Október végen fogadták el a EU Biodiverzitás Stratégiáját, melynek egyik lényeges eleme, hogy a bioterületek arányát 25%-ra kell emelni. A cél elérése fontos környezeti szempont, de nehéz feltételeket teremthet a hazai agrárium számára.
A stratégia az ökoterületek arányának növelése mellett többek között a káros növényvédő szerek használatát is korlátozza, 50 %-kal kell csökkenteni a felhasználásukat.
Hazánk, bár elfogadta az irányelvet, különvéleményt fogalmazott meg, mely szerint nem reálisak a meghatározott célok, így Magyarország előre láthatólag nem fogja tudni betartani ezeket.
Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár az InfoRádióban úgy fogalmazott, hogy a biológiai sokféleség megóvásának fontosságát nem vitatják, de nincs meg az eszközrendszere az ökológiai mezőgazdaság 25 százalékos térhódításának Magyarországon.
„Az elmúlt öt évben Magyarországon, alapvetően támogatáspolitikai eszközökkel, megdupláztuk az ökogazdálkodásba bevont területeknek a nagyságát. Ez durván százmilliárdos támogatással volt lehetséges. Ha viszont 25 százalékra kellene emelni a célt, ennek nemcsak a támogatási eszközrendszere, hanem ami a fontosabb, a piaca sem látszik egész Európában” – magyarázta.
Feldman Zsolt szerint a magasabb környezeti ambíciószint előre láthatólag a termelési árak emelkedését fogja magával hozni, tehát egyszerre kell szem előtt tartani a magyar és európai élelmezésbiztonságot és a termelés zöldebbé tételét.
„Magyarország termőterületeinek 80 százaléka alkalmas arra, hogy vegyszerek nélküli ökológiai termelést folytassunk” – fogalmazott Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország képviseletében. Hozzátette: ma már 400-500 féle egyenként ellenőrzött vegyi anyagot használ a mezőgazdaság, de hogy ezek egymásra milyen kölcsönhatással bírnak, mennyire erősítik egymás hatását, képtelenség kivizsgálni.
Miközben több tanulmány szerint is ellátható lenne az emberiség kizárólag ökológiai gazdálkodással, helyben termeléssel, a nagyüzemi mezőgazdaság a súlyos klímagondok előidézése mellett az élővilágot is pusztítja. Így a méheket, a beporzókat és a madarakat is, amelyek a segítőink lehetnének, hogy féken tartsunk a mezőgazdasági kártevőinket – magyarázta a szakember, arra is figyelmeztetve, hogy egyre több növényvédőszer-maradvány van a táplálékunkban, és ennek nagyon súlyos egészségügyi következményei is vannak.
Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezető igazgatója szerint az ökotermékek piaca dinamikusan nő, de szerinte sem reálisak Magyarország tekintetében az európai uniós célok. Azért is lenne fontos a gyors átállás, hogy gazdaságilag mihamarabb megtérülő lehessen a váltás.
Drexler Dóra arra is kitért, hogy a hozamok egy klasszikus növényvédelemmel, tápanyag-utánpótlással működő gazdaság esetében kb. 10-15 százalékkal magasabbak a biogazdálkodáshoz képest. De mivel Magyarországon ma 25 millió embernek elegendő nyersanyagot állítanak elő egy évben, nem szabad kizárólag a termésátlagot szem előtt tartani.
Az ökotermékek piaca évi 8-10 százalékos bővüléssel hosszabb távú fenntartható alternatíva tud lenni,
még akkor is, ha a termésátlagok összességében alacsonyabbak. Mindeközben megóvjuk a talajt, a vízkészleteinket, természeti értékeinket.
Forrás: agroinform.hu
