Őszi búza és őszi árpa fajta- és növényvédelmi technológiai bemutatót tartottak a Békés megyei Kétsopronyban, a Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet kisparcellás kísérleti tábláján.
A kiscsoportos bemutatón a nap folyamán kétszer a Békés és Csongrád megyei gazdálkodók számára mutatták meg egyrészt a vendéglátó, vetőmag előállítással is foglalkozó szövetkezetben termelt fajtákat, illetve a BASF-nek a közelmúltban kalászosok gombavédelmére engedélyt kapott új készítményét.
Ahogy a növényvédelmi szakemberek a folyamatosan újabb és újabb hullámokban érkező esőben hangsúlyozták, ez a tavasz egyébként nem „kedvezett” a gombabetegségek elleni védekezésnek. Ám azt is kiemelték, hogy a
Medárd után csapadékosabbra forduló időjárás a kísérleti parcellákon az érésig hátralevő 2-3 hétben még növelheti mind a lisztharmat, mind a vörösrozsda fertőzöttséget, és szükség lehet védekezésre.
15 nap alatt ugyanis a jelenlegi, a kezeletlen táblákon is mindössze 10 százalék alatti fertőzöttség felmehet akár 50-80 százalékra is, ami már akár 1 t termésvesztést is eredményez.
A BASF új készítménye, a Revycare egy újonnan kifejlesztett azol típusú hatóanyagot tartalmaz, amelynek használata már nem veszélyes az emberi szervezetre. Köztudott ugyanis, hogy az Európai Unióban az azolokat ki kellett vonni a forgalomból, mert a hatóanyag – bár a gombák ellen az egyik leghatékonyabb szer volt – az emberi endokrinrendszerre káros hatással bírt. A növényvédőszer-gyártónak azonban sikerült megalkotnia egy olyan új azolmolekulát, amely kizárólag a gombák sejtfalának szintézisére hat, és nincs hatással az emberi enzimekre.
Az új készítménnyel kezelt parcellákon a gombák minimális jelenléte mellett a Revycarenek zöldítő hatása is van: a búza egy levéllel többet hozott a kezelt parcellákon, illetve a növényekben a klorofillszint is szemmel láthatóan magasabb volt.
A fajtabemutatón Faragó Attila, a Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet főagronómusa kiemelte, hogy sajnos a malmi és takarmánybúza közötti árkülönbség miatt tulajdonképpen nem is nagyon éri meg malmi búzát termelni.
A fajtasoron végigmenve azonban a francia és német nemesítésű fajták közül kiemelt három hazai – szegedi, illetve martonvásári nemesítésű – fajtát amelyek szerinte egyrészt a hazai viszonyok között jól termeszthetők másrészt nagy biztonsággal adnak malmi minőségű búzát.
Forrás: magyarmezogaudsag.hu, Halmos B. Ágnes
