Kulcsfontosságú közös nyilatkozatot írt alá Ukrajna és Oroszország képviselője

Fotó atlasz.hu

Első alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz a feszültség újbóli kiéleződése óta, Franciaország és Németország közvetítésével zajlott a megbeszélés. Közben az USA elküldte a várva várt írásbeli választ Oroszországnak, és Peking is beszállt az üzenő országok sorába.

A szerda délben kezdődött, majdnem nyolc óra hosszú tanácskozás végén a felek közös nyilatkozatban erősítették meg elkötelezettségüket az ukrajnai konfliktus békés rendezéséről szóló minszki megállapodásokon alapuló tűzszünet fenntartása mellett.

“A felek támogatják a tűzszünet feltétel nélküli betartását(…) függetlenül a minszki megállapodások végrehajtásával kapcsolatos egyéb vitás kérdésektől” – ismertette a megállapodást honlapján az Elysée-palota, azaz a francia elnöki hivatal.

A francia elnöki hivatal egyik tisztségviselője szerint a normandiai formátum sikeresnek bizonyult abban, hogy Oroszország elkötelezte magát a békés rendezést szolgáló folyamatban történő való részvételre. Kijelentette, hogy ez jó jelzés lépés a feszültségek oldásához.

Az illetékes fontosnak tartotta kiemelni:

a feltételek nélküli tűzszünetről született megállapodás a jelen körülmények között rendkívüli jelentőséggel bír.

“A találkozó teszt volt. Úgy vélem, ma megtapasztalhattuk, hogy az oroszok hajlandóak a feszültség csökkentésére ebben a kérdésben, meglátjuk, hogy két hét múlva ez megerősítést nyer-e” – fogalmazott az Elysée-palota tisztségviselője.

Az ukránok új álláspontot dolgoznak ki, az oroszok perspektívát hiányolnak

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője úgy fogalmazott a találkozót követően, hogy Kijev, Moszkva, Berlin és Párizs képviselőinek tanácskozása bizonyítja a békés rendezést szolgáló normandiai formátum újjáéledését. Jermak újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a résztvevők kifejezték szándékukat a meglévő vitás kérdések rendezésére. Ugyanakkor megerősítette, hogy továbbra is jelentős nézeteltérések vannak Kijev és Moszkva között.

“Azt azért látjuk, hogy a tűzszünet működik, van egynéhány provokáció, de működik” – mondta Jermak. Hozzátette, a felek két hét múlva ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, akkor Berlinben.

Dmitrij Kozak, a Kreml kabinetfőnök-helyettese szintén a tárgyalás végén kijelentette, hogy

Kijevnek most két hete van

új álláspont kidolgozására.

Az orosz elnök ukrajnai konfliktus ügyében illetékes különmegbízottja egyben kifogásolta, hogy a kijevi vezetés eddig egyáltalán nem, vagy csak elutasítóan reagált a szakadárok humanitárius és egyéb kapcsolatfelvételi kísérleteire. Mint mondta, az ukrán kormány máig nem biztosított semmi perspektívát a donyecki és luhanszki “népköztársaságoknak”. Hangsúlyozta, hogy mindez szembemegy a konfliktus megoldását célzó erőfeszítésekkel.

Kozak leszögezte, hogy újabb csúcstalálkozó Oroszország és Ukrajna között német-francia közvetítéssel csakis akkor válik lehetségessé,

ha megállapodás jön létre a Donyec-medence jogi státuszáról, illetve az ott tartandó választásokról.

Az Élysée-palota belső köreiből a dpa német hírügynökség úgy értesült, hogy

  • a megbeszélések humanitárius intézkedések és Ukrajna jövője körül forogtak.
  • Mindemellett felmerült az is, hogy kitűzhetnének időpontot az oroszbarát kelet-ukrajnai szeparatisták és a kijevi vezetés tárgyalásaira a Donyec-medence különleges státuszáról.

Kijev mindeddig elutasította ez utóbbit, mivel nem a szakadárokat, hanem Moszkvát tekinti tárgyalópartnerének.

USA: néhány orosz kérés eleve esélytelen

Oroszország december közepén kétoldalú szerződés tervezetét juttatta el az Egyesült Államoknak, és ebben egyebek között arra tett javaslatot, hogy Washington kötelezze el magát a NATO keleti terjeszkedésének leállítása mellett, szüntesse be a katonai együttműködést a posztszovjet országokkal, vonja ki nukleáris fegyvereit Európából, és ne telepítsen a kontinensre Oroszországot fenyegetni képes csapásmérő rendszereket.

Az Oroszországnak küldött amerikai válasz “komoly diplomáciai útvonalat” jelöl ki – közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán azon a sajtótájékoztatóján, amelyen bejelentette, hogy az Egyesült Államok megküldte írásbeli válaszait Oroszország biztonsági garanciaigényeire.

A tárcavezető szerint a levél “elvi és gyakorlati szempontból is értékeli az Oroszország által felvetett aggályokat”. Blinken hozzátette: az Egyesült Államok nyitott a párbeszédre, ezt szándékaik szerint a levél is tükrözi.

Azt is világossá tette:

az Egyesült Államok “eleve esélytelennek tartja”,

hogy teljesüljenek azok az orosz követelések, amelyek azt várják el a NATO-tól, hogy vonja vissza csapatait és fegyvereit Kelet-Európából, valamint zárja ki Ukrajna esetleges jövőbeni csatlakozásának lehetőségét. Ezzel szemben Washington kész a párbeszédre olyan témákban, mint például a fegyverzetellenőrzés és a bizalomépítő intézkedések.

A külügyminiszter nem részletezte, hogy pontosan mit tartalmaz a dokumentum, ami Ukrajnával és a NATO-val egyeztetve született meg. A következő napokban további megbeszélésekre számít Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége továbbra is nyitva marad, de arra figyelmeztette az Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy “erősen fontolják meg a távozást.”

Az amerikai vezetés azzal vádolja Moszkvát, hogy Ukrajna megszállására készül, miután mintegy 100 ezer orosz katonát állomásoztatnak az ukrán határ közelében.

NATO: a védelmi vonalakon állunk

Jens Stoltenberg, a NATO elnöke a közös válasz kapcsán leszögezte: “ismételten felszólítjuk Oroszországot, hogy haladéktalanul csökkentse a feszültséget. A NATO hisz abban, hogy a nézeteltéréseket párbeszéd és diplomácia útján kell megoldani, nem erőszakkal vagy az azzal történő fenyegetéssel.”

Felhívta a figyelmet arra is, hogy

Oroszországnak ki kell vonnia katonai erőit Ukrajnából, valamint Georgiából és Moldovából, ahol ezen országok beleegyezése nélkül állomásoznak.

Komoly tárgyalásra van szükség a fegyverzetellenőrzésről, beleértve a nukleáris fegyvereket és a földi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakétákat is – tette hozzá. “A NATO a védelmi vonalakon áll, nem törekszünk a konfrontációra, de nem tudunk és nem is akarunk kompromisszumot kötni azokkal az elvekkel kapcsolatban, amelyeken szövetségeseink biztonsága nyugszik” – emelte ki.

A NATO ötezer fős kontingensét akár napokon belül is képesek telepíteni. Kifejtette azt is, hogy megvannak a tervek “amelyeket agyon rövid figyelmeztetés után aktiválhatunk és végrehajthatunk”.

A szervezet készen áll arra, hogy meghallgassa az orosz aggodalmakat, és valódi párbeszédet folytasson arról, hogyan lehet megerősíteni az európai biztonság alappilléreit. Stoltenberg hozzátette ugyanakkor, hogy “minden nemzetnek joga van a saját biztonsági berendezkedésének kialakításához, tehát Moszkvának tartózkodnia kell e tekintetben a kényszerítő korlátozástól, illetve a szövetségesek és más nemzetek elleni rosszindulatú tevékenységektől”. Mint mondta, a NATO továbbra is szorosan együttműködik Ukrajnával.

Oroszország megszakította diplomáciai kapcsolatait a NATO-val, ami megnehezíti a párbeszédet, ezért Stoltenberg szerint vissza kell állítani a moszkvai és brüsszeli képviseleteket, a katonai kommunikációs csatornák teljes körű kihasználása, az átláthatóság és a kockázatok csökkentése érdekében.

Az Ukrajna körüli feszültségre utalva leszögezte: ez a feszültség erősödik. Úgy vélekedett, hogy az orosz területen végrehajtott hadgyakorlatok “esetleges orosz támadást álcázhatnak”. “Mindent megteszünk a feszültség csökkentése érdekében, de a legrosszabbra is fel vagyunk készülve” – tette hozzá. Amerikai-kínai egyeztetés

Oroszország Ukrajnával kapcsolatos “jogos aggályainak” orvoslását sürgette Vang Ji kínai külügyminiszter, aki csütörtökön telefonon egyeztetett Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel. Felszólította a feleket, hogy őrizzék meg higgadtságukat, kerüljék a feszültségek tovább szítását és a válság kiélezését.

A kínai külügyminiszter szerint Oroszország “jogos biztonsági aggályaira” megoldást kell találni.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint Blinken egy esetleges orosz invázió globális biztonsági és gazdasági kockázataira figyelmeztette Vang Jit. Az amerikai külügyminiszter úgy foglalt állást, hogy a feszültségek enyhítése és a diplomáciai lépések jelentik a leginkább felelősségteljes utat.

Forrás: infostart.hu