A Covid–19-vírus okozta pandémia negyedik hullámában vagyunk. Nem tudjuk, hogy mikor és hogyan tűnik el életünkből a járvány. Az erős sokk miatt azonban már láthatók azok a hosszú távú következmények, amelyek jelentősen átformálják működésünket. Nézzünk ezek közül néhányat – írta legfrissebb cikkében Matolcsy György a Magyar Nemzetben.Az MNB elnöke úgy látja, minden téren megerősödött a biztonság értéke:
Az életünket ért fenyegetés a gazdaság területén mindent felerősít, ami a pénzügyi biztonságunk szempontjából fontosnak nevezhető. A biztos munka és munkahely újból döntő értékké vált.
Így volt ez egy évtizeddel ezelőtt is, amikor két számjegyű munkanélküliségről és az EU legalacsonyabb foglalkoztatási szintjéről beszélhettünk – hívja fel a figyelmet elemző írásában Matolcsy György, aki. Ebből a helyzetből fordítottunk, és közel 900 ezer munkahelyet teremtettünk. Ennek köszönhetően 2019-ben a munkahely értékét már megelőzte az egészségügyi ellátás és az oktatás minősége a hazai lakosság értékítéletében. 2020–2021-ben a biztos állások iránti igény újra az első helyre ugrott.
Megerősödtek a családi és szűkebb baráti kapcsolatok, amelyek kisegíthetnek a bajban, különösen a pénzügyi megingások idején – írja Matolcsy György, aki szerint felerősödött a pénzügyi megtakarítás mint érték. Megerősödött a saját, biztonságos otthon értéke, ami felértékeli a kertes családi házakat. A középosztályban a biztonságos pénzügyi befektetések (állampapírok) jelentősége tovább nőtt. Minden területen felerősödött a kiszámíthatóság és a tervezhetőség értéke, mert ezek hoznak nagyobb biztonságérzetet.
Felértékelődött az egészség és az egészséges életmód
Mindenkiben tudatosult, hogy a járvány aszimmetrikusan hatott az egészség terén: erősebben érintette a gyenge és gyengébben a jobb egészségi állapotban lévőket. Felértékelődött a jobb minőségű magánegészségügyi szolgáltatás, dinamikusan nőtt a magánszolgáltatók kínálata és kereslete. Az egészségügyi rendszer már régen esedékes fordulata egyszerre indult el a ma is legjobb állami intézményekben és a magánegészségügyben.
Az egészségügyi állapotot döntően meghatározó túlzott testsúly, a függőségek és az elavult táplálkozási szokások a fiatal és jól képzett nemzedékeknél tiltólistára kerültek – írja Matolcsy, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar középosztály megkezdte az átállást az egészséges életmódra. Az állam rövidesen megérti, hogy a meggyőzés minden eszközével segíteni kell a tömeges átállást az egészséges életmódra. Ebbe az irányba lép majd az adórendszer, a biztosítási piac és a reklámpiac egyaránt.
Elérkezett a nehéz és kemény döntések kora
Matolcsy úgy látja, hogy a járvány eddigi szakaszai alapján világossá vált, hogy azok voltak jobbak, akik időben meghozták a pandémia egészségügyi és gazdasági hatásainak kezeléséhez szükséges kemény döntéseket: meglátása szerint a V4-országok jól teljesítettek, a déli EU-országok rosszul. A különbség az MNB elnöke szerint az állami (kormányzati, önkormányzati, jegybanki) döntéshozatal minőségében volt. Ez a közösségi élet, a családok és az egyes személyek szintjén is igaz. Azok jártak jobban, akik a legnehezebb személyes döntéseket hozták meg – pályamódosítás, életmódváltás, gondolkodási minták cseréje –, és azok vannak ma nehezebb helyzetben, akik erre még nem vállalkoztak.
Ezeknek az időknek a legfontosabb kérdése Matolcsy szerint a következő:
Mi a legnehezebb döntés, amiről tudod, hogy meg kellene hoznod, de még nem tetted meg?
Mindenki tudja erre a saját válaszát – írja az MNB elnöke, aki úgy gondolja, hogy pont ezeket a döntéseket kell meghozni.
A digitális átállás egy évtizedet nyert
Matolcsy elemzése szerint a válság és a járványkezelés egyik nyertese a digitális átállás.
Az online oktatás, az online kereskedelem, az online ügyintézés, az online üzleti tárgyalás, az online egészségügyi szolgáltatás annyit fejlődtek egy év alatt, mint amire 2030-ig számíthattunk. Az otthoni munka kényszerből lehetőséggé vált az üzleti élet jelentős részében. A személyes jelenlét helyett az élet minden területén teret nyertek a személytelen kapcsolatok, és kiderült, hogy a hátrányok mellett sok előnnyel is jár a fordulat.
Az MNB elnöke a digitális és online működés egyik előnyének tartja az időmegtakarítást, a könnyebbséget és az egyszerűséget. Másik előnyének pedig a gyors és sokszor ingyenes hozzáférést a modern oktatási szolgáltatásokhoz, tehát az életmód-, gondolkodás- és foglalkozásváltáshoz szükséges tudáshoz.
A digitális átállás felgyorsulása új üzleti szektort teremt
Az ázsiai SARS-járványra adott válasz során emelkedett fel webáruházával az Alibaba Group – mutatott rá Matolcsy. A Covid–19 első hónapjaiban pedig kéttrillió dollárral nőtt az amerikai technológiai óriások tőzsdei értéke. A járvány egy sor új online szolgáltató vállalkozást hozott létre és indított el az „egyszarvú” céggé válás (egymilliárd dolláros tőzsdei érték) felé.
Magyarországon is elindult az üzleti szektor átrendeződése. Ennek iránytűje a digitális átállásban való részvétel.
Felértékelődnek a technológiai cégek
Matolcsy publicisztikájában hangsúlyozza, hogy a járvány egy sor olyan korábbi folyamatot felgyorsított fel, amelyek 2000 után indultak, és 2030-ra volt várható az adott területen a fordulat.
Ez minden területen előbb következett be, 5–15 évet gyorsultak a korábbi változások. Az e-önvezető autó már azelőtt győzött, mielőtt elterjedt volna. Az autóipar teljes átállása az elektromosságra és az önvezetés elvére nagyjából tíz évvel került közelebb. Magyarország az autóiparban jó eséllyel kerül újból a nyertesek közé, de érdemes figyelni a többi fordulatra is.
A mesterséges intelligencia (AI) Matolcsy szerint még gyorsabban épül be az üzleti életbe, a médiától a pénzügyi rendszerig, a számítógépipartól az online kereskedelemig. Az AI az élet és az üzlet minden területén végül személyre szabott piacokat alakít ki, ahol a kereslet és a kínálat a maihoz képest nagyságrendileg változatosabb és szegmentáltabb lesz. Ez a változás a legnagyobb egy-két óriáscéget hozza monopolhelyzetbe minden piacon, mellette a kreatív kisvállalkozások új technológiai megoldásait díjazza.
Az MNB elnöke úgy látja, az új technológiák közül a kiterjesztett valóság (AR) nyeri talán a legtöbbet, mert egy sor hagyományos üzleti szektort forradalmasít. Részben megkettőzi – turizmus/virtuális utazás –, részben átalakítja – személyes oktatás, kiterjesztett és megnövelt előadóterem – a vállalkozások világát. Mindez nagyságrendileg megnöveli a jelenlétre alapozott események méreteit (múzeumlátogatók, fesztiválok, turisták, osztálytermek).
Megerősödik a hosszú távú fenntarthatósági gondolat és a fenntartható gazdaságra való átmenet
A járvány közbeni, utáni világ arról is szól, hogy az eddigi működésünk az élet egy sor meghatározó területén hosszú távon már nem fenntartható – írja Matolcsy. Így van ez a klímaváltozás terén is, ezért felgyorsul a megújuló energiák, különösen a napenergia hasznosítása és az átállás a fosszilis korszakról a posztfosszilis korra. A fenntarthatóság gondolata a foglalkoztatás, a pénzügyi egyensúlyok, a növekedés, az infláció, a globális, regionális és lokális kereskedelem területein vezető szemponttá válik.
Gondolkodásban és technológiai fejlettségben 2030-ra ugrottunk előre, már csak a döntéseinkkel kell utolérnünk magunkat
– zárja sorait Matolcsy György. Forrás: novekedes.hu
