Krumplibogár-invázióval küzdöttek a Győr-Moson-Sopron megyei Kóny kerttulajdonosai. Tömegével lepték el ugyanis földjeiket a bogarak és szinte mindent elpusztítottak, amit értek.
Az invázió egy tavaly a földbe visszaszántott burgonyaültetvényről érkezett. A Győr-Moson-Sopron megyében elterülő Kónyban krumplibogár-katasztrófa tönkretette a környék termését. Krumplibogarak pusztították el a Győri utcai kertek termését. A bogarak az egyik kerttulajdonos, Horváth Alajos a paprikapalántáit úgy károsították, hogy azokból az őstermelő már nem tud savanyúságot készíteni. Az ügy már eljutott a hatósághoz is, a helyi jegyző megtette a szükséges lépéseket. A hírről a Kisalföld napilap számolt be bővebben. A krumplibogár-katasztrófa egy visszaszántott burgonyaültetvény miatt okozott nagy gondot a kerttulajdonosoknak. Horváth Alajos kertjében több ezer burgonyabogár borította a földet. A gazda kevés sikerrel tudott védekezni ellenük: szinte mindent elpusztítottak a kártevők. A krumplija, valamint a paradicsom- és paprikapalántái mellett az uborkáját is szétrágták. Sőt, nem csak a kertben okoztak galibát, hanem bementek az udvarra és a lakásba is. Nem lehet kiülni tőlük az udvari padra, mert körülöttünk rajzanak. Ezrével, tízezrével jönnek. Lassan 70 éves vagyok, de ilyet még nem láttam. A helyi kerttulajdonosok a Kisalföldnek elmondták, hogy tavaly többhektárnyi burgonyát termelt egy gazda a kertjeikkel szomszédos területen. A termést azonban nem szedte ki, csak visszaszántotta a földbe. Ennek a következményeit nyögik most. Mivel nem végezték el a szükséges permetezést és védekezést, szabadon keltek ki a bogarak. A Győri utcai lakosok a helyi jegyzőhöz fordultak segítségért. Némethné Hajzer Marietta hivatalból megtette a bejelentést az illetékes hatóságnál. A jegyző szerint a Győri Járási Hivatal illetékes osztálya már helyszíni szemlét is tartott és megteszik a szükséges intézkedéseket. A Győri utcaiak azt szeretnék, ha az érintett határrészt fertőtlenítenék, hogy jövőre már ne fordulhasson elő a mostanihoz hasonló szörnyűség. A megyei kormányhivatal a Kisalföld megkeresésére úgy tájékoztatott, hogy a helyszíni ellenőrzésen megállapították, a burgonyabogarak származási helye a közeli kukoricatábla volt. A hivatal felhívta a kukoricatábla tulajdonosának figyelmét a jogszerű állapot helyreállítására és kötelezte őt a védekezés elvégzésére. (Forrás: Magro.hu/Kisalföd)
Mire figyeljen a kertész a burgonyabogár elleni védekezés esetén: számos bejelentés érkezett az utóbbi időben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH), miszerint egyes burgonyabogár elleni védekezésre engedélyezett rovarölő szerek hatékonysága elmarad a néhány évvel ezelőtti szinttől. Az okok változóak lehetnek, az előírásszerű felhasználással azonban lényegesen javítható a védekező szerek hatásossága. – Az utóbbi hónapokban a Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH) érkezett bejelentések alapján felmerül a kérdés: miért bizonyulhatnak kevésbé hatékonynak a korábbi évekhez képest a burgonyabogár elleni védekezésre engedélyezett rovarölő szerek? A jelenségnek több oka is lehet, így például a felhasználók hiányos szakértelme, a rovarölő szerek nem megfelelő adagban történő kijuttatása, de akár a burgonyabogár ellenállóbbá válása is. A hatóság tapasztalatai szerint gyakran előfordul, hogy a termelők éveken keresztül ugyanazzal a rovarölő szerrel védekeznek, illetve a védekezést nem a burgonyabogár legérzékenyebb fejlődési alakjai, a fiatal lárvák ellen időzítik, hanem a kifejlett bogarak ellen hajtják végre. Rosszkor permetezünk – ez is probléma lehet szakértők szerint. Számos esetben csökkenti a rovarölő szerek hatékonyságát, ha azok kijuttatása nem az előírt adagban történik. További gond, hogy a burgonyabogár érzékenysége mérséklődhet bizonyos hatóanyagokkal szemben. Mivel a kártevő idővel „alkalmazkodik” a rovarölő szer hatóanyagához, a vele érintkezésbe kerülő egyedeknek olykor csak egy része pusztul el. Ugyancsak nem elhanyagolható szempont, hogy az Európai Uniós szabályozás kapcsán az elmúlt években csökkent a kártevők ellen felhasználható hatóanyagok száma. Jó néhány eredményesen használható rovarölő szert soroltak az I. és II. forgalmi kategóriába, melyeket a kiskertes termelők ‒ megfelelő végzettség hiányában ‒ nem vásárolhatnak meg. E probléma ismeretében az engedélyező hatóság idén kiterjesztette egy spinozad hatóanyagú rovarölő szer engedélyét burgonyabogár ellen is. A készítmény kis kiszerelésben III. forgalmi kategóriájú, azaz szabadforgalmú rovarölő szernek minősül, amely a kiskertes felhasználók számára is elérhető. A NÉBIH felhívja a figyelmet a szerek váltogatásának fontosságára, továbbá arra, hogy a felhasznált rovarölő hatóanyagokat egy tenyészidőszakon belül is váltogatni kell a védekezések során. A rovarölő szert mindig az engedélyokirat előírásainak megfelelően, az engedélyezett dózisban, az előírt vízmennyiséggel, nedvesítő szer hozzáadásával a fiatalkorú lárvák ellen kell kijuttatni. (Forrás: magro.hu/portal.nebih.gov.hu)
Valiczkó Mihály, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés és a Kisgazda Polgári Egyesület Országos Elnökségének a tagja, Győrasszonyfa polgármestere: a házi kertek tulajdonosainak is pontosan tudniuk kell, hogy a szakszerű növényvédelem nem csak a saját, hanem a környezetükben élő kerttulajdonosok érdeke is. Elsősorban a területileg illetékes falugazdász tud abban segíteni, hogy hol érhetők el az aktuális növényvédelmi információk és szakmai tanácsok. A Kisgazda Polgári Egyesület Honlapja, a www.kpe.hu is rendszeresen ad tájékoztatást az időszerű növényvédelmi teendőkről. (KPE) – A képen Valiczkó Mihály. – A kép forrása: kpe.hu.
