A tavalyi szárazság óriási károkat okozott, ami jelentős áremelkedést is hozott magával az épen maradt terményekkel. Hogy idén ezt elkerüljük, komoly stratégiát kell kidolgozni. (Forrás: agrotrend.hu)
Húsz éve nem volt ekkora aszály – ez hatalmas károkat okozhat a gazdáknak
Akár százmilliárdos nagyságrendű bevételkiesést is okozhat az aszály a magyar gazdáknak – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) osztályelnöke.
Az elmúlt másfél hónapban feleannyi csapadék esett, mint a sokéves átlag. Ekkora aszályra az elmúlt 20 évben nem volt példa. A vízhiány főleg az őszi gabonákat érinti: a búza és a repce van a legnagyobb veszélyben. Van ahol ki sem csírázott a növény, máshol fele akkora, mint ilyenkor lenni szokott. A tényleges károk a szokásos áprilisi állapotfelmérésből derülnek majd ki. Most a kialakuló szárazság okoz kiemelkedő kockázatot. Szinte hihetetlen, hogy a tavasz kezdetén a szárazságról kell szót ejteni, főleg akkor, ha nézzük, a virágzó fákat, a kizöldült őszi vetéseket, ránézésre a „szomjazásnak” a nyomát sem látjuk. Van azért intő jel, például, ha a talajmunkákat nézzük, akkor észre vehetjük, hogy láthatóan porzik a föld. Ebben az időszakban ez rossz jó jel. Ennél pontosabb képet ad az OMSZ, amikor térképen mutatja be, hogy mennyi csapadék hiányzik a talaj felső 1 méteres rétegéből. Az ország nagy részén 2 havi csapadékmennyiség hiányzik. Márciusban, az országos csapadékátlag mintegy 6 milliméter volt. A hétfőre ígért eső is csak délnyugaton jelentkezett, ott is csak 1-2 mm mennyiségben. Április eleje mutat némi ígéretet arra, de az még messze van. – A hőmérséklet alakulását tekintve azt látjuk, hogy a szokásos tavaszi ingadozás most az adott napon belül is erőteljes. A nappali 16 Celsius fokos meleg könnyen fordul át hajnali mínusz 5 Celsius fokos fagyra. Így történt ez március 21-én is, majd a következő 2 nap hajnalán is. 21-én hajnalban az ország nagy részén mínusz 1 és mínusz 5 Celsius fokos fagy, károsította növényeinket, de a Duna-Tisza közén, a hegyvidékeken és a Nyírség határmenti részén mínusz 8 Celsius fokos fagy is előfordult. Ez már komoly próba elé állította a földet művelő embereket, amennyiben virágzó fáikat akarták megvédeni. Az járt jól, akinek későn virágzik a kajsziültetvénye, de sajnos ez sem nyújt automatikus védelmet. Összefoglalva: a tavaly ősszel kialakult szárazság a tél folyamán sem javult, s most a tavasz kezdetén újra aggasztóvá válik a helyzet. Természetesen van még lehetőség a pótlásra, de az április általában nem kimondottan csapadékos hónap – jó lenne, ha most az ellenkezőjét bizonyítaná. (Forrás: agroinform.hu)
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása vízügyi, és vízvédelmi hatósági aktualitásról.
A „VP-2.4.1.4-16 számú és a „Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” című felhívás: a 2016. június 4-ét megelőzően vízjogi engedély nélkül létesített vízkivételi vízilétesítmények fennmaradásának engedélyezése vonatkozásában a 2018 december 31. napjáig a területi vízügyi hatóságok a gazdálkodók számára országosan összesen 766 elvi vízjogi engedélyt, 1110 vízjogi létesítési, valamint 2071 vízjogi üzemeltetési engedélyt adtak ki. (Forrás: agroforum.hu)
A szántóföldi helyzet
Az őszi vetések közül az őszi árpa bokrosodása az 5 mellékhajtás-állapotot ért el. E növénynél még találunk sűrű, jól fejlett állományokat. Az őszi búza vetése és korai fejlődése nem igazán kedvező körülmények között történt, így az állományok heterogén képet mutatnak, mind tőszámban, mind fejlettségben. Általában a bokrosodás elejére jellemző fejlettség látható, azaz a 3 mellékhajtás-állapotot találjuk. A gabonafélék fejlődése a csapadékhiány miatt lelassult. A szilárd műtrágya helyett sok helyen a könnyebben felvehető, jobban hasznosuló folyékony tápanyag mellett döntenek. (Forrás: agroinform.hu)
A Polgári Kisgazdák mezőgazdasági vízgazdálkodási szakértője szerint az öntözés elterjedését segítené a beruházás-támogatási rendszer, valamint a szakhatósági engedélyezés további egyszerűsítése. Nagy segítség lenne a termelők számára az is, ha az öntözőgép működéséhez felhasznált üzemanyag árában nem kellene megfizetni azt az adótartalmat, amely a közút-hálózat fenntartására szolgál, hiszen az öntözőgép nem a közúton, hanem a szántóföldi táblán működik. A vízkészlet-használati díj mértékét az összes lehetséges módon csökkenteni kell, ami csak úgy lehetséges, ha növelhető az állami tehervállalás a vízkiszolgáló műszaki létesítmények fenntartásában. Az öntözés nagyságrendje a harmadára esett vissza Magyarországon. 1975-ben a rendszeresen öntözött 300 ezer hektárról 100 ezer hektárra, miközben az általános éghajlatváltozás körülményei között ma már 2 millió hektáron kellene öntözni. A nagy-világ növekvő élelmiszer-kereslete, és ebből fakadóan a mezőgazdasági termékek árának további emelkedése, az öntözési költségek leszorítása lassan ugyan, de mégis meg fogja teremteni az öntözés bővítésének közgazdasági alapjait. – Magyarországon a sokévi természetes csapadék-mennyiség átlaga az elmúlt 100 évben, mintegy 70 milliméterrel csökkent, valamint ennek az eloszlása is kiegyensúlyozatlanabbá vált. Jellemző, hogy a télen és koratavasszal hullik le a csapadék nagyobbik része, nyáron és ősszel pedig egyre kevesebb az eső. Egyre gyakoribbak az özönvíz-szerű, heves felhő-szakadások és az azt követő nagyon száraz időszakok. – Mindebből következik, hogy újra kell gondolni a hazai vízgazdálkodási stratégiát, és a nagy folyóinkon a víz visszaduzzasztását, a part-menti sávokban mérhető optimális talajvíz-szintekig mérsékelt meder-duzzasztásokkal. (Forrás: Vincze László országgyűlési képviselő /KPE/ – Gondolatok a Csongrádi Vízlépcső megépítésének szükségességéről) A mostani írásunkhoz mellékelt térkép pontosan mutatja, hogy a Dél-Alföld talajainak a vízhiány a legsúlyosabb. (KPE)
A rendkívüli aszály miatt kelesztő öntözés nélkül nincs esély arra, hogy a földbe került vetőmagok kikeljenek
Mivel az öntözési idény hivatalosan csak április 15-én indul, így a legtöbb vízgazdasági társulás nem, vagy csak támogatás nélkül hajlandó öntözővizet biztosítani. A Fruit VeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a gazdák nevében kéréssel fordult Nagy István agrárminiszterhez, hogy a hivatalos öntözési idény kezdetét hozzák előre – mondta el Ledó Ferenc, a Fruit VeB elnöke. (Forrás: agroinform.hu)
Ami a most következő héten várható
Április 1, Hétfő
A napsütést gomolyfelhők zavarhatják, csapadék nem valószínű. Az északkeleti szél nagy területen megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 0 és +7 fok között alakul, de néhol gyenge fagy is előfordulhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 17 és 22 fok között várható, de az északkeleti megyékben 15, 16 fok is lehet.
Április 2, Kedd
Napos időre van kilátás, majd délutántól nyugat felől megnövekszik a fátyolfelhőzet. Csapadék nem várható. A keleti szél megélénkül, helyenként megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -2 és +5 fok között, északkeleten a szélvédett helyeken -2 fok alatt alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet 16 és 22 fok között valószínű.
Április 3, Szerda
Változó mennyiségű fátyol- és gomolyfelhőzetre számíthatunk. Főként a Dunántúlon néhol kisebb eső, zápor előfordulhat. A délkeleti szél megélénkül, több helyen megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és +8, a legmagasabb nappali hőmérséklet 16 és 21 fok között alakul.
Április 4, Csütörtök
Változóan felhős lesz az ég, majd délnyugat felől erősen megnövekszik a felhőzet. Délnyugaton késő délután, este előfordulhat eső, másutt napközben alakulhat ki helyenként zápor. A délkeleti szél többfelé megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 2 és 8, a legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 21 fok között alakul.
Április 5, Péntek
Délnyugat felől mindenhol beborul, majd estefelé újra csökken a felhőzet. Többfelé várható eső, zápor. A délkeleti szél többfelé megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3 és 9, a legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 20 fok között alakul.
Április 6, Szombat
Erőteljes gomolyfelhő-képződésre számíthatunk elszórtan esővel, záporral, élénk déli, délnyugati széllel, 2, 7 fokos minimum, 13, 18 fokos maximumhőmérséklettel. (Forrás: OMSZ/agroinform.hu)
