Kistelepülés, kis bolt, nagy kihívás

Fotó Molnár Sándor, Napló

A tavalyi első fél évben csaknem félezer élelmiszerboltra került lakat. Az üzletbezárások leginkább a kistelepüléseket érintették, ahol a boltokban kicsi a forgalom.

A kormányzat eltökélt szándéka, hogy pénzügyi segítséget nyújtson a kistelepüléseken működő élelmiszerboltoknak, amelyek közül sok még a működési költségeit is alig bírja kitermelni. Egy minisztériumokon átívelő szakértői gárda már hónapok óta intenzíven dolgozik azon, hogy az európai uniós szabályoknak maradéktalanul megfelelő támogatási formát alakítson ki – írta meg a napi.hu. Nem véletlen, hogy a kétezer fő alatti települések boltjainak megmentését tűzték napirendre, mivel a KSH adatai szerint a 2005-ös csúcshoz képest 2019-re több mint 10 ezer élelmiszerbolt zárt be. Mintegy 2400 olyan település van az országban, ahol kétezer fő alatti a lélekszám, ezekben a helységekben összesen 1,5 millió ember él. Veszprém megye 216 településéből 189-ben laknak kétezernél kevesebben. A gondot az ő mindennapi élelmiszer-ellátásuk jelentheti.

Négy boltmentes év után 2017 márciusában nyílt meg az új élelmiszerüzlet a körülbelül 270 lelkes Mencshelyen. Az önkormányzat, észszerű megoldást választva, vásárolt egy ingatlant a hozzá tartozó területtel együtt. Az épületet felújították, és az egyik felében alakították ki a boltot, amelyet egy vállalkozó működtetett. A helyiek nagy álma vált valóra a boltnyitással, a Vaskapu mégis bezárt – alig féléves üzemelés után – 2018-ban. Az önkormányzat jelenleg is pályáztatja a boltot, de nem találnak jelentkezőt az üzemeltetésre, anyagi helyzetük pedig nem engedi meg a boltnyitást, amelynek nyereséges működtetését amúgy is bizonytalannak érzi Szabó Zoltán polgármester. Szerinte megváltoztak a vásárlói szokások, és ha valami máshol öt forinttal olcsóbb, akkor odamennek inkább az emberek, nem is beszélve a nagy bevásárlásokról, amelyekre meg ott vannak a multik áruházláncai. A polgármester elmondja azt is, hogy Dörgicsén is most, február elsejével szűnik meg a korábban jól menő kisbolt.

Érdekes színfolt az 1840 lakosú Nagyvázsony, ahol öt kisbolt is működik. Három élelmiszerüzlet, egy zöldség- és vegyiárubolt, valamint egy gazdabolt, ezeket családok üzemeltetik. Fábry Szabolcs szerint nem kis szupermarketekre van szükség a falvakban, hanem ezeket a családi boltokat kell megerősíteni, korszerűsíteni, fejleszteni. – Azt gondolom, hogy a 300–400 lelkes kis falvakban – amelyek körülvesznek minket – a legtöbb helyen egy bolt önmagában, még a turizmussal együtt sem tud megélni, úgyhogy minden olyan kormányzati támogatás üdvözlendő, amely ezen a helyzeten akar segíteni – vélekedik a polgármester, aki megemeli a kalapját a kisboltokat üzemeltetők előtt, akik nagyon jó kapcsolatot ápolnak a helyiekkel. Márics Attiláné négy éve nyitotta meg a Sarki Kisboltot negyedik üzletként Vázsonyban, és mint mondja, bátorság, az kellett hozzá. Vásárlóit személyesen ismeri, mindig van egy-két kedves szava hozzájuk. Véleménye szerint időt kell szakítani a vevőkre, mert igénylik is ezt az emberek. Természetesen a jó minőségű áru és az árak is fontosak a személyes kapcsolatok mellett ahhoz, hogy fennmaradhasson a bolt.

Már öt éve, hogy bezárt a vállalkozásba együtt kiadott kisbolt és a kocsma Veszprémfajszon. A minimális bérleti díj ellenére sem tudott nyereséget termelni a bérlő, mivel a mozgó árusok elvitték az amúgy is kicsinek számító vásárlóerőt a mindössze 254 lelkes településen. Az itt lakók közül sokan Veszprémben dolgoznak, ők megoldják ott a bevásárlást. Az idősebbeknek pedig kényelmes, hogy megállnak a mozgóárusok a ház előtt, akiktől megvehetik a pékárut vagy az egyebeket. Fertig József polgármester elmondta, hogy annak idején levélben kérték a lakosokat, hogy vásároljanak a boltban, mégsem sikerült életben tartani a kis üzletet a faluban.

A 166 lakost számláló Barnagon 2019 júliusában nyitott ki újra a vegyesbolt, amelyet az önkormányzat nem adott külső vállalkozók kezébe, hanem a saját maga által létrehozott kft.-ben üzemelteti. A tetszetősen berendezett üzlet a mindennapok egyik közösségi színtere lett a faluban, és Zöldboltként üzemel, emellett a Vidék Minősége védjegyes termékeket is árulnak. Isó Tünde üzletvezető szerint attól különleges a kisboltjuk, hogy a hétköznapi árucikkek mellett olyan minőségi termékek – kézműves sajtok, házi lekvárok, termelői méz és környékbeli borok – is megtalálhatóak a kínálatában, amelyekkel szinte csak neves termelői piacokon találkozhatunk. Helyi lakosként Katalin is szívesen jön ide, mert kényelmes számára. Korábban Balatonfüredre járt vásárolni, most az alapvető dolgok miatt már nem kell beutaznia a városba. Környezetvédőnek vallja magát és fontos számára, hogy mi kerül az ő és gyermekei asztalára. Örömmel tapasztalja, hogy egy ilyen kistelepülésen is odafigyelnek az élelmiszerek minőségére.

Horváth Zoltán polgármester szerint nem volt kérdés, hogy boltra szükség van Barnagon, de belátták, hogy egy profitorientált vállalkozónak ez nem érné meg, ezért saját vállalkozást hozott létre az önkormányzat. Viszont azt is látni kell, hogy ez rengeteg pluszmunkát jelent: a munkabér, a járulék és az egyéb üzemeltetési költségek kigazdálkodása a változatos igényeket kiszolgáló árukészlet fenntartása mellett, ezért óriási segítséget jelentene számukra, ha ezek közül bármelyikhez kormányzati támogatást kaphatnának. – Nekünk ez nemcsak egy bolt, hanem közösségünk fontos színtere, ezért érdemes tennünk érte – vallja a polgármester. Kijelenthetjük: az élet egyelőre őket igazolja, mert a Barnagi Vegyesbolt rövid idő alatt népszerű lett a helyiek és a környékbeliek körében is.

Forrás: veol.hu, Molnár Sándor