Már Németországban is csökken a magyarok száma

Tizenöt éve nem történt olyan, mint 2019-ben: csökkent a Németországban élő magyarok száma a helyi statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint. Persze a néhány száz fős visszaesés inkább stagnálásnak mondható, de az elmúlt évek trendje egyértelműen csökkenő kivándorlási hajlandóságot mutat. A rossz hír, hogy még így is több mint 200 ezren élnek az országban, és tavaly is majdnem 1300 magyar gyermek születhetett Németországban. Közben viszont Ausztriába tavaly is folytatódott a magyarok kivándorlása, majdnem ötezerrel élnek többen ott, mint egy évvel ezelőtt.

Szép lassan csordogálnak az adatok az Európában élő magyarokról

Megszokhattuk, hogy tavasszal az európai országok statisztikai hivatalai fokozatosan frissítik előző évi adataikat a lakosság összetételéről. Magyar szempontból ez a külföldön élő magyarok száma miatt fontos, a Portfolio már évek óta nyomon követi az Európai Unióban élők számát.

TAVALY NAGYJÁBÓL 600 EZERRE BECSÜLTÜK AZOK SZÁMÁT, AKIK NYUGAT-EURÓPÁBAN ÉLTEK 2018-BAN, MOST SZÉP LASSAN ELKEZDTEK CSORDOGÁLNI A 2019-ES ADATOK, MELYEK EGYELŐRE FELEMÁS KÉPET MUTATNAK.

Kevesebben Németországban, de még mindig sok magyar gyermek születik

Azt már megszokhattuk, hogy a nyugat-európai magyar populáció 80-90%-a három országban koncentrálódik: fej-fej mellett Németország és az Egyesült Királyság a legnagyobb felvevőpiacunk, mögöttük pedig Ausztria harmadik helye megkérdőjelezhetetlen. Németországban és az Egyesült Királyságban a 200 ezret is meghaladhatja az ott élő magyarok száma, míg Ausztriában ez 90 ezer közelében van.

A német statisztikai hivatal (Destatis) a napokban már frissítette adatbázisát, mely szerint 2019 végén 211 735 magyar élt az országban. A legfontosabb újdonság, hogy ez 625-tel kevesebb az egy évvel korábbinál,

ARRA PEDIG 2004 ÓTA NEM VOLT PÉLDA, HOGY CSÖKKENJEN AZ ORSZÁGBAN ÉLŐ MAGYAROK SZÁMA.

Persze a minimális visszaesés egyelőre inkább jelzésértékű, de a fenti grafikonon jól látszik, hogy a trend 2013 óta egyértelmű, fokozatosan egyre kisebb ütemben nőtt a németországi magyarok száma, majd ez mostanra érte el a stagnálást, minimális csökkenést. Vagyis az utóbbi évek trendjéből egyenesen következett az, hogy 2019-re megállt a németországi magyar népesség növekedése.

A Destatis adataiból az derül ki, hogy továbbra is többségben vannak a férfiak a magyarok közül az országban, tavaly év végén 121 385-en voltak a 90 350 nő mellett. Az egy évvel korábbihoz képest a csökkenés a férfiak számában volt tapasztalható, több mint kétezerrel lettek kevesebben 2018-hoz képest, miközben a magyar nők száma 1500-zal emelkedett.

Ha az első alkalommal történő bevándorlást nézzük, akkor az is a magyar szempontból kedvező tendenciát támasztja alá: a 2018-as 21 900-ról 17 210-re csökkent a Németországba vándorolt magyarok száma. Közben az onnan elvándorló magyarok száma stagnált 17 ezer alatt kicsivel, azt persze nem tudhatjuk, hogy ők mind hazaköltöztek-e vagy egy harmadik országot választottak.

A legnagyobb többségben továbbra is a 20-45 éves korosztály van, 116 330 magyar tartozik ebbe a körbe. De van 56 790 45-65 éves és 30 ezer 20 év alatti is, így az átlagéletkor 37 év volt 2019 végén.

Tavaly már beszámoltunk róla, hogy magyar szempontból kifejezetten rossz hír, hogy egyre több magyar gyermek születik Németországban, ebből a szempontból 2019-ben sem láttunk sok előrelépést. Tavaly év végén 10 185 olyan magyar élt az országban, akik már ott születtek, ez egy év alatt 1295 fős emelkedést jelent.

VAGYIS A 2018-AS 1460 UTÁN MÉG TAVALY IS KÖZEL 1300 MAGYAR GYERMEK SZÜLETHETETT NÉMETORSZÁGBAN, AMIT NÉMELYIK MAGYAR MEGYE IS MEGIRIGYELHETNE.

Ausztriában még mindig egyre többen vannak a magyarok

Az utóbbi hetekben az osztrák statisztikai hivatal is frissítette adatait a 2019-es népességre vonatkozóan, eszerint az év végén 87 604 magyar élt az országban, ez majdnem ötezerrel magasabb az egy évvel korábbinál.Vagyis az Ausztriába történő kivándorlás egyelőre nem állt meg, de összességében itt is pozitív tendencia tapasztalható magyar szempontból, hiszen utoljára a munkaerőpiac megnyitásakor, 2011-ben volt a mostaninál kisebb a növekedés.

Ausztria esetében fontos kiemelni, hogy a fenti számok csak az életvitelszerűen az országban tartózkodók számát tartalmazzák. Mivel szomszédos országról beszélünk, ezért jelentős lehet az ingázó magyarok száma is, akiknek nincs bejelentett lakcímük az országban.

Mi újság a briteknél?

Az Egyesült Királyságban régóta egymásnak ellentmondó statisztikák vannak: a helyi statisztikai hivatal (ONS) legfrissebb adatai szerint mindössze 88 ezer magyar él az országban, a tényleges szám azonban ennél jóval magasabb lehet, a Portfolio becslései szerint meghaladhatja a 200 ezret is. A különbség oka, hogy az ONS csak azokat veszi figyelembe, akik hivatalosan is regisztrálnak az országban, ez viszont a szabadon átjárható uniós munkaerőpiac mellett nem kötelező.

Véleményünket támasztja alá az is, hogy tavaly április óta már majdnem százezren regisztráltak az országban, hogy szeretnének a Brexit után tartós letelepedési engedélyt kapni. A regisztráció határideje pedig csak jövő júniusban jár le, vagyis jogos az a vélekedés, hogy a szám még jelentősen emelkedhet addig.

Az ONS május 21-én publikálja friss 2019-es adatait, a legfontosabb kérdés, hogy ezeket kiigazítják-e a Brexit-regisztrációk számával vagy maradnak a korábbi modellnél, ami alulbecsüli az Egyesült Királyságban élő magyarok számát.

Hollandiában is egyre több magyar él

A három legnagyobb magyar populációval rendelkező ország mellett további nyugat-európai országok frissítették a közelmúltban 2019-es statisztikáikat:

• Hollandiában a 2018-as 23 689-ről 24 898-ra nőtt az ott élő magyarok száma.
• Svédországban 16 728 magyar élt a legfrissebb adatok szerint, ez 2019-ben 466 fővándorolt be az ottani statisztikai hivatal adatai szerint. A szám így is minimálisan csökkent az egy évvel korábbi 16 799-hez képest.
• • A szomszédos országokkal évek óta szándékosan nem foglalkozunk, ott ugyanis a magyar kisebbség miatt nagyobb a vándorlási hajlandóság mindkét irányba, amin az egyszerűsített honosítás is segített.
  • Egyelőre várjuk az olasz, a spanyol, a belga és az ír adatokat, a korábbi tapasztalatok alapján ezekben az országokban élhet még jelentősebb magyar populáció.

  A koronavírussal jöhet majd az igazi átrendeződés

  Egyelőre egész Európa csak találgat a koronavírus lehetséges gazdasági hatásaival kapcsolatban, kevés konkrét adat áll rendelkezésre. Az biztosnak tűnik, hogy komoly sokk éri majd a kontinens gazdaságát, ami a demográfiai, vándorlási hajlandóságra is hatással lehet. Ez a hatás viszont nem egyértelmű, logikusan nézve kétféle lehet:

  1. Egyrészt várhatóan mindenhol emelkedik majd a munkanélküliség, ilyen helyzetben pedig a nem helyi munkavállalók fokozottan veszélyben lehetnek, hiszen a legtöbb országban a hazai munkaerő védelme élvezhet elsőbbséget. Ráadásul a külföldön élő magyarok nagy része épp azokban a szektorokban (turizmus, vendéglátás, szolgáltatások) dolgozik, melyek most a leginkább érintettek.
  2. Másrészt viszont az itthoni munkanélküliség növekedésével nőhet azok száma is, akik külföldön „próbálnak szerencsét”, ez pedig akár élénkítheti is a kivándorlási hajlandóságot.
  3. A következő hónapok nagy kérdése az lehet, hogy ezek az ellentétes hatások hogyan érvényesülnek,

     A LEGFONTOSABB AZ LEHET, MELYIK ORSZÁGBAN MEDDIG TARTANAK A LEZÁRÁSOK ÉS MILYEN GYORSAN ÁLL MAJD TALPRA A GAZDASÁG.

     Elsőre a hazavándorlási hatás erősebbnek tűnik, vagyis a járvány az utóbbi évek magyar szempontból kedvező tendenciáit erősítheti fel.

     Forrás: portfolio.hu, Beke Károly