Kisgazdának kell maradni/ továbbra is tartsuk napirenden a magyar agrárium ügyét

A közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos jogszabály tervezet iránya és célja támogatható, a tervezet azonban néhány ponton a mi álláspontunk szerint nincs kellően átgondolva. Különös helyzet alakulhat ki, amikor rokonok közötti közös tulajdon megszüntetésére kerül sor, aholis a legfiatalabb társtulajdonosnak elővételi joga lenne a nagy tapasztalatú nagybácsival szemben. Számos egyéb ponton is kétségeink vannak, így például az úgynevezett „bekebelezés” olyan „új jogi fogalom”, mely megjelölés nélkül ugyan, de ismert volt a korábbi időkben. Nem használnánk ezt a kifejezést.

Külön nagy tanulság, hogy sajnálatosan – és ezt komolyan gondoljuk – a teljes ellenzék halovány fogalmakkal sem bír a magyar agráriumról és így a magyar vidékről. Mi a demokrácia egyik nagy előnyét, az okosan, tisztességesen működő ellenzékben is látnánk. Kifejezetten sajnáljuk, hogy ezt a fajta ellenzéket egy évtizede a parlamentnek nélkülöznie kell.

Azért vagyunk mi kisgazdák időnként nehéz helyzetben, – meg számos más ok miatt – mert kényszerűen nekünk kell esetenként kormányzati hibák kijavítását igényelni.

Kisgazdának lenni azonban, különösen a mai világban, annyit jelent, hogy bátraknak is kell maradjunk. Semmit nem használnánk, ha csak egy kitűző jelvény lehetnénk a hatalmas nagy kalapon.

(TKB)

 

Örömmel közöljük le szakértő tagjainktól beérkező véleményeket, amelyek a magyar agrárium ügyeivel foglalkoznak:

 

A balatonfüredi Polgári Kisgazdák aggodalmai

További, már a koronavírus-járványtól független aggodalmunk: az Országgyűlés előtt van a T/9932 számú törvényjavaslat, mely törvényjavaslat a termelőszövetkezeti földhasználati jog rendezése mellett módosítana több más földügyi törvényt is, köztük a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény egyes szakaszait.

Mi úgy látjuk, hogy a módosítási javaslat, a nagyüzemi gazdaságok, a minta-gazdasággá történő minősítéssel, /45. § (2)/ és az ahhoz kapcsolódó többlet-jogokkal indokolatlan versenyelőnyt kapnának a termőföld használat megszerzésekor.

Kifejezetten hátrányosnak tartjuk, hogy a nagy „minta-” gazdaságok a már meglévő földhasználatukat annak lejártakor akár további 50 évvel meghosszabbíthatják /49. § (2)/.

Különösen sérelmezzük, hogy a mintagazdaságok nyilvános pályáztatás mellőzésével köthetnek haszonbérleti szerződéseket az állami földek vonatkozásában úgy, hogy a korábban meghatározott birtokpolitikai irányelvek (pl.: birtok-maximalizálás) sem vonatkoznának rájuk a Nemzeti Földalapba tartozó földek vonatkozásában.

Kijelenthetjük, hogy a kis és középbirtokkal rendelkező gazdák az egyébként is meglévő méret-ökonómiai hátrányuk mellett már most is nehezebb helyzetben vannak a nagyüzemekkel szemben, és a nagy-gazdaságok már jelenleg is aránytalanul több előnyhöz jutnak azzal, hogy a Nemzeti Földalaptól megszerzett állami területek után indokolatlanul alacsony bérleti díjat fizetnek.

E nagy-gazdaságok a méretükön túl semmiben sem felelnek meg jobban mintagazdasági kritériumoknak, mint a sok ezer magyar magas színvonalon termelő kis- és közepes méretű gazdálkodó.

A mi véleményünk szerint ezeket a hátrányokat a fenti szabályozás-tervezet megerősítené, és kiskaput jelentene a nagytőkével rendelkező agrárbefektetőknek.

Továbbá, a véleményünk az, hogy a földforgalmi törvény megkerülésével, az ott lefektetett birtokpolitikai alapvetéseket, azaz, a kis és középbirtokok helyzetbe hozásának a támogatását ásná alá ennek a törvényjavaslatnak a változatlan formában történő elfogadása.

Nagyon fontos az, hogy amikor napjainkban a járvány miatt a munkahelyek tízezrei szűnnek meg Magyarországon, és amikor már számos magyar munkavállaló menekült haza Nyugat-Európából, akkor ne kerüljenek további gazdasági hátrányba a mező- és élelmiszer-gazdasági mikro- és kis-vállalkozások, amelyek most különösen a vidéki kis-településeken az egyetlen lehetséges alternatíváját adják a túlélésnek.

Összegezve: a balatonfüredi Polgári Kisgazdák kérik a T/9932 törvényjavaslat fentiekre vonatkozó szövegrészeinek az Országgyűlés általi átgondolását, és szükség szerinti módosítását, és a mintagazdaságokra vonatkozó pozitív diszkrimináció kivételét a javaslat szövegéből. (Dr. Paál Sándor c. egyetemi docens, KPE – Balatonfüred).

 

Az osztatlan közös földtulajdonnal kapcsolatos jogszabálytervezet:

  • Felgyorsítja a rendszerváltást követő földprivatizációs eljárások eredményeként kialakult osztatlan közös földtulajdon felszámolását.
  • Könnyebbé és gyorsabbá válik az ingatlan megosztásának és az egyes tulajdoni hányadok önálló ingatlanná alakításának folyamata.
  • Az osztatlan közös tulajdonnal érintett földek jogi sorsát egységes elvek mentén, a jelenleginél sokkal olcsóbb és gyorsabb eljárások keretében lehet majd rendezni.

Üdvözlettel:

Forrás: Varga Imre István

Varga Imre István