Magyarország soha nem fogja cserbenhagyni a kárpátaljai magyarságot

Fotó: karpatalja.ma

Az ukrán külügyminiszter-helyettes azt sejteti, hogy Kijevnek nem felel meg az új kijevi magyar nagykövetjelölt személye

Abból az okból is húzódhat az új ukrajnai magyar nagykövet fogadó nyilatkozatának Kijev általi megadása, mert személye elfogadhatatlan Kijev számára – ezt sejtette Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes a hétvégén a Twitteren írt bejegyzésében. A diplomata Menczer Tamásnak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkárának kijelentésére reagált, mellyel barátságtalan gesztusként értékelte, hogy hónapok óta húzódik az új kijevi magyar nagykövet fogadó nyilatkozatának megadása. „Megint mi vagyunk valamiben a hibásak? Magyarország külügyminisztériumának sajtótitkára vagy nem diplomata, vagy újfent élezi a helyzetet. Elmagyarázom: az agrément hiánya lehet politikai jelzés. Jelzés arra, hogy a jelölt elfogadhatatlan. A fogadó ország nem köteles senkinek semmit megmagyarázni” – írta a helyettes tárcavezető. Vaszil Bodnar a zn.ua hírportálnak nyilatkozva kifejtette: Magyarország elkezdett úgy viselkedni, mintha Kárpátalja az ő területe lenne. A célunk, hogy megmutassuk, a régióra kiterjed az ukrán szuverenitás, amelyet mi megvédünk – szögezte le a külügyminiszter-helyettes.

„A magyar kormány mindig védeni fogja a kárpátaljai magyarságot” – mondta Hollik István, a Fidesz-KDNP frakciószövetség szóvivője az Echo Mérleg című műsorában, hangsúlyozva: nem maradhat következmények nélkül, hogy az ukrán kormány nem a nemzeti kisebbségek védelmét tűzte ki zászlajára. MTI, ECHO TV – HÍRADÓ

A kárpátaljai magyarok a magyar nemzet tagjai és Magyarország soha nem fogja őket cserbenhagyni, az anyaország kormánya és népe nagyra értékeli hűségüket az anyanyelvhez, a magyar kultúrához és hagyományokhoz – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter szombaton Nagyszőlősön, a nemzeti gyásznapon tartott központi kárpátaljai megemlékezésen. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a 13 aradi vértanú közül csak öt volt magyar anyanyelvű, ami azt bizonyítja, hogy a nemzetiségek milyen fontos szerepet játszottak Magyarország történetében, s Magyarország ma is azt vallja és hiszi, hogy a nemzetiségek gazdagítják az állami és nemzeti létet. Trócsányi László kiemelte: Magyarország más országoknak nem írhatja elő, hogy hozzá hasonló módon szavatolja a nemzetiségi jogokat, de vannak kulturális és nyelvi jogokat garantáló európai normák, amelyeket számon lehet és kell kérni azoktól az államoktól, amelyek a releváns egyezményekhez önként csatlakoztak. MTI