A termelőket nem hagyjuk cserben

© Fotó Sipeki Péter

A Polgári Kisgazdák folyamatosan figyelemmel kísérik a gyakran bekövetkező piaci torzulásokat, amelyek rendszerint a termelőket sújtják. Minden szükséges alkalommal-együtt a Magosszal – igyekszünk segítséget adni a termelők számára.

A Visegrádi országok szigorúbb fellépést szorgalmaznak a tisztességtelen forgalmazói magatartásokkal szemben

A Visegrádi országok elmúlt években folytatott munkájának köszönhetően az Európai Bizottság idén irányelv-tervezetet nyújtott be a tisztességtelen forgalmazói magatartások visszaszorítása érdekében. A V4-ek, valamint Bulgária, Horvátország, Szlovénia és Románia agrárminiszterei augusztus 15-én Nyitrán közös nyilatkozatban rögzítették a javaslattal kapcsolatos álláspontjaikat.

A magyar delegációt vezető Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelők védelmének elsőbbséget kell élveznie. „A gazdák az első és legfontosabb szereplői az élelmiszerláncnak, azonban gyengébb gazdasági pozíciójuk és tárgyalási lehetőségeik miatt ők szenvednek a leginkább a gazdaságilag erősebb szereplők által folytatott tisztességtelen magatartásoktól. Ezen a helyzeten mindenképpen változtatni kell.” – emelte ki a magyar tárcavezető.

A Bizottság javaslata uniós szinten tiltaná be a gazdákkal kötött felvásárlói szerződések egyoldalú és visszamenőleges módosítását, a romlandó élelmiszerek esetében a késedelmes fizetést, a romlandó élelmiszerek megrendelésének utolsó pillanatban történő lemondását, valamint a visszáruzást.

A júliusban kezdődött szlovák V4 Elnökség első agrárminiszteri ülésén a delegációvezetők egyetértettek abban, hogy a Bizottság javaslata jó irány, de csak korlátozott védelmet nyújt az élelmiszert termelő kis- és közepes vállalkozásoknak. Az ülés végén aláírt közös nyilatkozatban határozottan kérték, hogy az irányelv rendelkezései valamennyi felvásárlóra nézve legyenek kötelezőek, függetlenül azok méretétől.

Az uniós szabályozás elfogadása segíthet a jövőben megakadályozni az olyan helyzetek kialakulását, amely jelenleg a magyar almatermelőket érinti. A kormányzat álláspontja szerint az idei évben a vállalkozások közötti tisztességes kapcsolatokkal kialakítható olyan felvásárlási ár az ipari alma piacán, amely lehetővé teszi, hogy mind a termelők, mind pedig a feldolgozók megfelelő jövedelem mellett végezhessék tevékenységüket.

(AM Sajtóiroda, kormany.hu, Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária, AM)

A KPE nagyra értékeli, hogy a MAGOSZ gyorsan és hatékonyan az almatermelők oldalára állt, és segítséget kíván nyújtani. A KPE arra kéri megyei szervezeteit, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően, ebben az ügyben is, működjenek közre a Magosszal.

Magosz: nem sikerült megegyezni a léalma felvásárlási árának emeléséről

Budapest – Eredménytelenül zárult a léalma drasztikusan alacsony felvásárlási áráról az Austria Juice képviselőivel folytatott keddi tárgyalás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – közölte a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz).

Közleményük szerint a gazdák továbbra is egyöntetűen visszautasítják az önköltségi ár felét sem tartalmazó, 13 forintos feldolgozói ajánlatot, amely a szervezet szerint az üzemek árainak teljes összhangja miatt felveti a kartellgyanú lehetőségét is.

A gazdák követelése 25 forint, ami gyakorlatilag az önköltségi ár – mondta Cseh Tibor András, a Magosz szakmai titkára az MTI-nek.

A szervezet közölte: a megyei gazdakör a tárgyalás mellett kész a határozottabb érdekérvényesítési eszközök alkalmazására is. Az eddigi anarcsi demonstráció mellett napokon belül megkezdődik a termelők tiltakozása a feldolgozó vásárosnaményi telephelye mellett is, amennyiben addig nem születik megegyezés.

Hangsúlyozták: a Magosz továbbra is minden jogszerű intézkedést megtesz a piaci feszültség rendezése és a gazdák méltánytalan helyzetének megszüntetése érdekében.

Az Agrárminisztérium (AM) keddi közleményében kifejtette: az idei alacsony kínai almatermés mellett az almasűrítmény világpiaci ára közepes szinten, tonnánként ezer euró körül alakul. A minisztérium álláspontja szerint ez az árszint lehetővé teszi a 2014. évi 17,20 forint kilogrammonkénti átlagárat jelentősen meghaladó átvételi árak alkalmazása mellett is a legyártott almasűrítmény világpiaci árakon történő értékesítését.

A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az Ékasz (Alma Terméktanács) szerint is megalázóan alacsony a léalma induló ára. Hétfői közleményükben azt írták: érthetetlen, a piaci viszonyokkal nem magyarázható a 13 forintos induló ár.

Magyarországon az idei almatermés 720 ezer tonna körül várható, ami meghaladja a korábbi években tapasztalt termésmennyiséget, azonban jelentősen elmarad a 2014. évi 920 ezer tonnás rekordterméstől.

(MTI, szon.hu)