Kulcsfontosságú, hogy a külhoni magyar gyerekek az anyanyelvükön tanuljanak meg gondolkodni

Széchenyi István 1842. november 27-én az Akadémián mint másodelnök megnyitó beszédet mondott. Beszédében a hangsúlyt a nyelvművelésre helyezte, mivel a magyar nyelv megőrzését és művelését mindenek elé helyezte. - A kép forrása: fovarosunkbudapest.network.hu

A magyar nyelv nemzeti vagyon, és kulcsfontosságú, hogy a magyar gyerekek magyarul tanuljanak meg gondolkodni – jelentette ki Orbán Balázs miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a felvidéki Ipolyságon, ahol köszöntőt mondott a Rákóczi Szövetség magyar összefogást jelképező ösztöndíjainak átadásán hétfőn.

Az ünnepségen a magyar kormány és a Rákóczi Szövetség képviselőin kívül a felvidéki magyarság politikai érdekképviseletének több helyi és országos vezető személyisége is részt vett, köztük Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke. Az ünnepség keretében két helyi magyar oktatási nyelvű általános iskola kiselsőseinek, illetve szüleiknek adták át a Rákóczi Szövetség beiratkozási ösztöndíját. Orbán Balázs az ünnepségen mondott beszédében a magyar nyelv és a magyar nyelvű oktatás adta lehetőségekről beszélt, a gyarapodás kulcsfontosságú eszközeiként méltatva azokat. Hangsúlyozta: egy nagyon jó és nagyon fontos döntést hoztak meg azok a szülők, akik magyar iskolába íratták a gyermekeiket, mivel a magyar nyelv nemcsak kommunikációs eszköz, hanem nemzeti vagyon is. Ezért kulcsfontosságú, hogy a gyerekek magyar nyelven ismerkedjenek meg a világgal, és magyarul tanuljanak meg gondolkodni. Kifejtette: a magyar nyelv és a magyar nyelvű iskola egy olyan szellemi védelmi rendszert és “szellemi hódító hadsereget” ad a gyermekeknek, amivel, sikerrel adhatnak választ a 21. század kihívásaira. Rámutatott: a 20. század nem a magyarság, hanem a megmaradás évszázada volt, de a magyar kormány azon dolgozik, hogy a 21. század a magyarság évszázada, a gyarapodás évszázada legyen, határokon innen és túl egyaránt. “Azt reméljük, hogy a magyar szellemnek, a magyar lelkivilágnak a 21. században kialakul egy olyan gravitációs ereje, amelynek köszönhetően a határon túl élő magyar szülők nem nehézségként, hanem erőforrásként tekinthetnek majd magyarságukra” – fogalmazott Orbán Balázs. Az államtitkár beszédében – Ipolyságot a felvidéki magyarság egyik fontos bástyájának nevezve – röviden kitért a közelgő szlovákiai önkormányzati választásokra is. Megjegyezte: örömteli látni, hogy a településen egységesen sorakoztak fel a magyarok egy közös magyar jelölt mellett, ami a felvidéki magyarság összefogását mutatja. (Forrás: MTI)

A Kisgazda Polgári Egyesület szakértője el kívánja mondani, hogy a Földön ma mintegy 6 ezer beszélt nyelv létezik, de ebből csak 41 olyan nyelv van, amely alkalmas tudományos munka eszközéül. A magyar nyelv ebben a 41 beszélt nyelvből álló csoportban az országunk kis területének ellenére még mindig az erős közép-mezőnyben van. Nem lenne szerencsés, ha az írek sorsára jutnánk, mivel ők a tudományos és szakmai írásaikat a megfelelő anyanyelvi szókészlet hiánya miatt már csak angolul tudják elkészíteni. Ezért a mi Honlapunk továbbra is következetesen magyar nyelvű szakmai és tudományos kifejezéseket fog használni a jövőben is. – Így például mi sohasem fogjuk leírni azt, hogy „globális klímaváltozás”, hanem helyette az „általános éghajlatváltozás” kifejezést fogjuk használni. – Ugyanakkor soha sem zárkózunk el az idegen szakkifejezések bemutatása elől, ha az indokolt, de akkor ismertetjük annak pontos idegen nyelvű helyesírását és a magyar ÁBC betűivel közöljük annak a helyes idegen-nyelvi kiejtését, amennyire ez a magyar ÁBC betűivel a lehető legjobban leírható, és megadjuk az idegen szakkifejezés lehető legmegfelelőbb magyar nyelvű formáját is, amit javaslunk mindenkinek, hogy azt a jövőben, a magyar nyelvű környezetben a használja is. – Gondosan őrizzük anyanyelvünket, mert az rendkívül nagy nemzeti kincs. (KPE)