Megállíthatatlan a drágulás: ennyibe kerülnek most a földek az országban

Fotó: magyarmezogazdasag.hu

A Polgári Kisgazdák álláspontja a termőföld-árakkal kapcsolatban változatlan: csak a forgalmi érték lehet irányadó. Az elavult aranykorona-érték, azaz a „földhozam-érték”, vagy egyéb találmányok nem pótolhatják a kereslet-kínálat alapján kialakuló valóságos értékmérést. Az államnak megvannak a maga eszközei, amivel megakadályozhatja a termőföld spekulációs felvásárlását, vagy a túlzottan megnövekedett nagybirtok tovább-bővülését. Az állami eszközök alkalmazása is figyelembe kell, hogy vegye a mezőgazdaság, a termőföld speciális helyzetét, azt nevezetesen, hogy az itt folytatott termelés a lakosság ellátását kell, hogy elsősorban szolgálja, és ennek kell megfelelni. A földtulajdonosoknak, de a piaci alapokon földet vásárlóknak úgy szintén az az érdeke, és főként ez az érdeke a magyar embereknek, hogy a magyar termőföld a valóságos értékén cserélhessen mindenkor tulajdonost.

Arra is érdemes figyelemmel lenni, hogy a hazai földpiaci folyamatok egyáltalán nem vonhatók ki mesterséges eszközökkel az Európai Unióban zajló földpiaci folyamatok hatásai alól, mert ezek a hatások előbb, vagy utóbb, – netán a szürke-gazdaság zónájába eső nem kívánatos módon – megjelennek Magyarországon is.

Semmi esetre sem lehet az a célkitűzés, hogy az Európai Unióban kialakuló, és a földpiac által általánosan elfogadott termőföld-árak és a hazai földárak között nagy feszültség jöjjön létre. (Forrás: TKB)

Tavaly egy hektár termőföld országos átlagára 1,437 millió forint volt, ami 12 százalékkal magasabb a 2017-es átlagárhoz képest. A legdrágább régió ismét Budapest és környéke volt, ahol 3,1 millió forint a föld hektáronkénti átlagára, míg Nógrád megye maradt a legolcsóbb, ott átlagosan 1 millió forint alatti árat fizettek a vevők. A drágulás tavaly Észak-Magyarország régiót is felhúzta az egymilliós hektáronkénti klubba. Egy új törvényi szabályozásnak köszönhetően a piaci árba beépülhet a föld jövedelemtermelő képessége, amelyre ugyan még nincs általános gyakorlat, de várhatóan kialakul. (Forrás: agrarszektor.hu)

Már közel másfélmillió forintba kerül a termőföld a hektáronként Magyarországon. A drágulás mértéke hasonló volt a 2017-es országos átlaghoz, 12 százalék. A termőföld hektáronkénti átlagára tavaly 1,437 millió forint volt az Agrotax Iránytű legfrissebb adatai szerint. A drágulás felhúzta Észak-Magyarország régióban is az árakat, és végre átlépték az egymillió forintos hektáronkénti szintet. A vevők a termőföld hektárjáért átlagosan 1,117 millió forintot fizettek. A legmagasabb országos átlagár a Dél-Alföldön (hektáronként 1,757 millió forint) alakult ki. Közeleg az évkezdet egyik legjelentősebb agráreseménye, a március 7-i kecskeméti Agrárium 2019 konferencia. Tudni akarja, hogyan juthat hozzá az idei agrártámogatásokhoz és mennyi támogatást igényelhet? Hogyan változik a minden gazdálkodót érintő hazai földügyi szabályozás? A legfontosabb támogatási, jogszabályi és piaci változásokról kaphat fontos szakmai és gyakorlati információkat a szakpolitika, a közigazgatás és az üzleti élet csúcsvezetőitől, illetve első számú döntéshozóitól a március 7-i kecskeméti Agrárium 2019 konferencián. A régiók sorrendjét Budapest vezette 3,1 millió forintos hektáronkénti átlagárral. Az egyedi rekord, a legmagasabb átlagár Békés megyében született, ahol 1,969 millió forintot adtak egy hektár földért, míg a legalacsonyabb átlagos földár Nógrád megyében született, hektáronként 994 ezer forint. 2018-ban a legtöbb föld a Dél-, illetve Észak-Alföldön cserélt gazdát, régiónként 5800, illetve 5500 hektáros forgalom, amely az éves országos forgalom több mint 40 százalékának felelt meg.

Szántó: a szántó átlagos hektáronkénti ára 2018-ban 1,551 millió forint volt, így a szántók átlagára már meghaladta a másfél millió forintot, ami mintegy 10 százalékos növekedés az előző évihez képest (2017-ben hektáronként 1,410 millió forint volt). A korábbi évhez hasonlóan a legnagyobb növekedés ismét az Észak-Alföldön volt, ahol az átlagár az ország többi területéhez képest 15 százalékkal volt magasabb. Közép-Magyarországon 13,7 százalékkal, illetve a Dél-Alföldön 10,9 százalékkal nőttek az előző évhez képest az árak, míg a legkevésbé 6,3 százalékkal a Dél-Dunántúlon drágult tavaly a szántó. A szántó esetében mindegyik régióban 1 millió forint felett alakultak a hektáronkénti átlagárak. A legmagasabb árak továbbra is a Dél-Alföldön, elérik hektáronként 1,847 millió forintot, de másfél millió forint feletti átlagárak alakultak ki az Észak-Alföldön hektáronként 1,586 millió forint, Közép-Magyarországon hektáronként 1,547 millió forint és Dél-Dunántúlon is, hektáronként 1,544 millió forint. A korábbi évekhez hasonlóan a legolcsóbban Észak-Magyarországon lehet szántót venni, az átlagár 1,148 millió forint volt hektáronként. A Budapest körzetébe tartozó szántók a legdrágábbak, 2 millió forint felett forogtak, hektáronként 2,330 millió forint, de sokat kellett fizetni Békés megyében is, hektáronként 2,015 millió forintot. 

Gyep, erdő, gyümölcsös: a gyep hektáronkénti átlagára 2018-ban 1,217 millió forint volt. A legmagasabb 2 millió forint Közép-Magyarországon, míg a legalacsonyabb a Dél-Alföldön, hektáronként 950 ezer forint alakult ki.
Az erdők országos átlagára 2018-ban 788 ezer forint volt hektáronként. A legdrágábban Nyugat-Dunántúlon, illetve az Észak-Alföldön keltek el 850 ezer forint körüli hektáronkénti átlagáron, míg a legolcsóbban, 661 ezer forintért Észak-Magyarországon. 2018-ban a 0,5 hektárt meghaladó gyümölcsösök 2,075 millió forintos átlagáron cseréltek gazdát. A legmagasabb árak a Közép-Dunántúlon, hektáronként több mint 2,5 millió forint, alakultak ki, de a hektáronkénti átlagárak a legtöbb régióban elérték a 2 millió forintos szintet. Legolcsóbban, 1,5 millió forint alatt Észak-Magyarországon lehetett gyümölcsöshöz jutni. A fél hektárnál nagyobb szőlőkért hektáronként átlagosan 2,958 millió forintot fizettek a vevők. Közép-Dunántúlon 4,5 millió forint feletti árak voltak, de 3 millió forint felett kelt el a szőlő Közép-Magyarországon, a Dél-Dunántúlon, valamint a Nyugat-Dunántúlon is. A legolcsóbban, 2 millió forinthoz közeli hektáronkénti áron, a Dél-Alföldön lehetett vásárolni. A 2018-ban megkötött szántók haszonbérleti díjának országos átlaga 63 691 forint volt hektáronként. A legmagasabb átlagos hektáronkénti haszonbérleti díjat a Dél-Alföldön, hektáronként 70 ezer forintot fizettek évente a bérlők, de 60 ezer forintnál többet kértek a Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és a Közép-Dunántúlon is a tulajdonosok. Éves szinten többször találni olyan ügyletet, amelyben a termőföld a helyben kialakult aktuális ár fölött jócskán drágábban kel el. Ennek természetesen számos oka lehet, leggyakoribb a nyilvántartással ellentétben, nem termőföldként történő hasznosítás. A piaci extrémitások problémája volt az egyik szakmai indoka annak, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmára vonatkozó korábbi szabályozás 2018 decemberében módosult. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hatásköre a termőföldpiaci ügyletek árainak vizsgálata, és a szabályozás ebben hozott változást. A törvényalkotók meghagyták a piaci ár-megközelítést, ellenben beemelték a jövedelme termelő képességhez viszonyított ár-ellenőrzést, ami az eddigi gyakorlathoz képest újdonság – tette hozzá.

Mivel eddig a termőföldek értékesítésénél nem volt – a föld jövedelemtermelésére alapozott – ár-ellenőrzés, ezért számítására sem alakult ki elfogadott szakmai gyakorlat. Ugyanakkor, mint minden adat – beleértve az inflációt, a termék piaci árát és költségeket is – a bérleti díj is az ország különböző területein igen eltérően alakulhat. Sőt, a közeli települések között is lehet markáns különbség, de mint piaci ár-alku eredménye az egyik leghitelesebb mutatója a termőföld profittermelésének – emelte ki. 2019-ben további 10 százalékos ár-emelkedésre lehet számítani. Az ármozgások dinamikáját azonban több tényező is befolyásolhatja, az egyik ilyen lehet, egy esetleges, a hitelintézetek által nyújtott kifejezetten termőföld vásárlásra szóló finanszírozási konstrukció. Emellett fontos tényező, hogy ősszel kerülhet a parlament elé az a javaslatcsomag, ami az osztatlan a területalapú támogatást is meghatározó EU költségvetés elfogadása is, amely 2020 elejére tehető. (Forrás: agrarszektor.hu)