Magyar járványszakértő: elő kell vennünk a B tervet

A pandémia epidémiaként való lecsengésére számíthatunk, de ahol nem elég magas (80% feletti) az átoltottság, ott az embereknek el kell fogadniuk egy „B tervet”: a közösségi maszkhasználat és a távolságtartás visszavezetésére, a védettségi igazolvány alkalmazására lehet szükség a vírus felügyelet alatt tartása érdekében. Szeroepidemiológiai vizsgálatok igazolhatnák, mennyire védett a népesség, így melyik járványforgatókönyvnek mekkora az esélye – vélte a Portfolio mai Budapest Economic Forum konferenciáján Oroszi Beatrix járványszakértő, aki szerint a harmadik oltás akár az alapimmunizálás részévé is válhat.

Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának megbízott igazgatója többek között az alábbiakról beszélt előadásában a Portfolio mai Budapest Economic Forum című konferenciáján:

  • elég nehéz egy világjárványba befelé menni, de még nehezebb kilábalni belőle – a pandémia kezdetén az volt a várakozás, hogy a járványhullámok addig visszatérnek, amíg a populáció jelentős hányada oltást nem kap, de mára láthatóvá vált, hogy ezt egyáltalán nem könnyű elérni,
  • a negyedik járványhullám a nyár végén elkezdődött, de ez máshogy néz ki, mint az előző két járványhullám, a legfontosabb eltérés az, hogy sokkal kevésbé meredek felfutást látunk,
  • az átoltottságunk 62,6% a 12 éven felüliek arányában, a teljes népességben 59%, és 11,4% a harmadik oltást is beadatók aránya,
  • Spanyolország példája azt mutatja, amit mi is várunk az oltásoktól: ugyan az esetszámok meredeken emelkedhetnek, a halálozások száma ezt nem követi,
  • ugyanakkor Magyarországon egyelőre nem látunk olyan emelkedést a hivatalos fertőzéses regisztrált adatok között, és nem nyílik úgy az olló egyelőre, mint például Spanyolországban.

a más országokhoz képest megfigyelhető lassAbb terjedésben az eltérő tesztelési gyakorlat mellett a természetes átvészeltség és az oltások együttes hatásának is szerepe lehet. A természetes átvészeltség szerepét egy átfogó szeroepidemiológiai vizsgálat tudná igazolni.

  • Spanyolország, Dánia és az Egyesült Királyság példája azt mutatja, hogy a védőoltások hatására a halálos esetek száma a tizedére csökken,
  • Magyarországon a magas kockázatú csoportok optimálisnál alacsonyabb védettsége kedvezőtlenül befolyásolhatja a járvány pályáját,
  • bár a fertőzéssel szemben egyre csökken a vakcinák hatásossága az oltás beadását követően (mégpedig variánstól függetlenül), a súlyos lefolyás megelőzésére ez nem igaz: nagyon hatásosak a vakcinák hosszabb távon is,

a harmadik oltást egyrészt a vakcinák időben csökkenő hatásossága indokolhatja, de az is lehet, hogy a harmadik oltás nem emlékeztető, hanem része az alapimmunizálásnak – ha a harmadik oltásnak ez a szerepe, akkor nyertünk, több évig nem kell újra oltani

  • nem tudjuk még, melyik hipotézis igaz, de Oroszi Beatrix inkább arra fogad, hogy az alapimmunizálás része lehet majd a harmadik oltás,
  • jelenleg 1,1-1,25 lehet Magyarországon a járvány R-mutatója, ami laposabb járványgörbét jelent a második-harmadik hullámhoz képest – a csúcs után azonban nem biztos, hogy gyors lecsengés következik, több országban is van példa az ellenkezőjére.

Oroszi Beatrix szerint három forgatókönyvet érdemes megnézni, filmes elnevezéssel:

  1. a “jó” forgatókönyvben 1,2-es az R-mutató, lapos lesz a járványgörbe és lassan elfogynak a fertőzésre fogékonyak.
  2. a “rossz” forgatókönyv szerint fennmaradnak az átoltottság szerinti földrajzi különbségek, csökken az idő múlásával az immunitás, további szezonális hatások érvényesülnek, az R-mutató tovább nő, és a kórházi kezelések, halálesetek száma nem tartható alacsonyan, elnyújtott plató várható – lezárásokra ebben a forgatókönyvben sem lesz szükség, de időben meghozott nem-farmakológiai intézkedéseket kell tenni.
  3. a “csúf” forgatókönyvben az egészségügyi ellátórendszer a pandémia közel 20 hónap után kimerül, jelentős fogékony populációt ér még el a vírus, és kontrollálhatatlan új tényezők (pl. új variáns, nagy influenzajárvány) jelentkeznek.

Ahol nem elég magas (80% feletti) az átoltottság, ott az embereknek el kell fogadniuk egy „B tervet”: a közösségi maszkhasználat és a távolságtartás visszavezetésére, a védettségi igazolvány használatára lehet szükség a vírus felügyelet alatt tartása érdekében – mondta Oroszi Beatrix.

Kis lépésekkel érhet véget a Covid-pandémia, és ebben a folyamatban a mostani lehet az átmeneti szezon. A koronavírus velünk marad, de már nem pandémiás vírusként, a pandémia epidémiaként érhet véget.

Forrás: portfolio.hu