Bányamérnök és bányakapitány is volt dr. Kereki Ferenc, mielőtt a nukleáris hulladékok elhelyezésével foglalkozó cég igazgatója lett. Múltbeli tapasztalatairól és a radioaktívhulladék-kezelés jövőjéről is beszél az alábbi interjúban.
Dr. Kereki Ferenc irányításával működik a paksi és a Bátaapáti radioaktívhulladék-tároló (A szerző felvétele)
– Kétféle nukleáris hulladék keletkezik az atomerőmű üzemeltetése során. A kis és közepes aktivitásúaknak már megvan a végleges helye: Bátaapátiba kerülnek egy földalatti tárolóba. A nagy aktivitású kiégett fűtőelemek (kazetták) átmeneti tárolója Pakson van, végleges helyük viszont még nincs kijelölve. Miért tart ez ilyen sokáig?
– Egy mélységi, ötszáz és ezer méter közötti tárolóhely kialakítására lesz szükség, megfelelő kőzetkörnyezetben – mondja dr. Kereki Ferenc, az RHK Kft. igazgatója. – Ezt rengeteg kutatás, földalatti laborkísérlet előzi majd meg. A svédek 1975-ben kezdték ezt a munkát, és a kormányuktól idén kapták meg a létesítési engedélyt. Mi is haladunk, de még kutatási fázisban tartunk a Nyugat-Mecsekben.
– Ön jól ismeri azt a hegyet, kívülről-belülről…
– Igen, fiatal mérnökként szénbányákban, fejtéseknél dolgoztam két műszakban, s ott tanultam bele a termelésirányításba. Három évvel később már 450 ember tartozott hozzám, mint fejtésvezetőhöz. Utána öt évet töltöttem az uránbányánál, majd a felügyeleti szerv vezetőjévé, bányakapitánnyá neveztek ki.
– Az uránbányákat miért kellett bezárni?
– A gazdaságossággal volt gond. Nagy mélységben folyt a termelés, 1015 méteren volt az V. akna legmélyebb pontja. Még részt vettem az utolsó nagy nekibuzdulásban, amikor próbáltuk piaci alapon működtetni a bányát, de pont akkor ment le az urán világpiaci ára, és megoldhatatlannak tűnt a helyzet. Akkoriban, a kilencvenes évek közepén járt le a szerződés Magyarország és Oroszország (illetve eredetileg a Szovjetunió) között, ami garantálta a kibányászott úgynevezett sárga por átvételét, amiből ők fűtőelemet gyártottak, amit használat után visszavihettünk. Ez az állapot megszűnt. Potom árat kínáltak a sárga porért, és csillagászati összeget kértek a kiégett elemek visszafogadásáért. Ennek következtében megépült, 1997-től üzemel a paksi erőmű mellett a kiégett kazetták átmeneti tárolója, amit azóta többször bővíteni kellett. A kevésbé veszélyes hulladék, amelyből évente nagyjából 325 köbméter keletkezik, Bátaapátiba kerül.
Forrás: teol.hu
https://www.teol.hu/helyi-kozelet/2022/06/meg-evekig-atmeneti-taroloba-kerulnek-a-kiegett-futoelemek
