- A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII.
törvény módosítása
- §
(1) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII.
törvény (a továbbiakban: Vszt.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba került földterületeket – a
(2), (3) és (3a) bekezdésben foglalt kivétellel – 2022. december 31-ig az állam javára ki kell
sajátítani. A kisajátítást a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv
köteles kezdeményezni vagy kérni.”
(2) A Vszt. 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A kisajátítás kérése mellőzhető akkor is, ha az ingatlan kedvező természeti állapota a védett
természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv állásfoglalása alapján, e törvény
hatályba lépése óta nem romlott és a védettségi szint az állami tulajdonba vétel mellőzésével is
fenntartható.”
(3) A Vszt. 9. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Felhatalmazást kap a természetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a 4. § (2), (3) és (3a) bekezdése szerinti földrészleteket.”
(4) Hatályát veszti a Vszt.
– Összeférhetetlenséget vélek felfedezni annak vonatkozásában, hogy a kisajátítást a természetvédelemért felelős szerv kezdeményezi, majd mintegy szakvélemény formájában ugyanő foglal arról állást, hogy ez indokolt e. Így ez felesleges kör, ellentmondásban van a kormányzat adminisztráció csökkentését szolgáló intézkedéseinek tervével. A Természetvédelmi Információs Adatbázis alapján az állásfoglalást a természetvédelemért felelős hatóság, esetleg a Herman Ottó Intézet is megtehetné, kiküszöbölendő azt, hogy egyes esetekben a természetvédelmi kezelő érdekei felülírják a szakmai érveket egy házon belül.
(2) A Vtv. 21. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (2) bekezdés b) pontja esetén a különleges rendeltetést megállapító határozatban az
üzemtervi időszak legfeljebb a mintagazdaság által az állammal kötött földhasználati szerződés
időtartamára is megállapítható, ha a vadászterület a törvényi előírásoknak egyébként megfelel.”
….. A jelenlegi üzemtervi időszak 2037. 02.28-ig tart. Ez alól a mintagazdaságok se legyenek kivételek! A megoldással annak kívánják elejét venni, hogy az érintett földtulajdonosok a vadászterület határának módosításával kiváljanak a mintagazdaság vadászterületéből.
(4) Ha a termelőszövetkezeti földhasználati jog jogosultjaként az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett szövetkezet, illetve annak jogutódja, mint használatba adó és a földhasználó között a föld
használati jogosultságának átengedéséről szóló szerződésen alapuló földhasználat jött létre, ezen
szerződés a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 18. §
(1) bekezdése szerinti hasznosításra irányuló szerződés hatályba lépésével, de legkésőbb 2022.
december 31-én megszűnik. Ha a földet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szövetkezet vagy
annak jogutódja maga használja, a használatot az Nfatv. 18. § (1) bekezdése szerinti hasznosításra
irányuló szerződés hatályba lépésével, de legkésőbb 2022. december 31-ig köteles megszüntetni.
Tekintettel arra a tényre, hogy az agrár támogatásokra az adott évben az a gazdálkodó a jogosult, aki az adott évben legkésőbb június 16-án bejegyzett földhasználó, ill. A N2000-es támogatások esetében jan. 01-dec.31. közötti igazolt földhasználati jogosultsággal kell rendelkezni, a hazánknak járó támogatási összeg lehívásának maximalizálás miatt (hiszen a „szerződés hatályba lépésének” napjával változna a földhasználó, egyszerűen csak a 2022.12.31-i megszüntetést javaslom megnevezni.
(2) Az Nfatv. 18. §-a a következő (1e)-(1g) bekezdéssel egészül ki:
„(1e) A mintagazdaságnak minősülő haszonbérlővel fennálló haszonbérleti szerződés időtartama
legfeljebb 50 évre meghosszabbítható.
(1f) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítása során a vagyonkezelői jog jogosultja
tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott
birtokmaximumba nem kell beleszámítani az állam tulajdonában álló olyan földrészlet
területnagyságát, amit a vagyonkezelői jog jogosultja vagyonkezelőként használ.
(1g) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítása során az (5) bekezdésében
meghatározott megbízási szerződés és a 20/A. §-ban meghatározott mintagazdasági földhasználati
szerződés jogosultjai tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben
meghatározott birtokmaximumba nem kell beleszámítani az állam tulajdonában álló olyan
földrészlet területnagyságát, amit a szerződés jogosultja megbízottként vagy mintagazdaságként
használ.”
Az 50 éves hosszabbítás indokolatlan kivételt tesz az egyébként mérvadó 20 évhez képest, ez igaz a birtokméret maximum alóli kivételezésre is!
(6) Ha az NFK vagy jogelődje a (4) bekezdésben foglalt feladatokat három egymást követő évben
csak megbízási szerződés útján tudta ellátni, az NFK további három évre megbízási szerződést köthet a földrészletre.
….ha ezzel nem lépi túl a törvényben rögzített max. bérelhető termőföld méretet az adott gazdaság!
(2) A mintagazdasággal kötött mintagazdasági földhasználati szerződés időtartama legalább 5 év, legfeljebb 50 év lehet.
….Legalább 5, maximum 20 év lehet a javaslatom!
Forrás: KPE vk vezető
