Közösségépítő kertek a nagyvárosokban

A közösségi kertek a nagyvárosok beton-dzsungeleibe visznek némi zöldet Fotó: KÉK

A Polgári Kisgazdák minden olyan kezdeményezést támogatnak, amelyek környezetünk megóvására, a föld és teremtményei (növények-állatok) megismerésére, az alkotó kétkezi munka megismerésére, megszeretésére irányul. (kpe.hu)

 

Közösségi élmény, környezetvédelem, egészségmegőrzés, önellátás, pihenés és rekreáció. Mindezeket nyújtják a közösségi kertek, amik a nagyvárosok betondzsungeleibe visznek némi zöldet. A közösségi kert-mozgalmat 2010-ben karolta föl a Kortárs Építészeti Központ, amely több városi kertet működtet Budapesten, és egy új kialakítását tervezi.

A nagyvárosban lakók között sokan vannak olyanok, akik nemzedékek óta panellakásokban, kis házakban éltek, élnek a városok belsejében. Ha zöldre vágynak, kimennek a parkokba, ligetekbe. A zöldséget és gyümölcsöt a szupermarketekben, jobb esetben a piacokon szerzik be. Ez utóbbi előnye a személyesség, a közösségi élmény, a termelővel való személyes találkozás lehetősége. A városi kertészkedés különböző korú és hátterű embereket szervez közösségbe, akik a közös kertészkedés során új, soha nem tapasztalt és kipróbált készségeket sajátíthatnak el.

A városi kertészkedők szemléletet is váltanak, fejlődik, erősödik együttműködési készségük, felelősségérzetük, környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő városlakókká válnak.

Nem mellékes, hogy a közösségi kertek alkalmasak arra is, hogy művelőik kipróbálják az önellátó gazdálkodást, foglalta össze a közösségi kertészkedés hasznosságát Kertész Monika, a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) Közösségi Kert Program vezetője.

A KÉK – számos projektje között – felvállalta a városi kertészkedés hazai meghonosítását. Budapesten – támogatók segítségével – mintakerteket hozott létre, ami lendületet adott az önszerveződésnek. Alapítványuk számos közösségi- és iskolakert létrehozásában működött közre szakmai partnerként. A szervezet jelenleg 4-5 közösségi kertet működtet Budapesten.

Tavalyi eredmény, hogy sikerült egy egységes szempontrendszer alapján összegyűjteni az ország összes közösségi és közösségi alapon működtetett kertjét, függetlenül annak tulajdonosi vagy szervezői hátterétől – tette hozzá Kertész Mónika. A napokban új kert nyílik, ami egy úgynevezett terápiás kert lesz. A nemzetközi szóhasználatban „healing garden”-nek nevezett terápiás vagy gyógyító kertek a testi, lelki rehabilitációban segítenek.

A Közösségi Kert Program hosszú távú célja különböző eszközök módszerek bevezetése és megismertetése.

Fontos, hogy a városi ember megtanuljon alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, ezért megújuló energiákat is alkalmazó városfejlesztési eszközöket és módszereket keresnek, innovációs és kísérleti modelleknek adnak teret.

Kertjeiken és nyilvános ismeretterjesztő programjaikon keresztül hívják föl a figyelmeket olyan városi problémákra, mint a hősziget-jelenség, az ökológiai lábnyom, a túlfogyasztás, vagy az élelmiszer-pazarlás. Közösségi és szakmai események, vitafórumok, előadások és gyerekeknek szóló interaktív programok szervezésével szeretnék olyan tudást megosztani a városlakókkal, amelynek segítségével tudatos városhasználóként egyénileg és helyi közösségekben is hozzájárulhatnak a klímaváltozás káros hatásainak csökkentéséhez. Legutóbb a komposztálás, a balkon-kertészkedés, az ökologikus növényvédelem témakörében szerveztek programokat. A Kerthatár Közösségi Kertben pedig Közös Burgonyaültető Napot is tartottak.

A Kortárs Építészeti Központ idén márciusban Balkon Aranya címmel városzöldítő pályázatot hirdetett a budapesti lakosság körében annak ösztönzésére, hogy balkonokon, ablakpárkányokon és gangokon nevelt növényekkel a város szürke utcáit, vidámabbá, élhetőbbé tegyék. A pályázat szeptember végén zárul. Az ünnepélyes díjkiosztóra október 5-én kerül sor a KÉK központjában.

(Forrás: Kerti Kalendárium, magyarmezogazdasag.hu, Pap Edina)