Az emberek kétharmada megbízik a jogászokban, azonban sokan nem tudják, hogy az egyes jogi problémáikkal ügyvédhez, közjegyzőhöz, bírósághoz vagy éppen a rendőrséghez forduljanak-e – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) több mint ötszáz választ összesítő online felméréséből.
Az emberek kétharmada megbízik a jogászokban, azonban sokan nem tudják, hogy az egyes jogi problémáikkal ügyvédhez, közjegyzőhöz, bírósághoz vagy éppen a rendőrséghez forduljanak-e – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) több mint ötszáz választ összesítő online felméréséből.
A válaszadók harmada tenne rendőrségi feljelentést tévesen, ha valaki anyagi kárt okozna neki, 31 százalékuk pedig az iparkamarához fordulna, ha egy vállalkozó nem végezné el az előre kifizetett munkát. A megkérdezettek háromnegyede ugyanakkor tudta, hogy ha jogellenesen bocsátanák el az állásából, akkor a bíróságot kellene felkeresnie, tízből kilencen pedig azzal is tisztában voltak, hogy kinél kell letétbe helyezni a végrendeletet, hogy biztosan előkerüljön a hagyatéki eljárás során.
Az állampolgárok jogi tudatosságát vizsgálta online felmérésében a MOKK. Többek között arra keresve a választ, hogy az emberek tudják-e, kihez érdemes segítségért fordulniuk hétköznapi jogi problémáikkal, például egy vissza nem fizetett baráti kölcsön, illetve károkozás esetén, vagy ha szerintük jogtalanul bocsátották el őket az állásukból.
A válaszokból kiderül, hogy a megkérdezettek körülbelül kétharmada bízik a különböző területeken dolgozó jogi szakemberekben: bírókban, közjegyzőkben, ügyészekben és ügyvédekben. A felmérés ugyanakkor rávilágít arra, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ügyeikkel mely jogi hivatásrend képviselőit vagy intézményeket érdemes keresniük.
A kitöltők kevesebb mint egyharmada (29 százalékuk) tudta csak például, hogy ügyvédet vagy közjegyzőt érdemes felkeresnie, ha szerződést szegnek vele szemben,
például, ha egy vállalkozó, akinek már előleget is fizetett, nem végzi el a munkát. Ezzel szemben a többség tévesen a Kereskedelmi és Iparkamarához (31 százalék), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségéhez (22 százalék) vagy a vállalkozó székhelye szerinti önkormányzathoz (18 százalék) fordulna segítségért.
Ha a szomszéd kertjében kidőlt fa megrongálná a gépkocsiját, és a szomszéd nem akarná megtéríteni a pár százezer forintos kárt (és a biztosító sem), csak az emberek alig egyötöde fordulna közjegyzőhöz, és indítana fizetési meghagyásos eljárást, ami a 3 millió forint alatti pénzkövetelések visszaszerzésére szolgáló jogi megoldás. A válaszadók több mint négyötöde ilyen esetben – tévesen – inkább feljelentést tenne a rendőrségen (28 százalék), bírósághoz (25 százalék) vagy a helyi önkormányzathoz (28 százalék) fordulna a kár megtérítése érdekében.
A kitöltők 42 százaléka tudta, hogy érdemes közjegyzőt felkeresnie, ha pereskedés helyett inkább egyezséget kötne a vele vitában álló féllel, és biztosra szeretne menni, hogy az egyezségben foglaltak valóban teljesülnek.
Jelentős számban voltak azok, akik szerint a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú egyezséget házilag is készíthetnek (19 százalék), ha azt két tanú is aláírta, mások pedig azt gondolták, hogy ilyet csak bíróság (8 százalék) vagy ügyvéd (31 százalék) előtt érdemes kötni.
A bírósági eljárásokkal és fellebbezési lehetőségekkel kapcsolatban is sok tévhit él az emberek körében. A kitöltők kevesebb mint fele tudta, hogy akkor is bírósághoz kell fordulnia, ha az elsőfokú bíróság egy ügyben nem neki ad igazat. A többség viszont ebben az esetben, nem a bíróságon fellebbezne, hanem tévesen az ügyészségre menne.
Ellenben néhány kérdéskörben kifejezetten tájékozottnak bizonyultak a megkérdezettek.
A kitöltők több mint fele (61 százalék) helyesen közjegyzőhöz fordulna és fizetési meghagyásos eljárást indítana, ha egy ismerőse nem akarná visszafizetni neki a háromszázezer forintos tartozását.
Egyötödük szerint ilyen esetben az egyetlen megoldás az lenne, ha bíróságon, peres eljárással próbálná visszaszerezni a pénzét, míg egy részük (10 százalék) feljelentést tenne a rendőrségen. Minden tizedik kitöltő pedig azt válaszolta, hogy nem tenne jogi lépéseket, hanem inkább elfogadná, hogy nem kapja vissza a tartozást.
A felmérést kitöltők majdnem háromnegyede (72 százalék) tisztában volt vele, hogy bírósághoz kellene fordulnia, ha jogellenesen bocsátanák el az állásából,
ugyanis ilyen ügyekben a törvényszék mint munkaügyi bíróság jár el. Egyharmaduk viszont tévesen vagy közjegyzőhöz (14 százalék) vagy az ombudsmanhoz (13 százalék) fordulna, néhányan (1 százalék) pedig ebben az esetben is azt gondolták, hogy a legcélravezetőbb megoldás a rendőrségi feljelentés lenne.
Az online kérdőívben a legtöbb helyes válasz a végrendelettel kapcsolatos kérdésre érkezett. Tízből kilencen tudták, hogy közjegyzőnél vagy ügyvédnél érdemes letétbe helyezni a végrendeletet, ha azt szeretnék, hogy az mindenképp előkerüljön a hagyatéki eljárásban. 3 százalékuk a lakhelye szerinti önkormányzatnál akarná megőriztetni a dokumentumot, holott az önkormányzatnál ilyenre nincs lehetőség.
„A jogérvényesítésünk gátja lehet, ha nem tudjuk, melyik az a hatóság vagy szerv, akihez fordulnunk kell. Ugyanis nagyon szigorú határidők vannak egyes eljárásokban, amelyekből könnyen kicsúszhatunk, ha nem tudjuk, milyen úton érdemes elindulnunk a probléma megoldásához” – hangsúlyozza Tóth Ádám. A MOKK elnöke szerint így egyre távolabb kerülhetünk a megfelelő érdekérvényesítéstől: „Az ilyen felmérések azért hasznosak számunkra, mert megmutatják, hogy melyek azok a területek, ahol érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni az állampolgárok általános jogi ismereteinek bővítésére.”
Forrás: infostart.hu
