Már a növények is műanyagot „esznek” ?

Erdő Somogy megyében. - A kép forrása: hellodelsomogy.hu

Úgy tűnik, mindent elárasztanak a műanyaghulladékok a világon. Szennyezik a tengerek, óceánok vizét, és az állatok után a növények is műanyagot „esznek” – derül ki egy friss kutatásból.

Semmi sincs már biztonságban a műanyagoktól: a Nature Nanotechnology folyóiratban közzétett tanulmány szerint a növények képesek felszívni a legkisebb műanyagdarabot is a gyökereikkel. A kínai kutatók laboratóriumi körülmények között vizsgálták a jelenséget. Az Európában, Ázsiában és Északnyugat-Afrikában őshonos lúdfüvet (Arabidopsis thaliana) vizsgálták. Ez a növény az alacsony kromoszómaszáma és rövid generációs ideje miatt fontos növénybiológiai modellorganizmus.

A szakemberek 100 nanométernél kisebb műanyagoknak tették ki a növényt (csak összehasonlításképpen: egy papírlap vastagsága ennek az ezerszerese), majd megvizsgálták, hova jutott el a műanyag, és milyen hatást gyakorol a gyomnövény biológiájára és genetikájára. A növényeket műanyaggal szennyezett talajban növesztették, és természetesen volt egy kontrollcsoport is, amelyik tiszta (tisztább) földben növekedhetett.

Az eredmények azt mutatják, hogy mivel a műanyagrészecskék egészen kicsik, képesek behatolni a gyökér szövetébe, ahol megakadályozzák a gyökereket a víz megfelelő felszívásában. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a műanyag megakadályozta a növények megfelelő növekedését.

S ha ez még nem volna elég, a tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a műanyag valójában megváltoztatja a növény genetikai felépítését. Ez azonban további elemzést igényel, és a csoport már dolgozik egy külön tanulmányon, hogy többet megtudjon a genetikai hatásokról. E kutatási eredmények már csak azért is aggasztóak, mert növényeket fogyasztunk, még ha nem is az említett lúdfüvet.

A laboratóriumi alapú megközelítés lehetővé tette a csapat számára, hogy megismerje a nanoméretű műanyagok növényekre gyakorolt közvetlen hatását, de ez nem vonatkozik közvetlenül a vadon élő növényekre és műanyagokra sem, mivel a légkörben szállított és a talajba rakódott műanyag nem lesz annyira „tiszta”, mint amilyennel a csapat dolgozott. A szabadban a műanyagokat vegyszerek és időjárási tényezők bontják le, megváltoztatva azok fizikai és kémiai összetételét.

hvg.hu