Katonai tiszteletadás mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 184849-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján tegnap reggel a Parlament előtti Kossuth téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon maradt a nemzeti gyásznapon. Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élete és halála az ünnepeken és hétköznapokon egyaránt figyelmeztet, mekkora érték az ország szabadsága és függetlensége – hangoztatta Áder János vasárnap, az aradi vértanúk kivégzésének 170. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen a Batthyány Mauzóleumnál. Az államfő aláhúzta: Batthyány Lajos nemcsak meghalt Magyarországért, hanem élt, dolgozott, küzdött is érte. A Batthyány-kormány alig néhány hónap alatt az önrendelkezés alapjait rakta le a Béccsel folytatott huzavona közepette – fogalmazott, megjegyezve, amit szerencsésebb történelmű nemzetek évtizedek, évszázadok alatt értek el, abban Magyarország rövid időn belül alkotott maradandót. Tarlós István főpolgármester arról beszélt, hogy az aradi vértanúk hazafias kiállásuk, egyenes jellemük, nemzethez való hűségük, szabadságvágyuk okán voltak készek elszenvedni az erőszakos halált. „Elszántság és szembeszegülés, ez a vértanúk életének tanúságtétele” – jelentette ki, rámutatva: 1849. október 6-a minden magyar ember mély gyászának napja volt.
Orbán Viktor miniszterelnök a Facebookon azt írta: „1849-2019. Dicsőség a mártír miniszterelnök Batthyány Lajosnak és a magyar szabadság vértanúinak!” Semjén Zsolt szerint az október 6-i aradi gyász csak március 15-ével, az 1848-as forradalom kirobbanásának ünnepével, és a forradalom leverése utáni 1867-es kiegyezéssel együtt érthető. Magyarország miniszterelnök-helyettese az aradi Szabadság-szobor mellett beszélt erről, a forradalom tábornokai kivégzésének a 170. évfordulóján. Leszögezte: Aradon lenni ünnep, Aradon lenni fájdalom, Aradon lenni kötelesség, Arad ugyanis örökre beírta magát a magyar történelembe. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felidézte, az aradi tábornokokat a megfélemlítés szándékával végezték ki, de e szándéknak nem sikerült érvényt szerezni. „Nekünk, magyaroknak rendre elbuknak szabadságharcaink, de meglehetősen sikeresek vagyunk a kiegyezésekben, a konszolidációkban” – állapította meg.
Az 1848-49-es szabadságharc erőt adott, hogy a magyarság felülkerekedhessen a XX.-XXI. század kihívásain – rögzítette Kövér László, az Országgyűlés elnöke a romániai Oklándon tartott hálaadó istentiszteleten az aradi tizenhármak és társaik mártíriumára emlékezve tegnap. A politikus óva intett, hogy amennyiben azon romboló balhiedelem uralkodik el kontinensünk politikájában, miszerint az európai keresztény egyházak, az európai nemzeti államok, maguk az európai nemzetek és a családok a múlt felszámolandó hagyatékai, akkor sötét jövő vár mindannyiunkra.
Perényi Zsigmond életpéldája azt üzeni, hogy magyarságunkat, annak megőrzését minden érdek elé kell helyeznünk, saját közösségünkért ki kell állnunk, saját lehetőségeinkhez mérten kell harcolnunk érte a legjobban – hangsúlyozta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár vasárnap Nagyszőlősön, a nemzeti gyásznapon tartott kárpátaljai központi megemlékezésen. Beszédében Brenzovics László, a megemlékezést szervező KMKSZ elnöke kiemelte, báró Perényi Zsigmond a főrendi ház alelnökeként aláírta a függetlenségi nyilatkozatot, cselekedetét bátran felvállalta, nem kért kegyelmet és kivégezték. Bátorságát, hazája és nemzete iránti hűségét nem felejtik a kárpátaljai magyarok – fűzte hozzá. Több tucatnyi helyszínen – szinte minden nagyobb, magyarok által lakott településen – tartottak megemlékezéseket a nemzeti gyásznap alkalmából a Felvidéken, valamint a Vajdaságban is több településen.
Varga-Damm Andrea, a Jobbik politikusa vasárnapi sajtótájékoztatóján az aradi vértanúkra emlékezve úgy fogalmazott: „amilyen színes volt a tábornokok sora, olyan színes a mi kampányunk is”. A tizenkét tábornok és egy ezredes hat nép fia volt, mindössze négyen voltak magyar származásúak, és közülük mindössze egy, Török Ignác született a mai Magyarország területén, de a magyar szabadságért készek voltak kiállni közösen – jegyezte meg. MTI, ORIGO.HU
