Az éghajlatváltozás égető problémájának szentelték a CEU Határtalan Tudás című, első rendezvényét. A klímaválság nem jövő idejű dolog. A katasztrófa már elkezdődött, véli Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, csak ezzel a közvélemény még nem egészen van tisztában.
A laikusoknak nem tűnik soknak a földi klíma 1 Celsius-fokos felmelegedése, ami az ipari forradalom óta bekövetkezett, de Ürge-Vorsatz szerint a társadalmi és civilizációs rendszerek úgy működnek, mint az emberi test: „1 Celsius-fokos felmelegedésnél még csak hőemelkedésről beszélünk, de már nem érezzük jól magunkat, 2-3 Celsius-foknál viszont már lázunk van, nem tudunk rendesen dolgozni.” Megnőtt a hőségnapok száma Budapesten, azaz az olyan napok előfordulása, amikor napközben 27 Celsius-foknál melegebb van és éjjel sem megy 22 Celsius-foknál lejjebb a hőmérő higanyszála. Évente már a harmincat is meghaladja az ilyen hőségnapokból száma. Ilyenkor este sem tud kellőképpen töltekezni és regenerálódni a test. A hőségnapokon 15-30 százalékkal növekszik az idő előtti elhalálozások száma, vagyis évente több százan vagy több ezren halnak meg emiatt csak Magyarországon.
A kép forrása: origo.hu
Az elmúlt 40 évben eltűnt az északi-sarki jég háromnegyede. Ez megzavarja a poláris ciklont, ami ott kering és a sarki futóáramlást tartja, s mivel legyengül, két vagy három részre szakad és a futóáramlás messzire viszi a hideg levegőt, amely így behatol az északi-kontinensre. Ennek köszönhető a -46 Celsius-fokos hideg az USA-ban vagy a tartósan nulla fok körüli hőmérséklet a térségünkben. 2025-re Európában Szerbia után Magyarországon lesz legelterjedtebb a Nyugat-nílusi láz, amit szúnyogok terjesztenek. A felmelegedésnek köszönhetően benyomultak országunkba egyes „özönlények”, vagyis invazív fajok, melyek nem ritkán betegségek terjesztői is. A klímaváltozás áll a poloskák elterjedése vagy a kullancsok elszaporodása mögött. Két évtized alatt megduplázódott a Lyme-kóros megbetegedések száma. Az allergiás eseteké pedig megötszöröződött a rendszerváltás óta. Egyes országokban az aszályok a GDP 10-15 százalékát is eltüntetik. „Az éghajlat változását nem tudjuk megmagyarázni csak természeti folyamatokkal” – hangsúlyozta Ürge-Vorsatz. A globális felmelegedés emberi eredetű, ami a modern korban történt. „Labornak használjuk a bolygót, olyan kísérletet végzünk, aminek nem tudjuk az eredményét”. „Már elkezdődött a katasztrófa. Amerikában -46 Celsius fok van. Úgy tűnik, hogy a ma élő ember csődöt mondott. Egy kicsit szigetelgettünk, kicsit megújuló energiák használata felé mozdulunk el, kicsit növeltük az autók üzemanyag-hatékonyságát. De a kibocsátásnövekedés ütemének gyorsulását is csak kicsit lassítottuk. Fontos, hogy az új generáció ne hagyja, hogy csak egy kicsit oldjuk meg a problémát.”
Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatója. – A kép forrása: sonline.hu
Ambiciózus cél: 2050-re zéró kibocsátás? – „Nem véletlenül hívják korunkat ember-központú, azaz antropogén-kornak” – kezdte beszédét Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Környezeti Fenntarthatósági Igazgatója. Olyan időszakban és világban élünk, melyben az ember fejtette ki a legnagyobb hatást környezetére. De azzal, ahogy manipuláltuk az anyagot, környezeti katasztrófát szabadítottunk magunkra. A klímaváltozást kifejtő tényezőket között négyet tartanak számon: a népesség száma, az egy főre jutó hazai termék, az egységnyi GDP előállítására fordított energia, az egységnyi termék előállításával együtt járó szén-dioxid kibocsátás. A baj az, hogy e négy tényező „szorzóviszonyban van egymással”. Ha mind a négy faktor növekszik, akkor szinte exponenciálisan nő a légszennyezésünk. A népességszaporulat növekedésének megállására semmilyen jel nem mutat. 1960-ban még csak hárommilliárdan laktuk a Földet, 1999-ben már hatmilliárdan, jelenleg 7,7 milliárd az emberiség lélekszáma. 2042-re kilencmilliárdan leszünk.
A GDP is növekszik, „és ennek növelésében minden politikai vezetés és a lakosság is érdekelt.” Kevés az esélye, hogy bármilyen kormány azzal álljon elő, hogy mostantól kevesebbet fogyasztunk és termelünk. Ezt az ideológiát képviseli a kevesebb erőforrás felhasználásának elve. Magyarországon évi 0,9 százalékkal csökkent a karbonintenzitás. Nálunk az EU-átlagnál 20-30 százalékkal kevesebb az egy főre jutó kibocsátás. Ez részben vélhetően azért van, mert a miénk viszonylag „tiszta gazdaság”, nem vagyunk gyáripari nagyhatalom, másrészt azért, mert nem vagyunk olyan társadalom sem, amelyben sikerült volna felszámolni a széleskörű mélyszegénységet. Kőrösi mindezt nagyjából úgy fogalmazta meg, hogy olyan fejlettek vagyunk, amilyenek – ami nem éppen a hivatalos szlogen, de a „Magyarország jól teljesít” tartalmi megfelelője. A klímapolitikai célok a következők: 2030-2035-ra: megfelezni a globális üvegházgáz-kibocsátást. 2050-2060-ra: elérni a zérókibocsátást. Ezután negatív kibocsátóvá válni, vagyis több üvegházgázt szívunk el és kötünk meg (szűrőberendezésekkel, erdőtelepítéssel stb.), mint amennyit a légkörbe engedünk. Új társadalmi szerződés kell ahhoz, hogy az évszázad végére 2 Celsius-fokban maximalizáljuk a felmelegedést, az kellene, hogy évente 6,2 százalékkal csökkenjen a globális ÜHG-kibocsátás. Ennek megvalósulása finoman szólva nem igazán realisztikus manapság. Ahogy Kőrösi fogalmazott, „a gyorsuló klímaváltozás már zajlik, a felnőtt nemzedék radikális változásokat fog megélni. A gyerekeink pedig abszolút. Két társadalmi szerződésnek kell megszületnie: az egyik a nemzedékek között, a másik az érdekelt felek között”, mert „rendszerszerű problémának rendszerszerű megoldása lehetséges. Pályamódosítás szükséges.” „Ha betű szerint betartjuk a párizsi klímaegyezményt, akkor is elvisz minket a klímakatasztrófa. Az ambíciószintünket kell növelni” – mondta Kőrösi. A következő két évben arról folynak majd a tárgyalások, hogyan emelhetnék a párizsi klímaegyezmény tagországai az emissziócsökkentési vállalásokat. Ha a következő két évben elmulasztjuk ezt a lehetőséget, akkor „nehéz helyzetbe kerülünk”, fogalmazott finoman Kőrösi. (Forrás: piacesprofit.hu/Kriston László)
