Nem is olyan régen, 2019-ben indult az eljárás és az egész eseménysor, melyben a közelmúltban végső döntést hozott az Alkotmánybíróság.
Az ügy előzménye, hogy a gyermek 2019-ben BCG védőoltást kapott, amely után nemkívánatos tüneteket észleltek rajta a szülők. Erre hivatkozva, ennek alapos kivizsgálásáig a további védőoltások beadását a szülők nem engedélyezték.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ OKNE szakmai csoportja megállapította, hogy nem áll fenn ok-okozati összefüggés, így a Járási Hivatal kötelezte a szülőket az elmaradt 13 védőoltás pótlásának megkezdésére.
A szülők fellebbezése kapcsán a Megyei Kormányhivatal az elsőfokú döntést helybenhagyta, ezt az édesapa a maga és gyermeke nevében megtámadta a bíróság előtt. A Törvényszék alaptalannak találta a keresetet, amely határozattal szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő a Kúriához. Kérték az alapjogi sérelem és egyéb jogszabályok vizsgálatát.
A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadta.
Ezt követte. hogy az indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontja szerint a döntés sérti az Alaptörvényben írtakat és sérült a tisztességes eljáráshoz való joga is. Kifogásolta, hogy olyan szakmai véleményt fogadtak el, amely testület tagjai számára nem voltak ismertek és nem tudni, hogy mi alapján hoztak döntést. Sérelmezte azt is, hogy ezen eljárások során illetéket és ügyvédi költséget kell viselni, így kérte, hogy az Alkotmánybíróság a jogalkotót hívja fel jogszabály-módosításra.
Mivel nem került megjelölésre olyan konkrét jogszabály,melynek alkotmányossági vizsgálatát kérte a panaszos, így alkotmányjogi panaszként elbírálásra alkalmatlannak találta az Alkotmánybíróság e körben a beadványt, azt a továbbiakban panaszként vizsgálta.
Az indítványozó nem fejtette ki, hogy alkotmányjogilag mi és mennyiben okozza az alapjogok sérelmét, így az állítás önmagában nem alapozza meg az alapjogi sérelmet.
Az Alkotmánybíróság kitért arra, hogy már egy 2019-es döntésében foglalkozott a kötelező védőoltás alkotmányos összefüggéseivel, kimondva azt,hogy a kötelező védőoltás ” egyfelől a az egyént / gyermeket / védik a fertőzéstől, másfelől a gyermeket körülvevő kisebb közösséget, társadalmat „.
A bizonyítékok mérlegelése nem az Alkotmánybíróság feladata, csak a jogkérdések felülvizsgálata alkotmányossági szempontból.
Úgy ítélte meg az Alkotmánybíróság, hogy a Kúria részletes indokolás mellett döntött a befogadás megtagadásáról.
Az indítványozó nem jogosult jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítására irányuló kérelem előterjesztésére,az Alkotmánybíróság pedig nem látta indokát annak,hogy e körben gyakorolja hatáskörét.
Mindezek miatt a kérelmet visszautasították.
A Polgári Kisgazdák is, de minden érintett csak azt a következtetést vonhatja le, hogy a jogszabályokban rögzített kötelező oltások beadása elkerülhetetlen / az igen ritka egyéni mentesítés esetét kivéve / és az egyénnek is, a társadalomnak is nyomós érdeke , hogy ezt mindenki betartsa!
Dr. Bakos Zoltán
KPE szakértő
