Megjegyzések, javaslatok a T/9932 számú törvényjavaslathoz:

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
  1. A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII.

törvény módosítása

  1. §

(1) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII.

törvény (a továbbiakban: Vszt.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba került földterületeket – a

(2), (3) és (3a) bekezdésben foglalt kivétellel – 2022. december 31-ig az állam javára ki kell

sajátítani. A kisajátítást a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv

köteles kezdeményezni vagy kérni.”

(2) A Vszt. 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A kisajátítás kérése mellőzhető akkor is, ha az ingatlan kedvező természeti állapota a védett

természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv állásfoglalása alapján, e törvény

hatályba lépése óta nem romlott és a védettségi szint az állami tulajdonba vétel mellőzésével is

fenntartható.”

(3) A Vszt. 9. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Felhatalmazást kap a természetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a 4. § (2), (3) és (3a) bekezdése szerinti földrészleteket.”

(4) Hatályát veszti a Vszt.

– Összeférhetetlenséget vélek felfedezni annak vonatkozásában, hogy a kisajátítást a természetvédelemért felelős szerv kezdeményezi, majd mintegy szakvélemény formájában ugyanő foglal arról állást, hogy ez indokolt e. Így ez felesleges kör, ellentmondásban van a kormányzat adminisztráció csökkentését szolgáló intézkedéseinek tervével. A Természetvédelmi Információs Adatbázis alapján az állásfoglalást a természetvédelemért felelős hatóság, esetleg a Herman Ottó Intézet is megtehetné, kiküszöbölendő azt, hogy egyes esetekben a természetvédelmi kezelő érdekei felülírják a szakmai érveket egy házon belül.

 

(2) A Vtv. 21. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (2) bekezdés b) pontja esetén a különleges rendeltetést megállapító határozatban az

üzemtervi időszak legfeljebb a mintagazdaság által az állammal kötött földhasználati szerződés

időtartamára is megállapítható, ha a vadászterület a törvényi előírásoknak egyébként megfelel.”

 

….. A jelenlegi üzemtervi időszak 2037. 02.28-ig tart. Ez alól a mintagazdaságok se legyenek kivételek! A megoldással annak kívánják elejét venni, hogy az érintett földtulajdonosok a vadászterület határának módosításával kiváljanak a mintagazdaság vadászterületéből.

 

(4) Ha a termelőszövetkezeti földhasználati jog jogosultjaként az ingatlan-nyilvántartásba

bejegyzett szövetkezet, illetve annak jogutódja, mint használatba adó és a földhasználó között a föld

használati jogosultságának átengedéséről szóló szerződésen alapuló földhasználat jött létre, ezen

szerződés a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 18. §

(1) bekezdése szerinti hasznosításra irányuló szerződés hatályba lépésével, de legkésőbb 2022.

december 31-én megszűnik. Ha a földet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szövetkezet vagy

annak jogutódja maga használja, a használatot az Nfatv. 18. § (1) bekezdése szerinti hasznosításra

irányuló szerződés hatályba lépésével, de legkésőbb 2022. december 31-ig köteles megszüntetni.

 

Tekintettel arra a tényre, hogy az agrár támogatásokra az adott évben az a gazdálkodó a jogosult, aki az adott évben legkésőbb június 16-án bejegyzett földhasználó, ill. A N2000-es támogatások esetében jan. 01-dec.31. közötti igazolt földhasználati jogosultsággal kell rendelkezni, a hazánknak járó támogatási összeg lehívásának maximalizálás miatt (hiszen  a „szerződés hatályba lépésének” napjával változna a földhasználó, egyszerűen csak a 2022.12.31-i megszüntetést javaslom megnevezni.

 

                (2) Az Nfatv. 18. §-a a következő (1e)-(1g) bekezdéssel egészül ki:

„(1e) A mintagazdaságnak minősülő haszonbérlővel fennálló haszonbérleti szerződés időtartama

legfeljebb 50 évre meghosszabbítható.

(1f) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítása során a vagyonkezelői jog jogosultja

tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott

birtokmaximumba nem kell beleszámítani az állam tulajdonában álló olyan földrészlet

területnagyságát, amit a vagyonkezelői jog jogosultja vagyonkezelőként használ.

(1g) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítása során az (5) bekezdésében

meghatározott megbízási szerződés és a 20/A. §-ban meghatározott mintagazdasági földhasználati

szerződés jogosultjai tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben

meghatározott birtokmaximumba nem kell beleszámítani az állam tulajdonában álló olyan

földrészlet területnagyságát, amit a szerződés jogosultja megbízottként vagy mintagazdaságként

használ.”

                Az 50 éves hosszabbítás indokolatlan kivételt tesz az egyébként mérvadó 20 évhez képest, ez igaz a birtokméret maximum alóli kivételezésre is!

 

(6) Ha az NFK vagy jogelődje a (4) bekezdésben foglalt feladatokat három egymást követő évben

csak megbízási szerződés útján tudta ellátni, az NFK további három évre megbízási szerződést köthet a földrészletre.

                ….ha ezzel nem lépi túl a törvényben rögzített max. bérelhető  termőföld méretet az adott gazdaság!

 

(2) A mintagazdasággal kötött mintagazdasági földhasználati szerződés időtartama legalább 5 év, legfeljebb 50 év lehet.

                ….Legalább 5, maximum 20 év lehet a javaslatom!

Forrás: KPE vk vezető