennek az optimálisnak tekintett birtokméretnek a megteremtésére törekszenek itt Kárpátalján is, figyelembe véve az ágazati sajátosságokat. Emellett megfigyelhető a gazdatársadalom elöregedése. A generációváltás sajnos nehezen megy végbe vidékünkön.

Mennyire hatékonyak a magyar állam által támogatott pályázatok?

– A 2016-ban megjelent, Egán Ede nevével fémjelzett mezőgazdasági pályázatok, jelentős mértékben elősegítették a kárpátaljai magyar gazdák jövedelmező gazdálkodását. Elsősorban a vidékünkön hagyományosan jól prosperáló hajtatásos kertészet további terjedését, valamint különféle gyümölcsfélék nagy területen való telepítését és feldolgozását lendítette előre.

Mindinkább nyilvánvalóvá válik: Kárpátalja alföldi részének természetföldrajzi adottságait kihasználva vidékünk gazdái leginkább a kertészkedésben látják a jövőjüket.

Csöppet sem véletlen, hogy leginkább ezt támogatják a mezőgazdasági pályázatok.

A több lábon állás korunk parancsa, emlegetjük gyakran. Mit jelent ez mostanság a gyakorlatban?

– Egy gazdaság nálunk akkor tud szembenézni a kihívásokkal, ha több lábon áll. Megmutatta ezt az idei járványhelyzet is, amikor a drága pénzen megtermelt korai primőröket majdhogynem ingyen kellett elkótyavetyélni a felvevőpiacok bezárulása miatt. A mezőgazdasági munkálatokat szerencsére el lehetett végezni, és a szántóföldi kultúrák terméséből remélhetőleg túl tudjuk élni ezt a minden szempontból extrém évet. Egyébként májustól a zöldségek és gyümölcsök piaci elhelyezése sokat javult.

  1. július 1-jén Ukrajna megnyitja földpiacát. Mire kell felkészülni a kárpátaljai magyar gazdatársadalomnak addigra?

– Ez év tavaszán reprezentatív felmérést végeztünk a kárpátaljai magyar lakosság körében a földpiaci moratórium megszűnésére való felkészülés elősegítése érdekében. A becsült kárpátaljai magyar vidéki háztartások 46 százalékát értük el. Az adatok feldolgozása és értelmezése folyamatban van. Annyi mindenesetre már tisztán látszik, hogy az úgymond optimális birtokméret kialakításának akadálya nincs, mert lesz elegendő kínálat a földpiacon, és vásárlási hajlandóság is mutatkozik. Persze az árak megítélésében egyelőre jelentős eltérés mutatkozik a vásárlók és eladók között.

Aki eladná a földjét, az 2–3 ezer dollárt tartana reálisnak, aki vásárolna, az inkább csak 1000–1300 dollárt kínálna 1 hektár földért.

A földpiac tényleges beindulása majd eldönti, hogy mennyire megalapozottak a várakozások. Mindenesetre nyomatékosan felhívjuk a potenciális eladók figyelmét, hogy csak rendezett dokumentumokkal lehet megvalósítani az ügyletet. Tudomásunk van róla, hogy az Országgyűlés előtt van több törvénytervezet, amelyekkel a mintegy 10,6 millió hektárnyi állami föld helyzetét rendeznék Ukrajnában. Ilyen területek bőségesen találhatók vidékünkön is. A törvényhozók szándéka szerint ezeket a földeket részben vagy egészében mezőgazdasági üzemek valamikori dolgozói és az ezeken a területen található szociális intézmények munkatársai között osztanák ki.

Úgy hírlik, hogy járnak már a „táskás emberek”, akik potom pénzért vásárolják fel a jogosultságokat. Minden fórumon felhívjuk rá az érintettek figyelmet, hogy ne kótyavetyéljék el a jogosultságukat.

Egy személy birtokában legfeljebb 100 hektár lehet, ezt kimondja a földtörvény. A valóságban mindez valószínűleg másként fest.

– A 2021. július 1-jén életbe lépő földtörvény szerint csak magánszemély vásárolhat termőföldet, maximum 100 hektár terjedelemben, és csak átutalással. Külföldiek egyelőre semmilyen formában nem léphetnek be a földpiacra. Gazdáink számára fontos tudnivaló, hogy bérbe adott földet is el lehet adni – de a bérletet felbontani nem lehet, hanem jelezni kell a bérbe vevőnek a tulajdonosváltást.

Egy hektár termőföld ára a törvény alapján nem lehet kisebb, mint az adott régióra megállapított normatív ár, ami Kárpátalján valamivel több, mint 1000 dollárnak megfelelő hrivnya.

Alapítványunk szakértői próbálták megbecsülni, mennyi lehet 1 hektár termőföld ára Kárpátalja magyarlakta vidékén, és a hozamszámítások alapján ez 1200–1300 dollár körül mozog, amit a piac nyilván akár lefelé, akár felfelé korrigálhat. Jogi személyeknek 2024. január elsejétől 10 ezer hektár birtoklása válik lehetővé. Ami a jogi személyeket illeti, a földpiacra ők csak 2024-ben léphetnek be. Jellemző módon a törvény első olvasatában a cégek, kft.-k stb. (jogi személyek) még maximum 224 ezer hektár földet birtokolhattak volna. Az lakosság óriási fölháborodását követően elfogadott földtörvény értelmében ez 10 ezer hektárra csökkent. A jogi személyek megjelenése a földpiacon várhatóan árfelhajtó hatással lesz. Ma az a bevett gyakorlat, hogy helybéli bérlő gazdával többnyire nem kötnek hivatalos szerződést a földtulajdonosok, csak szóban egyeznek meg. Ebből következik, hogy a bérbeadó bármikor visszaveheti a földet. Ebben a helyzetben a bérlők nem szívesen költenek a bérelt parcella termőképességének fenntartására.

Mi a megoldás? Hasznosabb lenne, ha a két fél legalább 10 évre szóló szerződést kötne – a törvényes követelményeknek megfelelően. Így a bérlő is és a bérbeadó is védve lenne, még az előbbiekben említett negatív tényezőkkel szemben is.

Forrás: Agrárminisztérium, Magyar Mezőgazdaság, Kovács Elemér