Magyarország bruttó hazai terméke 2022 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 4,0 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott KSH-adatok szerint 4,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedéshez a mezőgazdaság kivételével valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult. Ugyanakkor az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint.
A gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 4,0, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,1 százalékkal növekedett az előző év azonos negyedévéhez mérten.
A növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult
– leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen a közúti jármű gyártása, a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szállítás, raktározás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység bővülése volt jelentős. Ugyanakkor a növekedést fékezte a mezőgazdaság jelentős visszaesése.
Némi aggodalomra adhat okot, hogy a harmadik negyedévben az előző negyedévhez viszonyítva 0,4 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye.
2022 első három negyedévében a gazdaság teljesítménye a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 6,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki adatait – derült ki a KSH által közzétett adatokból.
Varga Mihály szerint ellenállunk a szankcióknak
Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi médiában kommentálta az adatokat, úgy fogalmazott, hogy „jó hír érkezett. A szakértői várakozások felett, 4,1 százalékkal erősödött a magyar gazdaság a harmadik negyedévben. Így az év első kilenc hónapjában 6,1 százalékkal bővült a magyar GDP”, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy ez az egyik legkedvezőbb adat az uniós országok között.
Varga Mihály szerint ezek az adatok azt jelentik, hogy a magyar gazdaság ellenáll a háború és a szankciók káros hatásainak. A pénzügyminiszter szerint a növekedésnek jó alapot ad, hogy egy millió új munkahely jött létre 2010 óta, és a magyar munkanélküliségi adat továbbra is az egyik „legkedvezőbb” az unióban.
„A legtöbb előrejelzés szerint a brüsszeli szankciók jövőre válságba taszíthatják az európai gazdaságokat. Magyar részről továbbra is azon dolgozunk, hogy helyes gazdaságpolitikával ellensúlyozzuk a káros nemzetközi hatásokat, és megvédjük a gazdaságot a visszaeséstől” – fogalmazott a pénzügyminiszter, aki nyilatkozatában nem tért ki arra, hogy az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent.
A mezőgazdaság érdemi hatása
„Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent, így elkerülhetetlennek tűnik a technikai recesszió, mivel a következő két negyedévben a megugró infláció következtében csökkenő reálbérek, a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti emelése, a vállalkozások, önkormányzatok és állami intézmények többszörösére növekvő energiaköltségei miatti teljesítménycsökkentések, valamint a meredeken emelkedő kamatok miatt további zsugorodás várható” – kezdi elemzését Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője, aki hozzátette: az idei növekedési várakozásukat 5,3 százalékról 5 százalékra csökkentik.
A járműgyártást sújtó csiphiány enyhülésének hatására határozott gyorsulást mutatott az ipari termelés, ennek és az alacsony egy évvel ezelőtti bázisnak köszönhetően az ipari termelés éves növekedési üteme a kétszeresére, 9,6 százalékra gyorsult a második negyedévi teljesítményhez képest, ami 1,8-2 százalékpontot adhatott a GDP növekedéséhez
– mondta Suppan Gergely, aki kiemelte: a bázishatások és az átlag feletti fogyasztós energiaárának nyáron bejelentett emelése, a romló fogyasztói bizalom, az emelkedő kamatok miatt más szolgáltatói ágazatokban is lassulás lehetett. Az ingatlanpiaci szolgáltatások lendületét még fenntarthatta a lakásátadások és irodaátadások számának megugrása.
A harmadik negyedévben a háztartások fogyasztása és a beruházások lassíthatták a növekedést, azonban a negatív meglepetést a gyenge mezőgazdasági termelés miatt visszaeső készletek okozták.
Forrás: index.hu
