Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter ismét az ukrajnai háború tárgyalásos rendezését sürgette, és arra figyelmeztetett, hogy az egész világ veszélyben van, mivel az atomfegyverekkel rendelkező szuperhatalmak egyre közelebb kerülnek a katasztrofális közvetlen konfrontációhoz.
A diplomata „Hogyan kerülhetünk el egy újabb világháborút” címmel írt esszét a The Spectator új számába, amelyben kifejtette, hogy a Nyugat Oroszország szétverésére irányuló törekvése valószínűleg nukleáris káoszt idézne elő. „Közeleg az idő, hogy a már megvalósult stratégiai változásokra építsünk, és azokat egy új struktúrába integráljuk a tárgyalásos béke elérése felé” – írta Kissinger.
„A békefolyamathoz Ukrajnát a NATO-hoz kell kapcsolni. A semlegesség alternatívája már nem értelmes” – hangsúlyozta. Figyelmeztetett, hogy az Oroszország „impotenssé” tételére irányuló további kísérletek egy ellenőrizhetetlen és kiszámíthatatlan spirálhoz vezethetnek – olvasható a Zero Hedge cikkében.
Leszögezte, hogy Oroszország „felbomlásával” óriási hatalmi vákuum keletkezne, amelyet a nagyobb hatalmak betöltetnének, és az egész világot érintő új fenyegetések bukkannának fel.
„A versengő társadalmak úgy dönthetnek, hogy vitáikat erőszakkal rendezik. Más országok megpróbálhatnák erőszakkal kiterjeszteni igényeiket. Mindezeket a veszélyeket súlyosbítaná a több ezer nukleáris fegyver jelenléte, amely Oroszországot a világ két legnagyobb atomhatalmának egyikévé teszi” – fejtette ki.
A 99 éves államférfi tavaly sokakat feldühített, amikor azt merte javasolni, hogy Ukrajna ismerje el a Krímet Oroszország alá tartozó területnek, cserébe pedig az orosz erők vonuljanak vissza a február 24-i invázió előtti vonalaikra.
Korábban azt mondta, hogy „nem volt bölcs amerikai politika Ukrajnát megpróbálni felvenni a NATO-ba.” Kissinger legújabb javaslata máris hasonlóan heves visszatetszést vált ki – annak ellenére, hogy egyértelműen kifejezte támogatását Ukrajna militarizálása mellett.
Az új Kissinger írás legvitatottabb sorai minden bizonnyal azok a részek, amelyekben „nemzetközileg felügyelt népszavazásokat” javasol az önrendelkezésről az Oroszország által megszállt, és még most is heves harcok tárgyát képező keleti területeken.
Kissinger ezután hangsúlyozza: „A békefolyamat célja kettős lenne: Ukrajna szabadságának megerősítése és egy új nemzetközi struktúra meghatározása, különösen Közép- és Kelet-Európa számára. Végül Oroszországnak helyet kell találnia egy ilyen rendben.”
Kritikusai és maga Ukrajna is biztosan elutasítja a Kissinger-tervet, tekintve, hogy felvetette a népszavazás lehetőségét azokon a vitatott területeken, „amelyek az évszázadok során többször is gazdát cseréltek” (különösen a Donbasz). Ez már el is kezdődött, egyesek egyenesen „téveszmének” minősítették a béketervét.
Kétségtelen, hogy a közeljövőben is lesznek olyan vélemények, hogy Kissinger „Kreml-párti” lett.
A nukleáris katasztrófa fenyegetése kapcsán pedig az egykori külügyminiszter megjegyezte: „Oroszország katonai kudarcai nem szüntették meg globális nukleáris hatókörét, amely lehetővé teszi számára, hogy Ukrajnában eszkalációval fenyegetőzzön.”
Forrás: hirado.hu
