Korábban már hírt adtunk arról a pályázatról, mely keretében a természetvédelmi szakemberek Pest megye több pontján végeznek gyep- és erdőhelyreállító munkákat, melyek alapját az özönnövények elleni küzdelem jelenti. Következzenek most a részletek, melyekről Schneider Zoltánt, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság projektmenedzserét kérdeztük.
Az alföldi homoki élőhelyek utolsó maradványfoltjainak megmentése érdekében Szigetmonostor, Szigetszentmiklós, Tóalmás, Szentmártonkáta, Nagykáta, Nagykőrös, Csemő, valamint Csévharaszt védett, illetve Natura 2000 területein történnek munkálatok. Mint azt a szakember elmondta, a legfőbb feladatot minden helyszín esetében az inváziós növények előretörése elleni „harc”, azaz az özönnövény-mentesítés jelenti.
„Miután évtizedekkel ezelőtt abbamaradt az érintett területek hasznosítása – korábban jellemzően legeltették őket –, elindultak azok az erdősülési folyamatok, melyek az özönnövények térhódításának kedveztek.
A fásszárúak tekintetében a keskenylevelű ezüstfa, a fehér akác, a mirigyes bálványfa és a nyugati ostorfa, a lágyszárú fajok közül pedig a selyemkóró terjedése okozza a legtöbb gondot.
Példaképp a nyugati ostorfát hozta fel, melynek magjai a termését fogyasztó madarak révén gyakran jó pár kilométerrel odébb is a földbe kerülnek, így nyitva utat a növény gyors terjedésének. Az említett fajok közül több is olyan anyagot bocsát a talajba, ami gátolja a többi faj magjainak csírázását, azaz allelopatikus hatású” – magyarázta.
Éppen ezért a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi őrei folyamatosan járják az érintett területeket, így ahol szükséges, gyorsan elkezdődhet az inváziós fajok elleni védekezés.
A cserjék eltüntetése mechanikus úton, például szárzúzással történik, egyéb esetekben pedig a precíz, egyedszintű vegyszeres kezelés jelenti a hathatós megoldást.
Schneider Zoltán hangsúlyozta, a megfelelő beavatkozással akár 100 hektáros gyep-, illetve erdőterület is helyreállítható, ugyanakkor a nyomon követésre a munkák végeztével is szükség van. A készenlétre országos szinten szükség van, hiszen a klíma változása és a globalizáció következtében hazánkban is egyre-másra vernek gyökeret a távoli földrészekről származó új fajok. Éppen ezért ajánlotta olvasóink figyelmébe a DINPI „Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai” című ingyenes kiadványát, mely a www.termeszetvedelem.hu webcímen érhető el.
A projektmenedzser arról is beszélt, hogy a szóban forgó pályázat keretében a természetvédelmi szakemberek fafajcserés erdőszerkezet-átalakítást is végeznek. Ennek során először eltávolítják az inváziós fajokat, hogy helyettük őshonos faállományt ültethessenek – elsősorban szürke és fehér nyarat, illetve tölgy fajokat, további elegy-fafajként pedig mezei juhart és vadkörtét.
A projekt részeként egy vadkizáró kerítés is épül, méghozzá Nagykőrösön.
A térségben ugyanis olyan mértékű a vadállomány – elsősorban a dámszarvas –, ami megnehezíti a természetes erdőfelújulást, ráadásul a vadak az ültetett állományt is lelegelik. Ez megakadályozható a kerítéssel, ami később – miután a fák elérték a megfelelő méretet – eltávolítható lesz.
Nem kevésbé fontos tény az sem, hogy az érintett területeken felszámolják az illegális hulladéklerakókat is, emellett pedig sorompókat állítanak fel, hogy lezárják a gépjárművek elől a védett területekhez vezető utakat. A VEKOP- 4.2.1-15-2016-00005 kódszámú, „Pannon homoki élőhelyek fejlesztése” című pályázathoz köthető fejlesztések összesen 1336 hektár hatásterületet fednek le, s járulnak hozzá a természeti értékek hosszú távú megőrzéséhez.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu, Szőcs Attila
