Több településen is épült volna tojásgyár, de a tiltakozók szerint a külföldi befektető projektje tönkre tehette volna a hazai tojáságazatot.
Termelői összefogással és a helyben lakók közreműködésével megakadályozták, hogy Vas megye több településén óriás tojótyúkfarmokat hozzon létre egy német befektető; a beruházások tönkre tehették volna az egész hazai tojáságazatot – írja a Magyar Nemzet. A lapnak Kertész Tamás, a Farm Tojás Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: egy éve váltak ismertté a beruházási tervek, melyekkel a Vas megyei Mikosszéplakon 900 ezer tyúk tartására alkalmas tojófarmot hozott volna létre a német befektető. A tojáságazati szereplők információgyűjtései nyomán az is kiderült, hogy a Mikosszéplakra elképzelt létesítmény mellett még két másik telepet terveztek: Mezőörsön egy 450 ezres, Kenyeriben tíz hektáron egy 900 ezres állományú telepet kívántak létesíteni. Összesen tehát 2,25 millió tojótyúkkal terveztek, ami több mint Magyarország jelenlegi nagyüzemi tojótyúk-állományának a fele. Az ügyvezető kiemelte: a beruházások megvalósulása a hazai, jellemzően kis- és közepes termelőket gyakorlatilag tönkretette volna, mivel a jelenlegi nagyüzemi termelésben megközelítőleg négymillió tojótyúkot tartanak, a hazai tojásfogyasztás 75-80 százalékát fedezve. Az ügyvezető a lappal közölte, hogy a Farm Tojás-csoport kivásárolta a beruházások megvalósítására és a tojófarmok működtetésére létrehozott Duna Tojás Kft.-t, valamint a telepeknek szánt területeket is. A Magyar Nemzet cikkében felidézik, hogy a beruházások mögött az a Stefan Pohlmann áll, akinek apját, Anton Pohlmannt korábban Németországban és az Egyesült Államokban is eltiltották a nagyüzemi állattartástól. Pohlmann-nék 2000-ben már szerették volna megvetni a lábukat a magyar piacon, akkor a Tolna megyei Szedres, Bikács és Kajdacs térségében terveztek egy többmilliós állományú tojótelepet létrehozni. A beruházás azonban – többek között a helyiek ellenkezése miatt – végül meghiúsult. (Forrás: privatbankar.hu)
Fotó: a kisgazdaságoknak fontos kiegészítő jövedelme származik a kertészeti zöld-hulladékokon nevelt tojótyúkokból. Sem erről a kiegészítő jövedelemről, sem pedig a biológiailag nagyon értékes tojás-termékekről nem mondhatunk le. A német óriás-vállalat menjen máshová giga-farmot létesíteni. – A kép forrása: agraragazat.hu
A Polgári Kisgazdák arra hívják fel a kedves olvasóik figyelmét, hogy a fentebb ismertetett példa is igazolja: nem hiába való a kistermelői összefogás. „Sok lúd disznót győz” ahogyan mondja a népi bölcselet. – Feltétlenül arra van szükség, hogy Magyarországon az Országgyűlés által megalkotott jogszabályi háttér mellett, minél magasabb szinten valósuljon meg a termelői összefogások támogatása. Olyan jogszabály-tervezetet kell létrehozni, amely garantálja a mező- és élelmiszer-gazdasági szövetkezésekben résztvevő kistermelők kiemelt termelési támogatását abban az esetben, ha az alapanyagok beszerzését, valamint a kész termékeik értékesítését közösen szervezik meg. E tárgykörnél nem kerülhető meg a baromfi-tartást alapvetően meghatározó takarmánybázis biztosításának kérdése sem, ami elvezet a termőföldek forgalmáról szóló törvényi szabályozás korszerűsítésének a témaköréhez is.
A szövegközi kép forrása: omnia.ie
A Polgári Kisgazdák szakértői szerint a mostani termőföld-forgalmi szabályozás a számos pozitív eleme mellet is a további korrekció szükségességét látják. Meg kell felelni az Európai Unióban elfogadott, a tulajdonosi jogokra vonatkozó Európai Emberi Jogi Charta, a magyar Alaptörvény és a Polgári Törvénykönyv előírásainak. Ha ez bármely szempontból hiányt szenved, akkor az, feltétlenül kiigazításra szorul. – Itt érdemes visszakanyarodni az agrár- és élelmiszer-gazdasági szövetkezések kiemelt támogatásához: amennyiben a termőföld-kistulajdonosok egymás között gazdasági szövetséget kötnek az alapanyagok beszerzése, valamint a kész, vagy félkész termékek értékesítésére, a támogatás-politikában kiemelt helyre kell, hogy kerüljenek. Mindezt jól segítené egy, egy a Polgári Törvénykönyv szilárd alapjain álló agrár- és élelmiszer-gazdasági szövetkezéseket segítő törvényi szabályozás.
Fotó: „Egynek minden nehéz, sokaknak semmi sem lehetetlen” (Széchenyi István) – A képen Patay Vilmos polgári kisgazda politikus, a mai hangya-mozgalom fáradhatatlan úttörője, vezetője, társelnöke. – A kép forrása: agroinform.hu
A Hangya-mozgalom egykori alapelvei újra felélednek a XXI. század második évtizedének a végére.
A kép forrása: dmagyaristvan.hu
A Polgári Kisgazdáknak nem az a célja, hogy a magyar vidéken néhány nagy vállalkozás tulajdonosa kiemelkedő életszínvonalat teremtsen meg magának, hanem az, hogy a kistelepülések lakói, lehetőleg minél nagyobb arányban találják meg a polgári jólét forrásait a lakóhelyükön. – Mint a Vas megyéből ismertetett baromfi-tenyésztési példa is mutatja a kistermelők gazdasági együttműködése nem csak életképes, hanem a közös erőből létrehozott alapanyag-beszerzési, feldolgozó és értékesítési hálózatokon keresztül versenyképes is. (A polgári kisgazda észrevételeket összefoglaló KPE-szakértő a gazdálkodás- és szervezéstudományok /PhD/ doktora)
