Madarak és fák napja

2018-as év madara a vándorsólyom, Fotó: Shutterstock

Sokféle „nap” van, de ezek között a madarak és fák napja rendkívül fontos és figyelemfelkeltő. A madarak hasznosságuk és szépségük mellett régóta a szabadság és a béke jelképei. A fák a nekünk termett gyümölcseikkel, árnyékukkal, oxigén termelő és levegő tisztító képességükkel akár a „anya” szerepét is elfoglalhatnák az emberek mellett, hiszen életet adnak nap, mint nap. Teret foglaltunk és foglalunk tőlük, de nélkülük mi sem élhetünk.

A Polgári Kisgazdák az emberek, a gazdaságok, az állatok, vadvilág és az erdők közötti egyensúlyra való törekvést látják megoldásnak. Szükségünk van a „saját jogon” növekvő erdők különleges képességére, hogy többszörösen is meg tudja óvni egészségünket. (kpe.hu, PI)

 

Madár a földeken: barát vagy ellenség?

Május 10-én ünnepeljük a madarak és fák napját, amely egy több mint százéves hagyomány Magyarországon, jövő héten pedig a vándormadarak világnapja lesz. A hagyomány célja, hogy felhívja a társadalom, különösen az ifjúság figyelmét az őket körülvevő élővilágra és a természetvédelem fontosságára.

2018 madara a vándorsólyom, amely több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon. A vándorsólyom az erő, az ügyesség, a rátermettség szimbóluma, amely elképesztő sebességéről is ismert. A kontinensek közül egyedül az Antarktiszon nem fordul elő. Bárhol megtelepszik, ahol költésre alkalmas sziklafalakat, más madárfajok fán épült fészkeit találja, de költ nagyvárosok felhőkarcolóin, magas épületein is.

De milyen tényezők veszélyeztetik?

A második világháborútól kezdve a fejlett országokban növényvédő szerként széles körben alkalmazott DDT és dieldrin hatására a vándorsólyom állománya az 1960-as évekre világszerte drasztikus mértékben lecsökkent: a költőpárok száma az eredeti 10%-ára esett, hazánkból például teljesen eltűnt a faj.

E vegyi anyagok a növényi magvakat fogyasztó zsákmányaikon keresztül bejutottak a sólymok és más ragadozó madarak szervezetébe, aminek következtében felborult a madarak hormonháztartása, megváltozott a viselkedésük, és elvékonyodott a tojásaik héja is, amelyek így összetörtek a kotló madár alatt.

A DDT használatát Észak-Amerikában és Európában az 1960-as évek végétől fokozatosan betiltották, de a hatóanyag csak lassan ürült ki a környezetből. Azonban sok országban a DDT használata még mindig engedélyezett, ami továbbra is veszélynek teszi ki a madarakat.

Hazai viszonylatban jelenleg az áramütés a legnagyobb veszélyforrás, nemcsak a vándorsólyomra, hanem más madárfajokra nézve is.

Természetesen az „év madarán” kívül szólni kell az egyéb madárfajok jelentőségéről és védelméről is. Vannak olyan országok Európában, ahol a tudósok véleménye szerint ökológiai katasztrófával fenyeget a madarak eltűnése.

A kutatók szerint például Franciaországban harmadával – egyes fajok esetében kétharmadával – csökkent a madárpopuláció az elmúlt 15 évben!

Az elsődleges ok feltehetőleg a növényvédő szerek intenzív használata,

elsősorban a monokultúrás gazdálkodást művelő nagy területeken. A szerek nem a madarakat mérgezik meg, hanem azokat a rovarokat, melyeket a madarak táplálékként fogyasztanának. Becslések szerint Európa-szerte a repülő rovarok száma 80 százalékkal csökkent az elmúlt 30 évben, míg az európai madárpopuláció 400 millió példánnyal zsugorodott. A francia kormány ezért célul tűzte ki, hogy felére csökkenti a növényvédő szerek használatát 2020-ra, de egyelőre kevés sikerrel. A rovarok eltűnése mellett problémát okoz az erdős területek visszaszorulása is.

Több ország is célul tűzte ki a madarak védelmét és ennek okán a környezetkímélő gazdálkodást, és törekszik arra, hogy a talajt károsító vegyszerek helyett környezetkímélő módon kezeljék a termőföldet. Számos helyen a gazdák “biológiai védelemre” is használják a ragadozó madarakat, felismerve az ebben rejlő lehetőséget.

A másik fontos probléma a mezőgazdasági zöld infrastruktúra eltűnése.

A gazdák sokat tehetnek az agrárterületekhez kötődő madarakért a mezsgyék, bokrosok, szegély-élőhelyek fenntartásával, ahol a vadmadarak fészkelni tudnak és táplálékot találnak. Emellett a ragadozó madarak számára kihelyezhetünk úgynevezett T-fákat, azaz ülőfákat, így földünkre csalogathatjuk őket, így például a pocok ellen hatékony és környezetkímélő “bio-védekezést” alkalmazhatunk segítségükkel.

Egy szlovákiai egyesület például azzal segít ebben a gazdáknak, hogy madáretetőket készít és több helyen lest épít a madaraknak, ahol pihenni tudnak, és onnan figyelik a prédákat, így őrizve a termést. Továbbá vannak olyan szövetkezeti épületek, ahol vörös vércsék, egerészölyvek, réti és erdei fülesbaglyok fészkelnek, ezzel is segítve az egerek és a pockok elleni harcot. Annyi rágcsálót kapnak el, hogy évente mintegy másfél tonna termést megmentenek.

Azzal is segítjük a madarak védelmét, ha amennyire csak lehet, törekszünk a környezetkímélő szerek alkalmazására.

Fotó: Shutterstock

A rovarokkal táplálkozó madarak a gyümölcstermesztő gazdák legfontosabb természetes segítői. A leggyakoribb odúlakó madarak, amelyek jótékony rovarpusztítására számíthatunk a gyümölcsösökben:

  • A széncinege az egyik legszorgalmasabb rovarpusztító. Már a téli időszakban is nagy számban fogyasztja a rovarok áttelelő képleteit vagy a rejtőző kifejlett rovarokat is. Tavasszal az araszoló lepkék, molyok, levéltetvek és más lepkefajok hernyói jelentik a fő táplálékát.
    • A gyümölcsösökben a mezei veréb is szorgos rovarevő. Rovartápláléka a mezőgazdasági területek, rétek, kertek rovarvilágából kerül ki. A fákról összeszedi a hernyókat és a levéltetveket.

Külön kell szólni a vetési varjakról, amelyek évek óta egyre nagyobb problémát jelentenek egyes kukoricaföldeken, azonban mivel védettek, nem szabad irtani őket.

De akkor mit tehetnek a gazdák?

A regionális környezet- és természetvédelmi hatóság szerint a vetési varjút és más védett madarat kártétel-megelőzés érdekében riasztani kell, ehhez azonban a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A módszer kiválasztása céljából érdemes az illetékes hivatalhoz, pl. a nemzeti park igazgatóságához fordulni.

Mivel a vetési varjú könnyen hozzászokik a riasztáshoz, ezért a következő lépés a gyérítés lehet, ami szintén engedélyköteles. A gyérítést az illetékes vadásztársaságok kérvényezhetik és hajthatják végre a gazdák panaszai nyomán.

A vetési varjú legjellemzőbb kártétele, hogy kiforgatja az ún. „szög” fenológiai fázisban lévő kukorica-vetőmagot – ennek megelőzésére a legjobb mód, ha vetésivarjú-telep közelében a gazda nem kukoricát vet. Ha mégis, akkor a gazdálkodók a helyes agrotechnológia betartásával, megfelelő kármegelőzési módszerekkel jelentős mértékben tudják csökkenteni a kártétel kialakulásának esélyét.

A kukorica vetéstechnológiáját betartva, lehetőleg korai vetéssel, a vetőmagot egyenletesen 5-6 cm mélységbe juttatva, megfelelő talajtakarással elkerülhető a varjak kártétele. A vetőmag vadriasztó szerrel történő csávázása is hatékony megelőzés lehet.

A varjútelep közelében napraforgó, kukoricamagok, magtörmelék elterítésével odacsalhatjuk a madarakat, mert ha tehetik, inkább ezt szedik fel, mintsem keményen dolgozzanak a földben lévő vetőmagért.

A napraforgó a helyes vetéstechnológia betartása mellett nincs kitéve a varjak kártételének.

Fotó: Shutterstock

De mivel nem csupán a madarak, hanem a fák napját is ünnepeljük ma, szólni kell az erdők jelentőségéről is.

A hazai erdők csak szakszerű erdőgazdálkodással tarthatók fenn. Tudomásul kell vennünk, hogy az embernek szüksége van az erdőkre! Nem elhanyagolható azok egészségügyi jelentősége, hiszen – a teljesség igénye nélkül – az erdő megtisztítja az atmoszférát a portól és más szennyező anyagoktól, és csökkenti azoknak a koncentrációját.

Éghajlati szempontból pedig a szerepe nélkülözhetetlen, hiszen csökkenti a szél sebességét és erejét, növeli a levegő páratartalmát, befolyásolja a klímát, csökkenti a talajhőmérsékletet, ami pozitívan hat a gyökerek és mikroorganizmusok fejlődésére, és pozitív befolyással bír a hőmérsékleti változásokra is; fékezi a felszíni vízfolyásokat, aminek pedig nagy szerepe van az árvizek kialakulásának akadályozásában.

Gazdasági szerepe is jelentős az életünkben, akár az építőipart, a fűtőanyagokat, a bútorgyártást, a papírgyártást, akár pl. a gyógyszergyártást tekintjük.

2018 fájának Magyarországon a virágos kőrist választották.

Nem csupán lehetőségünk, hanem kötelességünk is a madarak és az erdők védelme, hiszen azok jelentős mértékben hozzájárulnak élőhelyünk védelméhez, megőrzéséhez, jobbá válásához.

(agroinform.hu)