A klímaváltozás elleni küzdelemről csütörtökön kezdődő tárgyaláson várható „csata közép-európai és magyar nézőpontból arról fog szólni, hogy ne engedjük meg a brüsszeli bürokratáknak azt, hogy megint a szegény emberekkel és a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, a csúcstalálkozót megelőzően. „Mindannyian tudjuk, hogy a klímaváltozás nagy baj, azt is tudjuk, hogy ez ellen harcolni óriási vállalkozás, ami rengeteg pénzbe kerül. Ezért itt világos pénzügyi garanciákat kell kapnunk, és ennek a részleteit fogjuk kitárgyalni” – közölte, hozzátéve: Magyarország is azt szeretné, hogy 2050-re klímasemleges legyen az európai gazdaság, ezért készen áll arra, hogy egy erről szóló megállapodást aláírjon.
Az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodásra jutottak annak érdekében, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően péntek hajnalban. Charles Michel Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, az Európai Tanács hosszú vita után jutott megállapodásra abban a fontos kérdésben, hogy Európa a világ első teljesen karbonsemleges kontinensévé váljon. A belga politikus hangsúlyozta, hogy minden tagországi vezető elfogadta az uniós klímavédelmi célokat. Arról tájékoztatott azonban, hogy Lengyelország nem akadályozta meg ugyan a találkozó klímavédelemmel összefüggő állásfoglalását, de nem vállalt kötelezettséget az abban foglaltak végrehajtására. „Ez azt jelenti, új tanácsülést fogunk tartani, hogy alaposan megvizsgáljuk az ország helyzetét” – fogalmazott. Elmondta, hogy az átállás jelentős állami támogatást és magánbefektetéseket igényel. E tekintetben az Európai Tanács üdvözölte az Európai Beruházási Bank (EBB) bejelentését, amely szerint 1 milliárd eurós beruházással szándékozik támogatni az éghajlatváltozás elleni fellépést a 2021 és 2030 közötti időszakban. Az Európai Tanács üdvözölte az Európai Bizottság azon bejelentését is, amely szerint 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépés jegyében. Beszámolt arról is, hogy a tanácskozás első munkanapján megbeszélést folytattak az uniós költségvetésről az uniós tanács soros elnökségét betöltő Finnország által készített, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum alapján. A vezetők a tárgyalások folytatásában egyeztek meg a végleges megállapodás elérése érdekében – közölte.
Angela Merkel német kancellár nyilatkozata szerint az éjszakába nyúló intenzív vitákat követően elmondható, hogy „mindannyian elkötelezettek vagyunk” a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése iránt. Tájékoztatása szerint, egy tagállam, Lengyelország nem vállalt kötelezettséget a közös nyilatkozat végrehajtására, ezért a tanács úgy döntött, hogy a kérdéshez jövő év júniusában visszatér. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a tanácskozást követően arról tájékoztatott, hogy Lengyelország mentesül a klímasemlegesség 2050-ig meghatározott elérése iránti célok végrehatásának kötelezettsége alól. Azt mondta, az uniós klímacélokat Lengyelország saját tempóban éri el. Hozzátette, Lengyelország „nem lehet bűnös” amiért olyan helyzetben van, hogy a célokat a kitűzött dátumig nem tudja teljesíteni.
MTI, 24.HU
A Polgári Kisgazdák álláspontja hosszú ideje változatlan a klímaváltozás kérdésében. Szükségesnek tartjuk, hogy Magyarország figyelemmel legyen arra, hogy az elmúlt közel 2 évtized alatt számos olyan nyilatkozat hangzott el a vezető gazdasági hatalmaktól, amelyekben kötelezettséget vállaltak a CO2 kibocsájtás csökkentésére. A valóság azonban az, hogy a nyilatkozatoktól függetlenül a kibocsájtás évről évre, – időnként drasztikusan – növekedik. A magyar kormánynak tehát kellő óvatossággal kell eljárnia a gazdasági hatalmasságok nyilatkozatának a vizsgálatánál.
Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a klímaváltozás ügyében csak akkor remélhetünk valódi eredményt, ha a legnagyobb kibocsájtók USA, India, Kína, Oroszország és a további most fel nem sorolt gazdasági hatalmasságok maguk is végrehajtható kötelezettségeket vállalnak a kibocsájtás csökkentésére.
A kibocsájtás csökkentés nyilvánvalóan együtt jár az energiahordozók, azok felhasználásának megváltozásával. A változtatások hatalmas költségeket eredményeznek. A költségek Magyarországot nem terhelhetik olyan mértékben, hogy az gazdaságunkat visszavesse, a jelenlegi töretlen növekedést megszüntesse. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a technológiai változtatások azzal az eredménnyel is járhatnak, hogy a jelenlegi legnagyobb gazdasági hatalmak tovább növelik előnyüket, ezzel a kisebb gazdaságokat aránytalanul hátrányba hozzák.
Összetett, olyan problémáról van szó, amelyben még számos tényező ismeretlen, ezért Magyarországnak az eddig is tanúsított kellő óvatossággal kell ebben a kérdésben is eljárnia. (TKB)
