Rendszeres olvasóim több éve számtalan írásomat olvashatták az öröklésről, a végintézkedésről, így Polgári Kisgazdák kellő tudomással bírnak ezen témakörről. Azt azért meg kell jegyeznem, hogy a közjegyző szabályos eljárása talán több éves pereskedést előzhetett volna meg…
Nem egyszerű kérdésben döntött az Alkotmánybíróság, amit már csupán az is jelez, hogy teljes ülésen, párhuzamos- avagy különvélemény nélkül hoztak határozatot.
Az ügy lényege az alábbi:
az örökhagyó magánvégrendeletet alkotott, melyben néhai felesége rokonait jelölte meg örökösként. Ezt követően hamarosan elhalálozott. Törvényes örököse édesanyja lett volna, aki azonban megbetegedett, és tíz hónap múlva maga is elhunyt.
A közjegyző a hagyatéki eljárást a törvényes örökösök értesítése nélkül folytatta le, a hagyatékot a végrendeleti örökösöknek adta át.
Ezt követően az örökhagyó egyetlen testvére bejelentette kötelesrész iránti igényét a közjegyzőnél / mint az örökhagyó édesanyjának jogutóda /, és a megismételt eljárásban a közjegyző ideiglenes hatállyal adta át a hagyatékot a végrendeleti örökösöknek.
A testvér pert kezdeményezett, de a kötelesrészre vonatkozó igényét mindkét fokon a bíróság elutasította. Az indokolás lényege az volt, hogy mivel az édesanya – aki jogosult lett volna a kötelesrészre – életében nem terjesztett elő ilyen igényt, így arra utólag az ő örököse már nem jogosult.
A testvér felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, ahol a korábbi döntéseket megváltoztatták, és megállapították,hogy a kötelesrész iránti igényt öröklés jogcímén megszerezte. Egyben utasították az elsőfokú bíróságot, hogy az összegszerűség kérdését további eljárásban határozza meg.
Ezen döntés ellen terjesztettek elő alkotmányjogi panaszt a végrendeleti örökösök, mert álláspontjuk szerint a tulajdonhoz, az örökléshez, a tisztességes bírósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való joguk sérült. Fő sérelmük, hogy nem hatályon kívül helyezték az elsőfokú döntést, hanem döntöttek a kötelesrészről, legalábbis a jogalap kérdésében. Így bizonyítás felvétele és jogorvoslat nem vált lehetővé.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a panasz előterjesztésére az örökösök /vélt/ sérelme miatt került sor , az nem tartalmazott érdemi alkotmányjogi okfejtést. Ennek hiányában pedig a panaszt el kellett utasítani, már csupán formai okokból is, a tartalmi kérdések bővebb vizsgálata nélkül.
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
