Hónapok óta tart a forrongás a hazai építőiparban az alapanyag-, és építőanyagárak drasztikus emelkedése miatt. A Portfolio Építőipar 2021 konferenciáján Nagy Márton felkavaró nyitóelőadásából már sejteni lehetett, hogy a kormány is foglalkozik a témával, a részletes hazai építőipari helyzetértékelés mellett az árazási erővel kapcsolatos problémákra, valamint a hazai alapanyagipar helyzetére is kitért a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója. A délutáni értesüléseinket, miszerint a kormány hamarosan reagál az áremelkedésre, a piaci forrásaink is megerősítették. Várhatóan egy-két héten belül, drasztikus és konkrét lépésekre szánja el magát a kormány a jelenség megfékezése érdekében.
Egy korábbi cikkünkben számoltunk be róla, hogy a kormányzat hamarosan komoly bejelentésre készül: reagálni fognak az építőipari anyagárak drasztikus emelkedésére. Orbán Viktor egy keddi, a szlovák miniszterelnökkel tartott tájékoztatóján is előkerült a kérdés. A kormányfő ennek kapcsán arról beszélt, hogy az építőanyag-iparban súlyos problémákat lát, akár 100 százalékot is meghaladó az árnövekedés, így a felújítási állami támogatást rögtön „át is szivattyúzzák” az emberektől, az építőipari alapanyagokat termelő cégekhez. Ezt elfogadhatatlannak nevezte, majd hozzáfűzte, hogy intézkedésekre lenne szükség, és szeretné, ha ezeket még ezen a héten a kormány meg tudná tárgyalni.
Egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen intézkedésekre, jogszabály-, vagy szabályozási változásokra lehet készülni, azonban Nagy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Miniszterelnöki gazdaságpolitikai főtanácsadója, a Portfolio Építőipar 2021 konferenciáján korábban már elmondta:
Az árazási erőt a külföldi cégek kihasználják, ami nem tesz jót a hazai alapanyagiparnak.
Már a konferencia után is hatalmas visszhangot váltott ki az előadás, amelyből az érződött, hogy a kormány harcba akar szállni a külföldi tulajdonú alapanyagtermelő, és építőanyag-gyártó cégekkel. A beavatkozás előtt – bármilyen formájú is legyen majd – néhány intő jelet már láthattunk:
Első lépésben (a hivatalos úton) a GVH figyelmét keltette fel a drágulás, aminek hatására június elején vizsgálatot indítottak, hogy kiderítsék az építőipari alapanyagok drágulásának okait. A szervezet tevékenysége kiterjed a kartellgyanús tevékenységekről szóló panaszok vizsgálatára, mivel bizonyos alapanyagok piacát kevés eladó uralja, így ők könnyen megtehetik, hogy a versenyhelyzetben jellemző áraknál drágábban értékesítenek. Áremelkedést szállítási zavar, kereskedelempolitikai intézkedés, külföldi kitettség, kapacitáshiány is okozhat, de a GVH tavaly már talált gyanús esetet, ezért tavaly eljárást indított gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának feltételezett megsértése miatt cementpiaci érdekeltségekkel szemben.
Második lépésként június végén az állam zártkörű tendert írt ki bányászati jogok értékesítésére: A Bayer Construct csoporthoz tartozó Kvarchomok Kft. nyerte a tendert és kapta meg a jogot az ország egyik legnagyobb kavicsbányájának kitermelésére. A három kiskunlacházi és egy délegyházi bányatelek területén hamarosan megindul a kitermelés.
Az Építőipar 2021 konferenciát megelőzően és később is több olyan szereplővel beszélgettünk, akik külföldi tulajdonban lévő alapanyagtermelők, ők rendre azt hangsúlyozzák, hogy az elmúlt 10-15 évben alig történt érdemi árnövekedés és a mostani boom, még mindig alig haladja meg a hosszú távon vizsgált inflációs növekedést. A legtöbben a hosszabb időtávval magyarázzák, illetve igyekeznek tompítani a mostani rövid idő alatt drasztikusnak számító áremelkedést. A rövid és hosszú táv közötti átváltás viszont vélhetően kevésbé megnyugtató érv az építőipari szereplők egy jelentős része, illetve a kormányzat számára.
Scheer Sándor, a Market Építő vezérigazgatója szintén az Építőipar 2021 konferencián fejtette ki álláspontját az iparág szereplői előtt, miszerint az elmúlt időszakban az alvállakozóik mellett az anyagbeszerzéseiket is részletesen kielemezték és volt olyan építőanyag, aminek az elmúlt 5 évben duplázódott az ára:
PÉLDÁUL A SÓDER, CEMENT, TÉGLA, GIPSZKARTON. EZEKNEK AZ ÁREMELKEDÉSÉRE NINCS LOGIKUS MAGYARÁZAT.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) egy tervező, kivitelező, mérnök szolgáltatást nyújtó vállalkozások bevonásával készített felmérés eredményeit ismertette, amelynek tárgya az idei első öt hónapban tapasztalt áremelkedés és várakozások voltak. A 400 válaszadó között mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozás is szerepelt, országos lefedettséggel. Ebből kiderült, hogy:
az év első öt hónapjában 2020 év végéhez képest a hideg padlóburkolatoknál 9 százalékos, a tetőcserepeknél 11, a beton esetében 12 százalékos, a gipszkarton esetében 23 százalékos, a hőszigetelő anyagoknál 47 százalékos, míg a faanyagoknál 72 százalékos áremelkedést jelentettek a válaszadók.
Koji László, ÉVOSZ elnök véleménye szerint: „Összességében mindenki felül az áremelkedési vonatra. A nagy kérdés, hogy tisztességesen, vagy nem tisztességesen teszi ezt.” – utalva ezzel az építőipari értéklánc összetettségére és arra, hogy például az alapanyagárakban bekövetkezett drágulás tovább gyűrűzik az anyaggyártók, anyagkereskedők, a kivitelezők, építtetők áraiba, és természetesen a végső felhasználóknál megjelenő számlákba is eljut.
Forrás: portfolio.hu
