Már a német kormány is következetes az illegális bevándorlás elutasításában

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Már a német kormány is következetes az illegális bevándorlás elutasításában – jelentette ki Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Berlinben Helge Braun német kancelláriaminiszterrel folytatott megbeszélése után.

Gulyás Gergely a közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte: tárgyalópartnere, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa megerősítette, hogy „Németországnak mindenki barátja, aki Európa külső határait védi”.

A magyar kormány szerint „mindenféle illegális bevándorlás ellen fel kell lépni, és ebben már a német kormány véleménye is következetes” – tette hozzá a Fidesz politikusa.

Most már Berlinben is kormányzati álláspont, hogy a schengeni övezet országainak eleget kell tenniük a külső határok védelmét előíró kötelezettségnek.

Ez azt jelenti, hogy „a mi álláspontunk nem változott, de a vélemények mégis közeledtek egymáshoz” – mondta Gulyás Gergely, aláhúzva, hogy Magyarország az illegális bevándorlás megakadályozásával Németországot is védi.

A magyar-német politikai kapcsolatok az utóbbi években „legalább annyit változtak, amennyit a németek álláspontja változott a migráció kérdésében”, így ma egy-egy CDU-s állásfoglalást megnézve „nagyon sok területen ugyanazokat a prioritásokat látjuk, amelyekről mi három éve beszélünk” – mutatott rá a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Több kérdésben, köztük az integráció és a párhuzamos társadalmak ügyében viszont nincs egyetértés, „de ezért is hangsúlyozzuk, hogy együtt tudunk élni a miénktől eltérő állásponttal” – mondta Gulyás Gergely.

Kiemelte: minden nemzetnek önállóan kell döntenie arról, hogy „akar-e bevándorlókat fogadni, és a magyar választók ezt a döntést egyértelműen meghozták”.

Az ezer évre visszavezethető magyar-német kapcsolatok most leginkább a gazdaságban hoznak hasznot mindkét országnak, ezen a területen csak sikerek vannak, amelyekre mindenképpen lehet építeni, a digitalizációban és az innovációban előre léphet Magyarország a Németországgal folytatott együttműködés révén – fejtette ki Gulyás Gergely.

Mint mondta, a magyar gazdaság „bizalmi indexe” minden eddiginél magasabb a német vállalatvezetők körében, és a Debrecenben gyárépítésre készülő BMW-vel már a német autóipar harmadik „csúcscége” jelenik meg az országban.

Az is nagyon szerencsés, hogy míg az Audi a nyugati országrészben, a Daimler pedig az ország középső részén, a BMW a keleti régióban hajt végre beruházást, vagyis „az ország minden területén megjelent a legmagasabb technológiával dolgozó német autóipar”.

Ez jól mutatja, hogy „a német gazdaság racionális döntéseket hoz, látja, hogy van olyan munkaerő, amely a legmagasabb technológiai hozzáadott értéket is képes biztosítani”.

„Ráadásul alapvetően van egy szimpátia Magyarország iránt, amellyel szemben a német sajtóban és a nyilvánosságban az utóbbi években sokan próbáltak fellépni, de ez láthatóan nem volt eredményes” – mondta Gulyás Gergely.

(MTI, kormany.hu)

A Sargentini-jelentés egy elkeseredett kísérlet Magyarország megbüntetésére

A Sargentini-jelentés egy utolsó, elkeseredett kísérlete a mostani európai parlamenti (EP) időszakban a bevándorláspárti erőknek arra vonatkozóan, hogy a bevándorlással szemben legkövetkezetesebben fellépő magyar kormányt és Magyarországot megbüntessék – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.

Gulyás Gergely azt mondta, a dokumentum hemzseg a valótlanságoktól.

A bizottság hozzájárul a határvédelmi költségekhez

Az Európai Bizottság 54 millió eurót kifizet Magyarországnak a déli határ védelmére a migrációs válság kezdete óta elköltött mintegy 900 milliós költségből, ezzel elismeri, hogy az ország az unió külső határait védi – ismertette miniszter.

Gulyás Gergely elmondta: a kiadásokból a bizottság több mint 300 millió eurót elfogad, és az ebből jelenleg rendelkezésre álló 54 millió eurót rövid időn belül átutalja.

A miniszter emlékeztetett, hogy a határkerítés építésekor mindenki vitatta annak szükségességét és azt, hogy Magyarország azzal az unió külső határait védi. Megjegyezte: a bizottság a kerítésépítést közvetlenül nem finanszírozza, de egyéb biztonsági kiadásokhoz hozzájárul.

Már megérkeztek az iskolakezdéshez kapcsolódó támogatások

Az iskolakezdésre tekintettel már a héten megérkeztek az ehhez kapcsolódó családtámogatások, csaknem 1,2 millió jogosult kiadásaihoz több tízezer, akár százezer forinttal is hozzájárul az állam – közölte a tárcavezető.

Gulyás Gergely elmondta azt is: elsőtől a 9. osztályig ingyenesen jutnak tankönyvekhez a tanulók – több mint egymillióan -, így 2013 óta összesen 6 milliárd forinttal csökkentek a szülők tankönyvkiadásai. Jövőre ez tovább mérséklődik, 2019-ben már 11 milliárd forintot fordít erre a célra a büdzsé, kétharmaddal többet, mint 2010-ben.

A mögöttünk lévő tanévben több mint 600 ezer gyermek jutott ingyenes vagy kedvezményes étkezéshez az iskolákban, miközben 2010-ben csupán 300 ezren – sorolta. Erre az állam 8 éve szűk 38 milliárd forintot költött, jövőre már ennek két és félszeresét, több mint 72 milliárdot.

A kormány 7 milliárd forintot nyújt a Lánchíd felújítására

A főváros kérésének megfelelően a kormány 7 milliárd forinttal támogatja a Lánchíd és a mellette lévő alagút felújítását – ismertette sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A kabinet ugyanakkor azt kéri, hogy a felújítást ne tartson tovább másfél évnél – tette hozzá Gulyás Gergely, aki hangsúlyozta: ez műszakilag megvalósítható, bár kétségtelenül jelentős szervezést igényel. Hozzátette: a felújítás végére megújul a híd pesti oldalán lévő Széchenyi tér is.

Gulyás Gergely azt is bejelentette, hogy január 1-jétől mintegy 5,8 százalékkal emelkedik az e-útdíj, a plusz bevétel pedig közvetett formában egy „falusi útalapba” fog befolyni, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a legkevésbé fejlett falusi útszakaszok fejlődjenek. Azt is elmondta, hogy a 10 napos autópálya-matrica ára 2975 forintról 3500-ra emelkedik.

(MTI, kormany.hu)