Az MNB a korábbinál magasabb gazdasági bővülést és magasabb inflációt vár 2021-re.
A következő hónapokban az inflációs bizonytalanság lehet a legnagyobb kihívás, nyárig átmeneti kiugrások is előfordulhatnak – írta az MNB monetáris tanácsa a keddi kamatdöntés indoklásában. A testület változatlanul hagyta az alapkamat 0,60 százalékos szintjét, és nem változtatott a kamatfolyosón sem.
Az MNB továbbra is az árstabilitást tekinti a legfontosabbnak. A bizonytalan kilátások miatt figyelemmel kísérik a gazdaság újraindítását, hogy időben semlegesítsék az inflációt erősítő hatásokat – olvasható a közleményben.
A monetáris tanács szerint az átmeneti hatások a nyári hónapokban megszűnhetnek,
tehát az infláció ezt követően térhet vissza a jegybanki toleranciasávba.
Matolcsy György: marad a kedvező finanszírozási helyzet
A kamatkondíciók változatlan szinten történő tartása azt jelenti, hogy a kedvező finanszírozási helyzetet továbbra is fenntartjuk – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón.
Kiemelte: az infláció megugrását átmenetinek ítéli meg a jegybank, az árak elszabadulására nem kell számítani.
Jövő év első negyedére a jegybanki célérték, 3 százalék közelében stabilizálódik az árak változása
– jelezte Matolcsy György.
A jegybankelnök úgy fogalmazott, hogy „a stabil, kiegyensúlyozott és tervezhető infláció érdekünk”, és nem szabad hallgatni azokra a szirénhangokra, amelyek szerint „a deficit, az államadósság és az infláció nem számít”.
Matolcsy György rámutatott, hogy minden gazdasági-pénzügyi fordulathoz szükséges a vírus legyőzése, emellett meg kell őrizni az árstabilitást, és helyre kell állítani a gazdasági növekedést. E három feladat teljesítése esetén az elmúlt 100 év leggyorsabb gazdasági helyreállítására számíthat Magyarország, 2021-ben a GDP 4-6 százalékkal növekedhet – tette hozzá, utalva arra, hogy ezzel a 2019. végi teljesítmény helyreállítható lenne.
Az MNB elnöke szerint az üzleti szektor szereplőinek köszönhető az, hogy esélye van Magyarországnak visszatérni a fenntartható felzárkózási pályára. Azoknak a vállalatoknak, amelyek az elmúlt egy évben „otthonról is tettek be pénzt”, nem adták fel, és nem bocsátották el tömegével a munkavállalóikat – emelte ki.
A sajtótájékoztatón Virág Barnabás, a jegybank alelnöke elmondta, hogy a gazdaság újraindítását követően fellépő másodkörös hatások az inflációt tartósan emelhetik. Ezt a kockázatot az MNB el szeretné kerülni, ellenkező esetben azonban kész megtenni a szükséges lépéseket.
Kandrács Csaba alelnök azt hangsúlyozta, hogy a járvány harmadik hullámának idején a pénzügyi rendszer minden szereplője stabilan működik, kiszolgálják az ügyfelek igényeit. Kiemelte, hogy az önkéntes pénztárak 2020-ban 4 százalék feletti nettó hozamot értek el. Az alelnök előrevetítette, hogy áprilisban zöld ajánlást ad ki a jegybank a pénzintézeteknek.
Patai Mihály alelnök tájékoztatása szerint a Növekedési hitelprogram Hajrá keretében 30 ezer kis- és közepes vállalkozás 2000 milliárd forintnyi olcsó forráshoz jutott az elmúlt 11 hónapban. A nagyobb vállalatoknak szóló kötvényprogramon keresztül az első negyedévben 7 új kibocsátó 160 milliárd forintnyi forrást vont be a piacról, így 56-ra emelkedett a lehetőséggel élő társaságok száma. Az alelnök arról is beszélt, hogy növekszik a készpénzállomány Magyarországon, de a tendencia beleilleszkedik a nemzetközi trendekbe, válság idején „ez egy természetes folyamat”.
Előrejelzés
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a korábbinál valamivel magasabb, 4-6 százalékos gazdasági bővülést, és ugyancsak magasabb, 3,8-3,9 százalékos inflációt vár 2021-re legfrissebb inflációs jelentésének kedden közölt fő számai szerint.
Az előző, decemberi jelentésben még 3,5-6,0 százalékos idei növekedést jeleztek előre a 2020-as 3,6 százalékos csökkenést követően, illetve 3,5-3,6 százalékos inflációt a 2020-as 3,3 százalékos pénzromlás után.
A legújabb előrejelzésük szerint 2022-ben a GDP 5,0-6,0 százalékkal nőhet, az infláció a 2,9-3,0 százalékos tartományban lesz. 2023-ban változatlanul 3 százalékos infláció mellett 3,5 százalékos gazdasági bővülést várnak.
Az MNB decemberi jelentésében a 2021-es növekedést 3,5-6,0 százalékra, az inflációt 3,5-3,6 százalékra, a 2022-es GDP-bővülést 5,0-5,5 százalék közöttire, az inflációt 2,9-3,0 százalékra jelezték előre.
A jegybank ezúttal is megjegyzi: a koronavírus-járvány következtében a gazdasági kilátásokat továbbra is érdemi bizonytalanság övezi, a feltételek napról napra változnak. Ezért az előrejelzésüket tartományban adják meg, abban a 2021. március 18-ig rendelkezésükre álló információkat vették figyelembe.
Forrás: MTI, infostart.hu
