Idén márciusban újra megjelent Bács-Kiskun megyében a madárinfluenza, de az országban már máshol is találtak fertőzött állatokat. Eddig mintegy négymillió szárnyast kellett leölni, a kár pedig milliárdokra is rúghat. A járvány megfékezésével együtt elindult az állami kártalanítás is, azonban csak azoknak a gazdáknak jár, akik betartották a járványügyi előírásokat.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) március 15-én állapította meg, hogy a Csólyospálosi víziszárnyas telepeken madárinfluenza miatt hullanak a kacsák. A betegséget aztán több Bács-Kiskun, majd Csongrád megyei településen is kimutatták. Már az első hetekben több százezer állatot kellett leölni a madárinfluenza megfékezése érdekében Csólyospáloson, Kiskunmajsán, Tázláron és Bócsán is. A tömeges leölések miatt az állatifehérje-feldolgozó üzemek nem bírták kapacitással, ezért szigorú szabályok betartása mellet a telepeken földelték el az állati tetemeket, erre a törvény rendkívüli helyzetben lehetőséget ad.
Bognár Lajos országos főállatorvos közlése szerint eddig 244 járványkitörést állapítottak meg az országban és csaknem négymillió állat leöléséről kellett eddig intézkedni. A szárnyasok közel negyedét a madárinfluenza terjedésének megelőzése érdekében kellett leölni. A NÉBIH vizsgálatai megállapították néhány esetben, hogy az állattartók nem tartották be az alapvető járványügyi intézkedéseket, ezért ezek az állattartók a kártalanításból ki lesznek zárva – tudatta az országos főállatorvos.
– A jogszabályok megsértésével tartott állatok esetében nem jár állami kártalanítás. Ilyen például, ha valaki megsértette a zárt tartásra, a takarmányozásra, a vízellátásra vonatkozó előírásokat, nem végzett megfelelő fertőtlenítést, nem tárolta megfelelően a takarmányt, az ivóvizet. Nem tett meg mindent annak érdekében, hogy megakadályozza a vadmadarakkal való kontaktust – részletezte Bognár Lajos.
A felsorolt példákat leszámítva állami kártalanításra jogosult minden állattartó, akinél a NÉBIH leölést, fertőtlenítést és takarmánymegsemmisítést hajtott végre – tette hozzá az országos főállatorvos. Hozzáfűzte: a kártalanítással a gazdáknak nincs semmi dolguk. Az állami kártalanítás az állomány forgalmi értékére, illetve a megsemmisített takarmány, eszközök forgalmi értékére vonatkozik, annak száz százaléka jár, amennyiben az állattartó betartotta az alapvető járványügyi intézkedéseket és a szabályoknak megfelelően tartotta az állatokat. Az állami kártalanítási eljárás hatósági folyamat, a járási állategészségügyi hatóság indítja el hivatalból, azt az állattartónak nem kell kérvényeznie. Az állomány, illetve a takarmány értékét a megadott számlák, vagy a Baromfi Terméktanács által megadott átlagárak alapján számítják ki. Természetesen az állami kártalanítás összegét véleményezhetik a gazdák.
A kifizetési intézkedésnek átfutási ideje a kártalanítási eljárás folyamatában, a határozat jogerőre emelkedésétől számítva hatvan nap.
Az, hogy mikor válik jogerőssé a határozat, nagyban függ az állattartó, illetve az állategészségügyi hatóság között folytatott egyeztetésektől. Az agrárminisztérium a költségvetésből biztosítja a forrásokat hatvan nappal a határozat jogerőre emelkedését követően – közölte Bognár Lajos.
Forrás: baon.hu, Pozsgai Ákos
