Magyarország és Lengyelország továbbra is kitart egymás mellett és egyesíti erőit a következő hónapok küzdelmeiben – derült ki a magyar és lengyel kormányfő közös sajtótájékoztatóján.
Az uniós pénzügyi csomag generálásával, az uniós költségvetés védelme érdekében a feltételrendszer általános rendszeréről szóló rendelettervezettel, a következő elvekről és célkitűzésekről állapodtunk meg, amelyeket az Európai Unión belüli tárgyalások során követni fogunk.
Lengyelország miniszterelnökének és Magyarország miniszterelnökének közös nyilatkozata:
- Elkötelezettek vagyunk az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített közös értékeink mellett. Emlékeztetünk arra, hogy ezen értékek védelmének eljárását a Szerződés 7. cikke írja elő. A törvényesség alapján állunk, és ezért megvédjük a Szerződésekben foglalt status quót.
- Olyan megoldásokat keresünk, amelyek a szükséges pénzügyi forrásokat a lehető leghamarabb elérhetővé teszik az összes tagállam számára.
- A jelenlegi helyzetet, amely megakadályozza a jogalkotási folyamat gyors lezárását, azok hozzák létre, akik kapcsolatot hoztak létre a jogállamiság és az EU költségvetése között. A mi álláspontunk egyértelmű volt a tárgyalások kezdetétől kezdve, a Bizottság javaslatával kezdődően, 2018-ban. Ez az összefüggés köztudottan magában hordozza a többéves pénzügyi keret / Next Generation EU pénzügyi csomag jóváhagyási folyamatának blokkolásának kockázatát.
- A Tanács elnöksége és az Európai Parlament közötti tárgyalások kimenetele nem felel meg az állam- és kormányfők között a júliusi Európai Tanácson elért megállapodásnak.
- Célunk egy olyan mechanizmus megakadályozása, amely nem erősítené meg, hanem aláásná a jogállamiságot az Unión belül azáltal, hogy politikai eszközzé degradálja azt. A javasolt feltétel megkerüli a Szerződést, homályos meghatározásokat és kétértelmű kifejezéseket alkalmaz, egyértelmű kritériumok nélkül, amelyeken a szankciók alapulhatnak, és nem tartalmaz értelmes eljárási garanciákat.
- Országaink hűséges együttműködés és szolidaritás alapján cselekedtek és működnek továbbra is. Továbbra is készek vagyunk hozzájárulni a jelenlegi helyzet megoldásához. Fenntartjuk, hogy a jelenleg javasolt mechanizmus lényeges módosítását igényli.
Közös javaslatunk, hogy megkönnyítsük a pénzügyi csomag gyors elfogadását egy kétlépcsős folyamat létrehozásával. Egyrészt minden további költségvetési feltétel alkalmazási körének korlátozása az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére az Európai Tanács júliusi következtetéseivel összhangban. Másrészt annak megvitatása az Európai Tanácsban, hogy létre kell-e hozni a kapcsolatot a jogállamiság és az Unió pénzügyi érdekei között. Ha úgy döntenek, akkor fontolóra kell venni a Szerződésekben előírt megfelelő eljárásokat, ideértve egy kormányközi konferencia összehívását, hogy tárgyalni lehessen a Szerződések szükséges módosításáról.
Orbán Viktor a Karmelita kolostorban zajló sajtótájékoztatón elmondta, a lengyelekkel találkozni jóban és rosszban is nagyszerű dolog.
Nagyszerű dolgokról, a hazáink szuverenitásáról beszéltünk
– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.
Az Európai Parlament és az Európai Bizottság és közöttük vita áll fenn. A júliusi EU-csúcson a vitás kérdéseket lezárni nem tudták, de adtak maguknak és a német elnökségnek időt arra, hogy az év végéig megpróbáljon összhangot teremteni köztük, és a tagállamok érdekei között.
Kiemelte:
az összhang megteremtése nem sikerült.
Továbbra is naprenden van a javaslat, hogy a jogállamiságot összekötik az unió pénzügyi érdekeivel. Ez Magyarország számára nem fogadható el.
Közös álláspontra jutottak, amiből az utolsó mondatot kiemelve Orbán Viktor elmondta:
Egyesíteni fogjuk az érveinket ebben a vitában, és Magyarország nem fogad el olyan javaslatot, ami Lengyelország számára is elfogadhatatlan lenne.
Számos alapvető kérdésben vitánk van az unióval, így nem tehetem ki Magyarországot annak a kockázatnak, hogy olyat kényszerítenek a magyar emberekre, amit nem akarnak. Ez nem egy pénzügyi kérdés, ezt a vitát nem lehet pénzzel megoldani.
Az unió nem ad pénzt nekünk, hanem bevisz minket egy közös hitelbe. Ha valaki nem tudja visszafizetni majd a hitelét, akkor azt is nekünk kell majd visszafizetnünk – hangsúlyozta a magyar kormányfő.
A magyar vétó egy törvényes eszköz, az unió alapszerződése megadja a jogot minden tagállamnak
– mondta Orbán Viktor. Nemcsak lehetőségem, hanem egyszerűen hazafias kötelességem, ha úgy látom, hogy a magyar érdekek veszélyben vannak, akkor lépnem kell – hangsúlyozta.
Ezt a vitát nem lehet pénzzel megoldani
Elsősorban a migráció, a nemzeti szuverenitás és a genderkérdésben is vitás kérdések vannak az unióval, és ezért kell élni a vétóval. Téved, ha azt hiszik, hogy ez egy pénzügyi kérdés, ezt a vitát nem lehet pénzzel megoldani – mondta Orbán.
A válságkezeléshez szükséges forrásokat az unió hitelből veszi fel, ráadásul más kockázatát is vállalni kell
– tette hozzá. Semmilyen pénzügyi vesztesége nem származik az országnak abból, ha nem jön létre a válságkezelő alap.
Felelőtlen az, aki a joguralmi és válságkezelési kérdéseket összetolja – mondta Orbán Viktor. A jogállamisággal kapcsolatos jogszabályok megalkotása nem szükséges a válságkezeléshez.
A költségvetéshez szükséges szavazataink nélkülözhetetlenek és megkerülhetetlenek – hangsúlyozta.
Morawiecki: Soha véget nem érő vita lehet a jogállamisági ügyekből
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő azzal kezdte, hogy a júliusi csúcs egész Európa sikerével zárult.
Most egy teljesen új mechanizmus előtt áll az unió, és ezzel az önkényes mechanizmussal az egész EU is széteshet. Ez a rendelet a költségvetésre vonatkozik, miközben egyéb eszközöket behoz
– emelte ki.
Nem lehetséges, hogy a származtatott jog az alapjogot megkerülje – mondta. A német elnökség nem alkalmazkodott a júliusban megfogalmazott alkuhoz – emelte ki. Kifejtette, 27 ország különféle jogrenddel és hagyománnyal rendelkezik, és ezt értékelni kell.
A vétó joga benne van a szerződésekben, és ez azt szolgálja, hogy tudjunk foglalkozni a saját érdekeinkkel, mert amíg ma Magyarországot és Lengyelországot támadják, holnap újabb országok kerülhetnek a napirendre – hangsúlyozta.
Morawiecki szerint egy soha véget nem érő vita lehet a jogállamisági ügyekből,
és az ilyen feltételrendszer egy eszköz lehet országok megtámadására.
Ez az út az unió szétveréséhez vezethet, ezt a logikát el kell utasítani. Nincs szükség a kétsebességes unióra, a szerződések alapján kell eljárni. Lengyelország számára elfogadhatatlan az unió által javasolt megállapodás.
Az országok egységét és a szuverenitását is védjük – mondta a lengyel kormányfő, aki Twitteren is posztolt a találkozóról.
Korábbi megállapodást rúgott fel Brüsszel
Korábban már a júliusi EU-csúcson megállapodás született arról, hogy az uniós források kifizetését nem köthetik a jogállamisági kritériumrendszerhez, amely a magyar és a lengyel álláspont szerint politikai fegyverként lett volna használva. Akkoriban a holland miniszterelnök, Mark Rutte volt Orbán Viktor legnagyobb bírálója, de a tárgyalások során végül a magyar álláspont győzött.
Ám a soros német elnökség, a brüsszeli bürokrácia és az Európai Parlament vezetői a háttérben nemrég különalkut kötöttek,
amely alapján – a törvényes és elfogadott egyezménnyel szembemenve – visszacsempészték a jogállamisági feltételeket.
Ez hazánk és Lengyelország szerint az uniós finanszírozás politikai feltételekhez kötése sértené az uniós alapszerződést,
továbbá nem tartaná magát az Európai Tanács júliusi csúcstalálkozóján elfogadott állásfoglaláshoz, ezért borították az uniós költségvetést.
Magyarország és Lengyelország nem engedett
Orbán Viktor miniszterelnök levélben tájékoztatta Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást.
Egy sajtónyilatkozatban a miniszterelnök úgy fogalmazott:
Az uniós szerződésekben biztosított jogával élt Magyarország, amikor megvétózta a költségvetési jogalkotási csomagot.
Az MTI-hez eljuttatott dokumentumban a kormányfő kifejti, hogy ma Brüsszelben csak azt az országot tekintik jogállamnak, amelyik beengedi a migránsokat a hazájába. Aki megvédi a határait és megvédi országát a migrációtól, Brüsszelben már nem minősülhet jogállamnak.
Lengyelország is jelezte, hogy kész vétózni. Mateusz Morawiecki kormányfő már november elején jelezte, hogy Lengyelország vétóval fog élni, ha az EU-ban nem születik az elvárásainak megfelelő költségvetési megállapodás.
Lengyelország elutasítja, hogy propagandista furkósbotként használják az Európai Unióban a jogállamiságot
– hangsúlyozta Mateusz Morawiecki.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt javasolta, hogy az uniós költségvetési feltételrendszerről szóló lengyel és magyar kételyeket vigyék az Európai Unió Bírósága elé, de a lengyel kormányfő továbbra sem enged.
Soros György is beszállt a vitába és kiadta a parancsot Brüsszelnek
A spekuláns a Project Syndicate nevű véleményportálon az írta, hogy Európának fel kell lépnie Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. A magyar származású amerikai milliárdos a világon az egyetlen olyan magánszemély, akinek önálló külpolitikája van, és számos esetben foglalt állást hazánk ellen.
Soros szerint Magyarország és Lengyelország azért vétózták meg az európai uniós pénzek kifizetését, mert a támogatások kiutalását jogállami feltételekhez kapcsolták, és ők nem akarnak szembenézni az ezek megsértésével járó következményekkel.
Orbán Viktor Soros megnyilatkozásaira azzal reagált a Kossuth Rádióban, hogy a világpolitika legkorruptabb emberének nevezte a spekulánst, továbbá válaszlevelet is írt, melyet a Soros írását közlő portál nem volt hajlandó lehozni.
Az ellenzék által filantrópként beállított milliárdost több alkalommal is fogadták Brüsszelben állam- és kormányfőknek kijáró tisztelettel.
A német „közszolgálati tévé” hülyének nevezte a magyarokat és a lengyeleket
A ZDF német közszolgálati csatorna egyik műsorában hangzott el, hogy Magyarország és Lengyelország tehet arról, hogy nem sikerült elfogadni az uniós költségvetést. A viccesnek szánt adásban a magyarokat és a lengyeleket is sértegetik.
A műsorban rendkívül becsmérlő szavak hangzanak el Orbán Viktorról és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőről. Nem törődve vele, hogy a két állami vezetőt emberek milliói választották meg, a német állami tévében gengsztereknek nevezik őket.
Később még ennél is tovább megy a német tévé, és a magyar, valamint a lengyel népet szidalmazzák. A műsorban brüsszeli tudósítót alakító hölgy úgy fogalmaz: egy új unióra van szükség, aminek lehetne az a neve, hogy „Hülye Magyarok és Lengyelek Nélküli Európai Unió”. Majd elővesz egy uniós zászlót és kivág róla két csillagot.
Forrás: hirado.hu
